hirdetés
2019. december. 14., szombat - Szilárda.
hirdetés

Sokaknak hiányzott a friss levegő

Útmutatókat várnak egy kemény év után

Kemény éve volt a Magyar Kórházszövetségnek – így nyitotta meg Svébis Mihály elnök a szervezet XXIX. kongresszusát Siófokon. Mindez azonban nem tükröződött a szakmai blokkokban, felzúdulást inkább az váltott ki, hogy az ágazati vezetők csak szűk, zárt körben számoltak be az egészségpolitika aktualitásairól.

hirdetés

Gazdasági és ápolási igazgatókat, egyes szakmai egyesületek vezetőit sem engedték be a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) szerdán kezdődött éves kongresszusának szakmai blokkjára, ahol Ladányi Márta és Mészáros János helyettes államtitkárok, valamint Cserháti Péter, a budapesti ellátás átszervezéséért, Betlehem József, a kiterjesztett hatáskörű szakdolgozói ellátási modellért, és Berkes István, a sportegészségügy átalakításáért felelős miniszteri biztosok számoltak be aktuális egészségpolitikai kérdésekről. A modul, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jegyzett, meglehetősen unalmasra sikeredett – tájékoztatták lapunkat távozóban azok, akik meghallgathatták: az új információk, és a friss levegő hiánya miatt ugyanis tízesével-húszasával hagyják el a termet az előadások között. Mindeközben a kívül rekesztettek viszont felháborodásuknak adtak hangot.

Svébis Mihály mindössze egyetlen mondattal nyitotta meg a kongresszust, amelyben úgy fogalmazott, szervezetüknek kemény éve volt, azonban a rendezvény gazdasági blokkjában ez nem tükröződött. Most nem volt sem parázs hangulat, sem indulatos vita, mint tavaly ugyanott. Míg akkor bőven sorolták a problémákat a kórházi gazdasági szakemberek a Központosított Illetményszámfejtési Rendszerrel (KIRA) kapcsolatban, a Magyar Államkincstár (MÁK) főosztályvezetője, Lengyel Ferencné most arról számolhatott be, hogy bár még mindig a módosítások korát élik, de a szisztéma stabilizálódott, és immár jövőbeni feladatokra is koncentrálhatnak, mint az e-ügyintézés bevezetése, ami a MÁK számára például az elektronikus bérjegyzék bevezetését jelenti 2018. január 1-jével.

Lehetnének kisokosok

A kórházi bérszámfejtés sínen van, közös munkával sikerült elérni, hogy az ebből adódó feszültségek megszűntek – magyarázta később a MedicalOnline-nak Törökné Kaufmann Zsuzsanna, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke. A mostani időszak aktualitása inkább a lekérdező rendszerek fejlesztése, ezzel kapcsolatban viszont folyamatosan egyeztetnek a MÁK-kal. Mint azt kérésként az állami hivatal vezetője felé megfogalmazták, jó lenne, ha egy egyszerűsített kisokosban összefoglalnák a kórházak számára a tudnivalókat, mert a kincstár honlapján elérhető információhalmaz kezelhetetlen tömegű és kaotikus.

Hasonló, a problémákat csokorba gyűjtő kiadvány megszerkesztésére kérték az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) egészségügyi intézményellenőrzési főosztályvezetőjét is előadása után. Szabó Tamás annak a 15 kórháznak az ellenőrzési tapasztalatairól beszélt, amelyekben már jelentéssel lezárták a fenntartói auditot, és ennek eredményeként 43 oldalon 320 javaslatot fogalmaztak meg az intézmények számára. A szolgáltatók belső szabályzatainak aktualizálása gyakran elmarad, vagy azok hiányosak, akár a számlarendre, a helyettesítési rendre, az iratkezelésre, vagy a kockázatkezelésre vonatkozóan. Külön felhívta a figyelmet, hogy az aláírási joggal rendelkező vezetők szignói időnként nem azonosíthatóak, amelyet így nem lehet elfogadni, illetve arra is, hogy tilos a névaláírás bélyegzők használata. Az ÁEEK munkatársai a problémakezelés sarokpontjait az ellenőrzési tapasztalatok alapján már összefoglalták, ebből készülhet egy kisokos, ám ennek kiadására még nem kaptak felhatalmazást – magyarázta a hallgatóságnak Szabó Tamás.

A hozzászólásokból aztán kiderült, hogy az intézmények leginkább a gazdasági területen is egyre komolyabb problémát okozó szakemberhiány miatt nem tudnak megbirkózni a feladattal, hiszen a gyakori jogszabályváltozások nyomán folyamatosan revideálni kell a belső szabályzatokat. A megfelelően képzett munkatársakat azonban nem tudják megfizetni, így az egészségügyi szakdolgozók és orvosok mellett egyre többen hagyják el a gazdasági (és műszaki) területeket is, hiszen ott lassan tíz éve nem emelték a béreket. Mindeközben még a back-office rendszer átszervezésével is riogatták a munkatársakat, ami további elbizonytalanodást okozott.

Stratégia helyett szankciók

Valami nincs rendben – ez az általános érzet az egészségügy közbeszerzéseivel kapcsolatban – nyitotta előadását Holchacker Péter az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Miközben ezt a vélekedést erősítik a folyamatos és szigorú ellenőrzések az állami hivatalok és hatóságok részéről, a kormány Brüsszel felé azt jelenti, hogy a közbeszerzésekkel idehaza minden rendben. Eközben a szereplőket a kölcsönös bizalmatlanság és motiválatlanság jellemzi, az egészségügyi közbeszerzések nehézkesek, központi stratégia hiányában az orvosszakmai tartalom háttérbe szorul. Az uniós közbeszerzési szabályozás értelmében – ezt hazánk is ratifikálta a 2015 novemberében életbe lépő közbeszerzési törvénnyel – nemcsak az ár, hanem a minőség is meghatározó szempont a beszerzéseknél. A rendelkezés hasonló problémákat okozott más országokban is, ám ott – velünk ellentétben – központi kérdés volt, hogy stratégiai együttműködéssel megoldásokat találjanak ezekre, és az új elvek gyakorlatba illesztését segítő döntések születtek.

Szakmai találkozót kezdeményez az Orvostechnikai Szövetség még a közbeszerzési törvény októberre várható módosítása előtt, erre a beszállítók és kórházak képviselőit, így az MKSZ-t is várják – jelentette be Tamás Viktor elnök. Emlékezetett arra, hogy szervezetük már felszólalt amiatt, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben a kórházak nem tudnak egyszerre megfelelni a betegellátási és a közbeszerzési előírásoknak. Mint mondta, felvetésükre a közbeszerzésekért felelős államtitkárságtól azt a választ kapták, hogy folyik a kérdéssel kapcsolatban a szakmai műhelymunka.

Ebben nem enged az MKSZ

Rengeteg előrelépés történt, látszik, hogy a szereplők szóba állnak egymással, és közösen javítani tudnak a rendszeren. Mindezt örömmel nyugtázta a MedicalOnline-nak Svébis Mihály, az MKSZ elnöke a gazdasági blokk tanulságait összegezve. Kiemelte, hogy az intézmények és a központi kórházfenntartó között is jó az együttműködés, mindkét fél kölcsönösen igyekszik megoldani a problémákat.

Hozzátette azonban, hogy az MKSZ továbbra sem támogatja, hogy a kórházak back-office tevékenységének központosítását, álláspontjuk szerint a kórházak gazdasági irányításának egységét meg kell őrizni, így nem tudják elfogadni, hogy akár a gazdasági igazgatók, akár a pénzügyi-számviteli dolgozók (vagy mindkettő) az ÁEEK-hoz kerüljenek. Emlékeztetett, hogy ezt a véleményét az MKSZ írásban is megerősítette, és ezen továbbra sem változtatnak.

Sokat és sokszor beszéltek a kancelláriarendszerről, erre célzott, amikor megnyitójában úgy fogalmazott, hogy kemény éven vannak túl – magyarázta az elnök. Ismét hangsúlyozta, hogy hosszú ideig csak szóbeli tájékoztatást kaptak ezekről a tervekről az államtitkárságtól, ami sok bizonytalanságot okozott. Bár a kancelláriarendszer bevezetését nem vetették el, csak az országgyűlési választások utánra halasztották, arról egyelőre nem tudnak, hogy vajon újra ugyanebben a formában kerül majd elő, vagy változtatnak rajta. A döntéshozók és az MKSZ között nem túl gyakoriak az egyeztetések, de a szervezetnek vannak szabad kapacitásai, így szívesen támogatják az államtitkárság munkáját – mondta Svébis.

A Magyar Kórházszövetség állásfoglalása

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink