hirdetés
2019. november. 19., kedd - Erzsébet.
hirdetés

Újabb lesújtó jelentés az egészségügyről

Az Európai Bizottság csütörtökön tette közzé 28 országspecifikus egészségügyi elemzését, az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban című kezdeményezés keretében, közli a Portfolio.

hirdetés

A bizottság azzal a céllal indította a kezdeményezést, hogy a kétéves folyamat eredményeként a döntéshozók, az érdekcsoportok és az egészségügyi dolgozók tényszerű, összehasonlítható adatokat és ismereteket kapjanak az EU-országok egészségügyi helyzetéről és egészségügyi rendszereiről. A folyamat kidolgozásában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a European Observatory on Health Systems and Policies (Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontja) is közreműködött.

A bizottsági anyag leszögezi: 2007 óta nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség és a (relatív) szegénységi arány. Nőtt a szociálisan hátrányos helyzetben lévők száma: a magyarok 35%-a él anyagi nélkülözésben, ezen belül pedig 19% súlyos nélkülözésben, szemben a 17%-os, illetve a 10%-os uniós átlaggal. A rosszabb élet- és munkakörülmények, a nagyobb stressz és az egészségtelen életvitel miatt ezek az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokba tartozó emberek sokkal inkább ki vannak téve káros kockázatoknak.

A jelentés szerint az egészségtelen életmód nagymértékben hozzájárul Magyarországon a kedvezőtlen népegészségügyi mutatókhoz. Magyarországon a betegségek okozta összes teher 40%-a - a funkcióvesztéssel korrigált életévekben mérve 2015-ben - az egészségtelen életmódnak tulajdonítható. Az EU-ban ez a 4. legmagasabb arány, Románia, Bulgária és Litvánia után.

A legfontosabb kockázati tényezők tekintetében így állunk:

  • A magyarok Európa legerősebb dohányosai között vannak. A magyar felnőttek több mint negyede (26%) napi rendszerességgel dohányzik, ami ugyan csökkenést jelent a 2000-ben tapasztalt 30%-hoz képest, de még mindig a harmadik legmagasabb aránynak számít az uniós országok között.
  • A felnőttek körében lassan csökken az alkoholfogyasztás, aggasztó azonban a serdülők körében megfigyelt nagyivás. Az egy felnőttre jutó alkoholfogyasztás (értékesítési adatok alapján mérve) 2000. óta lassan csökken, de 2014-ben még mindig magasabb, mint az uniós országok többségében, és kb. 10%-kal magasabb, mint az uniós átlag. A serdülők körében megfigyelt túlzott mértékű alkoholfogyasztás egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent. 2013-14-ben Magyarországon tízből négy 15 éves számolt be arról, hogy életében már legalább kétszer volt részeg, ami a második legmagasabb arány az EU-n belül (Dánia után), és magasan az uniós átlag felett van (25%).
  • A magyar felnőttek több mint egyötöde túlsúlyos. A felnőttek között az elhízás gyakorisága a 2000-ben mért 18%-ról 2014-re 21%-ra emelkedett, ami a harmadik legmagasabb arány az EU-n belül Málta és Lettország után. A legalacsonyabb jövedelmi csoportba tartozók körében minden negyedik, míg a legmagasabb jövedelmi csoportba tartozók között minden hatodik felnőtt túlsúlyos. A túlsúly és az elhízás a 15 évesek körében is az uniós átlag felett van, és 2001-02. óta több mint 50%-kal nőtt (12%-ról 19%-ra 2013-14-ben). Ugyanakkor a testmozgás terén Magyarország viszonylag jobban teljesít, mint más országok, a felnőttek és a serdülők tekintetében egyaránt.

Keveset költünk egészségügyre

A bizottság országriportja a magyar egészségügyi rendszerrel is külön fejezetben foglalkozik. Itt megállapítják, hogy az egy szolgáltatásvásárlóra épülő rendszer nagymértékben centralizált és a központosítás 2012 óta zajlik. A 2015-ös adatok alapján arra a következtetésre jutnak, hogy Magyarország viszonylag keveset költ az egészségügyre.

  • 2015-ben Magyarország fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre (vásárlóerőparitáson számolva), ami kb. az uniós átlag fele.
  • A GDP egészségügyi kiadásokra fordított része mindössze 7,2% volt, ami csökkenést jelent a 2005-ös 8,0%-hoz képest. Ez az arány sokkal alacsonyabb, mint a 9,9%-os uniós átlag.
  • Az elmúlt évtizedben az egy főre jutó egészségügyi kiadás lassú növekedése leginkább a közkiadások szigorú fékentartásának volt köszönhető. Az egészségügyi kiadásban vállalt állami részesedés 2005. és 2015. között négy százalékponttal 67%-ra csökkent, ma pedig a hatodik legalacsonyabb az EU-n belül.
  • Az egészségügyi kiadás fennmaradó harmadát a háztartások főként zsebből fizetik (közvetlen lakossági hozzájárulás).

A szolgáltatás csomag széles körű, azonban nem mindenre kiterjedő. A szolgáltatáscsomag tekintetében általában nincs negatív kiigazítás, a gazdasági válságot követően kevés új technológia került befogadásra. Így a dohányzók magas aránya ellenére a magyar hatóságok egy egészségügyi technológiaértékelést követően kizárták a dohányzásról leszoktató termékeket a támogatotti körből részben a többletköltségek miatt, részben pedig azért, mert a hatóságok nem akartak precedenst teremteni.

További magyar sajátosságként azonosítják, hogy az egészségügyi ellátás még mindig erősen kórházközpontú, minden korábbi erőfeszítés ellenére. 2015-ben a magyar betegek átlagosan 9,5 napot töltöttek kórházban, ami az egyik leghosszabb időszaknak számít az EU-n belül. A kórházi elbocsátások száma szintén az uniós átlag felett van, 2015-ben 1 000 lakosra 200 elbocsátás jutott, szemben a 173-as uniós átlaggal.

Mindeközben egészségügyi munkaerő-állomány idősödik, és a fiatal orvosok és ápolók egyre mobilabbak. Magyarországon az orvosok száma elmarad az uniós átlagtól (1 000 lakosra 3,1 orvos jut, szemben a 3,6-os uniós átlaggal), csakúgy, mint az ápolók száma (1 000 lakosra 6,5 ápoló jut, szemben a 8,4-es uniós átlaggal).

2005 óta az összes egészségügyi kiadáson belül Magyarország közel a felére csökkentette a megelőzéssel kapcsolatos kiadásokat, és 2015-ben az összes kiadás csupán 2,6%-át fordította megelőzési programokra.

A teljes elemzés a Portfolio oldalán

(forrás: Portfolio)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink