2022. május. 29., vasárnap - Magdolna.
hirdetés
hirdetés

Nem csak a covidos beteg több a sürgősségiken, egyszerre támad több kórokozó

Nem csak a covidos betegek száma növekedett a 4. hullámban a sürgősségi betegellátó osztályokon (SBO), de egyéb felső légúti és gasztrointesztinális infekciókkal is egyre többeket látnak el; gyermekeknél nem ritka, hogy egyszerre több kórokozóval is megfertőződnek, ami súlyosbítja az állapotukat – mondta a MedicalOnline-nak Bognár Zsolt, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) elnöke.

Szakmai társaságuk november 4-6. között tartja szokásos, éves konferenciáját, személyes részvétellel. Az egyre súlyosbodó 4. hullámban nem kellett volna elhalasztani, vagy az online térbe helyezni a rendezvényt?

Az elmúlt másfél év nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is óriási terhet rótt a sürgősségi osztályokon dolgozókra, emiatt kollégáink is úgy érezték, hogy szükségük van arra, hogy a tavalyi, online konferenciánk után végre személyesen is találkozhassunk és megoszthassuk egymással a tapasztalatainkat, problémáinkat, nehézségeinket. Ennek  a személyes részvétellel megtartott konferenciának így nem csupán szakmailag, hanem pszichésen is nagy jelentősége van, akár az egészségügyben az utóbbi másfél-két évben egyre nagyobb veszélyt jelentő burnout-szindróma megelőzésének szempontjából is.

Mégiscsak összegyűlik itt 300-400 ember… Ráadásul a járvány felfutásával lehet, nagyobb szükség lenne most a sürgészekre az SBO-kon.

Maximálisak a járványvédelmi szabályok: a helyszínre csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni, folyamatosan kötelező a maszkviselés, biztosított a kézhigiéné, az előadótermet pedig úgy alakítottuk ki, hogy tartható legyen a távolság. Egyben limitáltuk az előadásokon a résztvevők számát. Valóban 350 fő regisztrált a huszadik alkalommal megrendezett kongresszusunkra, de soha nincsen egyszerre jelen a teljes létszám, váltják egymást az egyes intézményekben dolgozó kollégák. Az ország egyetlen SBO-ja sem állt le, az ellátási kapacitás sehol nem csökkent.

A konferencia egyik fő témája a Covid-ellátás. Az ellátásszervezés, betegirányítás pandémia diktálta átalakításának tapasztalatait, jó gyakorlatait már korábban több SBO vezető is bemutatta, de hogyan hasznosultak ezek a mindennapokban? Van-e a jó gyakorlatoknak gyűjtőhelye, kapnak-e a megvalósításhoz központi segítséget, támogatást vagy iránymutatást?

A Covid-hoz kapcsolódóan van általános, központi eljárásrend, amelyet az adott ellátó saját lehetőségeihez adaptál, ezt minden intézmény meg is tette. A szakmánkra vonatkozó jó gyakorlatokat, tapasztalatokat leginkább online fórumainkon oszthattuk meg egymással, központi, kormányzati felület erre nem volt és nincs most sem, de bízunk benne, ha a szakma részéről igény jelentkezne rá, akkor kapnánk hozzá támogatást. Ugyanakkor országszerte rendkívül eltérőek az SBO-k, úgy felszereltség mint humánerőforrás tekintetében, így nem lehet átfogóan, az egész országra kiterjedő szakmai javaslatokat kiadni, de a tapasztalatok, jó gyakorlatok alapelveit megfogalmazhatjuk és meg is oszthatjuk egymással.

A szakmai eszmecserékre rendkívül nagy szükség volt az elmúlt másfél évben, mert a koronavírus-járvány olyan szintű változásokat okozott a sürgősségi ellátásban, amivel korábban soha nem szembesültünk. A pretriázst követően a sürgősségi osztályok teljes kubatúráját meg kellett duplázni, létrehozva két teljesen elkülönített, paralel betegutat, hiszen a nem covidos betegek ellátása sem állhatott le.

Ezt szakdolgozói és orvos létszámmal hogyan tudták követni?

Jelentős túlmunkával és munkaerő-átcsoportosítással.

Az átvezénylések érintették az SBO-kat?

A sürgősségiket kevésbé érintette a más intézményből történő átvezénylés, mint például az intenzív osztályokat. Az SBO-kra sokkal inkább intézményen belüli, időszakos munkaerő-átszervezéssel és -beosztással orvosolták a HR-hiányt, amelyre így az osztályvezetőknek is volt ráhatása.

Tavaly, az elektív ellátások leállása mennyivel növelte az SBO-k leterheltségét? Ha most is megtörténne, a korábbi tapasztalatok segítenek abban, hogy gördülékenyebb legyen a betegellátás?

Nincs erről adatunk, de nem is a tervezett műtétek elmaradása, mint inkább a szakrendelések kényszerű bezárása nyomán nőtt egyértelműen az SBO-k igénybevétele, hiszen a betegeknek nem volt más hozzáférési pontja az ellátórendszerhez. Ezen nem is tudunk változtatni, mert azt a beteget, aki bemegy az SBO-ra, vizsgálat nélkül elengedni nem lehet.

A központi kommunikáció szerint a 4. hullám az oltatlanok járványa. Ezt tapasztalják a sürgősségi osztályokon is?

Az oltás nem nyújt száz százalékos védelmet a koronavírus-fertőzéssel szemben, így találkozunk oltott, de fertőzött páciensekkel is. Az országos tapasztalat azonban vitathatatlanul az, hogy az intenzív ellátásra szoruló betegek között az oltatlanok vannak többségben. Az SBO-k terhelését viszont nem csupán a 4. hullám növelte, hanem az egyéb felső légúti és gasztrointesztinális fertőző betegségek, amelyek meghatározott szezonalitást mutatnak. A maszkviselés és a távolságtartás megszűnése mintha gyengítette volna a védekezőképességet a vírusokkal szemben, vagy a kórokozók lettek agresszívebbek. Például nemcsak idehaza, hanem Európa-szerte már most szignifikánsan növekszik a csecsemőket érintő, a kishörgők gyulladását okozó infekció, amely egyébként csak január-februárban szokott tetőzni.

A szakemberek szerint a mostani hullámban sokkal több gyermek fertőződik meg. Többen vannak a sürgősségiken is?

Igen, hiszen az 5-11 éves korosztály teljesen védtelen, mert oltást sem kaphatnak, az iskolákban, zárt közterületeken pedig nem kötelező a maszkviselés, így természetes, hogy az immunizált populációval szemben náluk jobban emelkedik az esetszám. De a gyermekeknél is igaz, hogy nem feltétlenül csak azért látunk el többet közülük az SBO-kon, mert több a covidos, hanem mert számos más kórokozó fertőzi meg őket; olykor egyszerre több is – ami korábban nem volt jellemző –, ez pedig súlyosbíthatja az állapotukat. Az Európai Gyermek-sürgősségi Társaság (European Society for Emergency Paediatrics – EUSEP) elnökeként rálátok más országok adataira, és a tendencia, miszerint a korábbiaknál magasabb a gyermekpopulációban a sürgősségi estek száma, a svédeknél, franciáknál, briteknél is megfigyelhető.

2019 januárjában lépett hatályba az a miniszteri rendelet, amely kötelezővé tette a Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer (MSTR) bevezetését az ország valamennyi SBO-ján. Ez segítette a Covid-ellátást?

A lehető legjobb időben vezették be az MSTR-t, mert egyértelműen segítette a covidos betegek ellátását, hiszen a gyors állapotfelmérést követően a második lépés az infekciókontroll. Bár korábban is tudtuk, hogy ez fontos tényezője a triázsfolyamatnak, de hogy ilyen nagy jelentősége lesz annak, hogy az ország mintegy hetven SBO-ján kötelezővé tették az alkalmazását, azt két és fél évvel ezelőtt mi magunk sem gondoltuk volna.

Az MSOTKE a már említett rendelet nyomán üdvözölte, hogy a betegek ellátásának idővonalára rákerült az az időbélyeg, amely a triázsfolyamat követése mellett – összegzést követően – megmutatja az egyes osztályok betegforgalmát és ellátási nehézségeit. Miről árulkodtak ezek az adatok az elmúlt 2,5 évben, és történt-e ezek nyomán beavatkozás, ami akár helyben, akár összességében javította a sürgősségi betegellátást?

Központi intézkedésekről egyelőre nem tudok beszámolni, az adatgazda személyében azonban jelentős átalakulás történt, mert az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vette át ezt a szerepet, most ennek a hivatalnak a minőségellenőrzési főosztályával közösen elemezzük az összegyűjtött adatokat. A Covid vonatkozásában elmondható például, hogy az SBO-ra 72 órán belül visszatérő betegek aránya – ez a sürgősségi ellátás egyik minőségi indikátora – egyes intézményekben megduplázódott a járványügyi intézkedések okozta hozzáférési nehézségek nyomán.

Július 1-jén elindult az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) sürgősségi ügyeleti modellprogramja Hajdú-Bihar megyében, a tervek szerint jövőre már országosan is ez a rendszer működik majd. Csökkent a pilotban érintett SBO-k leterheltsége?

Társaságunknak a pilot eredményeiről nincsenek adatai, ám az elképzelés egybeesik az MSOTKE korábbi, szakmai javaslataival, hiszen az irányítás egy kézbe vonása, az alapellátási ügyelet sürgősségi osztályok mellé szervezése egyszerűsítheti a betegutakat. A kezdeményezés jó, és pozitív változásokat remélünk a bevezetés nyomán.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

A még lektorálatlan tanulmányokat közzétévő Medrxiv portálon megjelent egy japán tanulmány, amely szerint az omikron után jóval ritkább a poszt-COVID szindróma előfordulása, mint a korábbi variánsok esetében.

A Magyar Tudományos Akadémia székháza ad otthont Budapesten a 2022-es Sclerosis Multiplex Világnapnak május 28-án.