2020. szeptember. 28., hétfő - Vencel.

Varga Mihály az egészségügy átalakításáról

A Magyar Nemzetnek adott interjúban Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: a kormány hozzáfogott a kórházi struktúra átalakításához.

hirdetés

– Megszűnt a veszélyhelyzet, véget ért idehaza a járvány első hulláma. A március óta eltelt időszak történései több különböző mutatóval, mérőszámmal is leírhatók, ilyen például a kiadások összesítése. Mennyit költött az állam eddig a vírus elleni védekezésre?

– Hamar egyértelművé vált, hogy az anyagi erőforrásokat két területre kell összpontosítanunk. Mindennél fontosabb az emberéletek megóvása, így az egészségügyi jellegű kiadások fedezésére a kormány kialakította a járvány elleni védekezési alapot. Gondolni kellett ugyanakkor a gazdaság, a munkahelyek megóvására is, ami szintén komoly összegeket igényelt, ezért jött létre a gazdaságvédelmi alap. A járvány elleni védekezési alapba 633 milliárd forintot irányítottunk, ebből eddig 480 milliárdot használtunk fel. Az alapból fedeztünk minden egészségügyi beszerzést, így például a maszkok, a védőfelszerelések és a lélegeztetőgépek megvásárlását, de egyebek mellett a kiskunhalasi járványkórház felépítésének költségeit is. A gazdaságvédelmi alap 923 milliárd forintjából eddig 904 milliárdot használtunk fel, egyik részét a munkahelyek megóvására, másik részét új beruházások támogatására fordítottuk.

(...)

– Szakértők szerint ősszel jöhet – ha jön egyáltalán – a vírus második hulláma. Milyen tartalékokkal készülnek egy esetleges újabb járványidőszakra?

– A jövő évi költségvetésben is elkülönítettünk két alapot. A gazdaságvédelmi 2500 milliárd forintos lesz. Ebből a tételből folytatjuk az idén megkezdett programokat, és olyan beruházásokat – sok más mellett útfelújításokat – finanszírozunk majd, amelyek munkahelyeket teremtenek, megrendelést garantálnak a hazai cégeknek. A 2021-es egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap 3000 milliárd forintot tartalmaz. Az összeg nemcsak a szükséges egészségügyi készletek és gépek beszerzésének költségeit fedezheti, hanem – az ágazat dolgozóinak béremelése mellett – különféle egészségügyi beruházások ráfordításait is. A tervünk ugyanis az, hogy megszüntetjük Magyarország kiszolgáltatottságát, ehhez pedig az kell, hogy a legfontosabb eszközöket, készülékeket a jövőben a hazai gyártók is kellő mennyiségben előállíthassák.

– Ön éppen a válság kirobbanása előtt foglalkozott részleteiben is a folyton újratermelődő kórházi adósságok ügyével, hiszen több tucat olyan céggel tárgyalt, amely nem kapta meg időben valamely egészségügyi intézménytől a leszállított áru ellenértékét. Hogyan lehet elejét venni annak, hogy állandóan adósságot halmozzanak fel a kórházak?

– Nyilvánvaló, hogy az eddigi helyzet nem tartható fenn. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy a kórházak adósságát az állam átvállalta, akár még meg is emelte az egészségügyi intézmények rendelkezésére álló összeget, ám a probléma nem szűnt meg: évről évre újabb több tíz milliárdos adósság keletkezett. Eljött az idő arra, hogy átalakítsuk a struktúrát, ennek mikéntjét a belügyminiszter és az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője dolgozza ki. A kérdéshez azonban annyit hozzá kell tennem, hogy a kórházi adósságok rendszeres kialakulása alapvetően torzította az egészségügyi beszállítók piacát. Kiszorultak például olyan kisebb magyar vállalkozások, amelyek nem tudtak hosszú hónapokat várni a pénzükre. Terveink között szerepel az egészségügyi beruházások támogatása, ami ezen a helyzeten is változtathat. A beszállítókkal folytatott év eleji tárgyalásainkon közel negyven olyan vállalkozással kerültünk kapcsolatba, amelyek most bővítik kapacitásukat vagy éppen új szereplőként jelennek meg a jövőben.

A teljes interjút a Magyar Nemzet közli.

(forrás: Magyar Nemzet)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!