hirdetés
2019. december. 06., péntek - Miklós.
hirdetés

Újabb lehangoló jelentés

Tavalyhoz képest újabb három hellyel hátrébb került Magyarország az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsorában. A legfrissebb elemzést a Napi.hu közli.

hirdetés

Az összesített indexből látható, hogy a válság hatására enyhén, de észrevehetően nőtt az egyenlőtlenség az egészségügyi ellátásban Európa szerte, olvasható az elemzésben, mely szerint a fejlődés ellenére még mindig túl sok országban ragaszkodnak az egészségügyi finanszírozás nem hatékony módjához, az egészségügyben jó eredményeket felmutató országok gyakorlatának követése helyett.

Nyolc ország kapott 600 pontnál kevesebbet. A 2015-ben 567 pontos eredménnyel még két hellyel Magyarország mögött álló Lettország 2016-ban 589 pontot ért el, amellyel megelőzte hazánkat, miként az egy évvel korábban és 2016-ban is a sereghajtók közé tartozó Görögország is. Magyarország 575 ponttal a 30. A magyarnál rosszabb egészségüggyel már csak Lengyelország, Albánia, Bulgária, Montenegró és Románia "büszkélkedhet".

A szervezet a költséghatékonyság szerint is készített egy rangsort, ebben az indexben kiugró eredménnyel első Macedónia, Magyarország pedig Románia és Bulgária előtt hátulról a 3. helyen áll.

A betegjogok érvényesülése területén mért 12 indikátorból a magyar egészségügyben 5 a piros mezőbe került, a maximális 125 pontból 73 pontot értünk el. A "hibalistán" szereplenek többek között a betegszervezetek döntésekbe való bevonásának a kívánatosnál alacsonyabb szintje, a műhibák elleni biztosítás elérhetősége, valamint a szolgáltatók hiányzó minősítése, illetve annak hozzáférhetősége.

Az egészségügy hozzáférhetőségére használt 6 indikátorból 3-ra pirosat kapott a magyar rendszer, az elérhető 225 pontból összesen 125 pontot begyűjtve. A nem akut sebészeti beavatkozásokra való várakozási idő, a rákterápiák elérhetősége a diagnózistól számított  21 napon belül és a beutalástól számított 7 napnál gyorsabban elérhető CT-vizsgálatok elérhetőségnek a szintje kapott pirosat.

Kilenc indikátor mentén határozzák meg az egészségügyi rendszer eredményességét, Magyarország 163 pontot kapott az e csoportban elérhető 300-ból. A toplistás országok sem érték el a maximumot, a legmagasabb érték 288 pont volt. Öt indikátornál került a piros mezőbe a magyar eredmény, ide tartozott a rákbetegségek túlélési aránya, a kardiovaszkuláris halálozás csökkenésének a szintje, a kórházi fertőzések között a multirezisztens kórokozók (MRSA) által okozott fertőzések száma, valamint az abortuszok aránya és légzőrendszeri betegségek közül a krónikus légúti betegség, a COPD miatti halálozási ráta mértéke.

A szolgáltatások finanszírozottságát (a rendszer nagylelkűségét) és az ellátások skálájának gazdagságát 8 területen mérték, ebből 3 területen kapott pirosat a magyar egészségügy. Az elemzés nem tartja megfelelőnek az állam részesedését az egészségügyi büdzséből (mintegy 66 százalékos állami finanszírozási arány, a 70 százaléknál kisebb állami forrás már ebbe a kategóriába esik, 70-80 százalék között is csak épphogy megfelelő, a kívánatos a 80 százalék fölötti közfinanszírozás).

A fejenkénti egészségügyi költéssel vásárlóerő-paritáson számolva Magyarország a 24., a balti államokon túl Horvátország, Lengyelország, Bulgária, Szerbia, Románia, Montenegró, Macedónia és Albánia áll még mögöttünk. Az elmúlt 10 év trendjét vizsgáló részből látható, hogy a magyar rendszer finanszírozottsága 2006-ban nagyot zuhant, és azóta is az akkor elért szint körül mozog.

Pirosat kapott ebben az alindexben a hálapénz jelenléte és elvárt mivolta, az itt kapott eredményeket felsorakoztató listán a magyar adatnál az albán rosszabb az EHCI szerint. Szintén pirosat kapott az ezer élveszületésre jutó császármetszések számát bemutató magyar adat, amihez 300-nál több ilyen eset szükséges. Megfelelő szintet a 200-nál kevesebb császármetszést regisztráló országok kaphattak, az EHCI szerint ez a megfelelő terhesgondozás függvénye. Az alindex maximálisan elérhető 125 pontjából 73 pontot hozott a magyar rendszer.

Hét indikátorral mérték az egészségügyi rendszerekben a megelőzés színvonalát,  e téren a magyar egészségügy 2 indikátorral került piros mezőbe.  A magas vérnyomással élők 30 százaléknál nagyobb aránya a felnőtt lakosságon belül,  illetve a 15 felettiek alkoholfogyasztása indokolta a besorolást.

Kiemelkedően jó helyezést értünk el viszont a védőoltási rendszerrel, a magyar egészségügy listavezető a gyerekek 8 betegség elleni 95 százalék fölötti oltottságával, s a második legjobb az iskolai testnevelés órák számával. Az alindexben összegyűjthető maximális 129 pontból 89 pontot teljesített a magyar egészségügy.

A gyógyszerellátást leíró hét indikátorból öt esetében nem megfelelő szintű a magyar rendszer, amely a maximális 100 pontból 52 pontot produkált. Piros mezőbe került a gyógyszerköltésben az 50 százalék körüli állami támogatás aránya, az új rákgyógyszerek alkalmazási rátája, az új gyógyszerek támogatásba való befogadása, az artrithis gyógyszerek és a sztatinok alkalmazása.

A teljes elemzés a Napi.hu-n

(forrás: Napi.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink