Újabb adatszolgáltatás vár az egészségügyi intézményekre

A kötelező lószámlálást, a vagyonfelmérést és a béremeléshez szükséges információk begyűjtését követően hamarosan újabb adatszolgáltatási kötelezettség terheli az egészségügyi intézményeket: első alkalommal szeptember végéig várja tőlük az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) munkavállalóik számos adatát. Mivel az adatgyűjtés elektronikus jelentési felülete várhatóan csak szeptember első felében készül el, az átmeneti időszakban excel táblákban kell megadni egyebek között a nevet, születési dátumot, a dolgozó anyjának nevét, szakterületét, alapnyilvántartási számát és beosztását, de adatot kell szolgáltatni az ellátási szintről, a munkaviszony jellegéről, valamint a munkarendről és az önként vállalt többletmunkákról is.

Az újabb adatgyűjtés ezúttal a régóta várt, humánerőforrás-monitoring rendszer kiépítését szolgálja, amellyel kapcsolatban Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár nem egyszer hangoztatta: olyan állapotban vették át az országot, hogy még azt sem lehetett tudni, egyáltalán hány szakorvos van az országban. E kijelentéssel a minap Székely Tamás egykori szocialista miniszter szállt szembe, egyebek között azt is felidézve, hogy a humánerőforrás-monitoring rendszert, mint kategóriát ők „hozták be”. „Ez arról szól, hogy nyilvántartsuk az orvosokat, a szakdolgozókat, életkor, szakma szerint és így tovább. Meg kell nézni az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal honlapján, mondjuk a 2009-es jelentést – amit én írtam éppen alá –, ott megvan kistérségenkénti bontásban, hogy melyik kistérségben hány orvos, hány szakdolgozó van. Lehet, hogy ez elkerülte az államtitkár úr figyelmét” – jelezte a vele készült beszélgetésben.

Dr. Paphalmi Rita, az EEKH elnöke a MedicalOnline érdeklődésére megerősítette: a humánerőforrás monitorizálását szolgáló kiemelt uniós projekt elképzelése 2007-ben született meg, majd napvilágot látott az ezzel kapcsolatos akcióterv és az előzetes megvalósíthatósági tanulmány, amelynek elkészítésében Szócska Miklós is részt vett. A munka azonban lassan haladt, mert a kormányváltást követően változott a koncepció. Szemben a korábbi nézettel ugyanis, amely szerint lényegében minden adatot személyazonosításra alkalmatlan módon kellett volna gyűjteni, a jelenlegi államtitkár úgy gondolta, hogy az információk jelentős részét a személyek azonosításra alkalmasan kell gyűjteni, hiszen csak így képes a rendszer megfelelni annak a célnak, hogy az adatok alapján később életpályamodelleket alkossanak az egészségügyben, illetve, hogy a rendszer segíthesse, alátámaszthassa az ágazati döntéshozatalt.

Az 500 millió forintos uniós támogatással megvalósuló programot idén június 1-jén kezdték meg, így éppen 24 hónapjuk marad arra, hogy a rendszer minden eleme működőképessé váljon – mondta el az elnök. Könnyebbség, hogy a monitoring jogszabályi háttere régóta adott, hiszen már 2009-ben ennek megfelelően módosították az egészségügyi törvényt, ám így lényegében kettős helyzet alakult ki: a hivatalnak valójában 2009-től működtetnie kellett volna azt a rendszert, amelyhez még nem volt adattár.

Az adatok jelentős része ma már rendelkezésre áll – mondta el Paphalmi Rita, azt is kiemelve, hogy az alkalmazásukat több szempontból segítő informatikai fejlesztés azonban még nem készült el. Az egészségügyi dolgozók alap-és működési nyilvántartásának vezetése az eredeti koncepció szerint is az EEKH-nál történt volna, épp a projekt miatt került 2007 április 1-től a szakmai kamaráktól a működési nyilvántartások, 2009. január 1-jétől pedig az ETI-től a szakdolgozók alapnyilvántartásának a vezetése is az EEKH feladatkörébe; most az információk érvényessége indokolja a többi közt az egészségügyi intézményeket terhelő újabb adatszolgáltatást.

Az alapnyilvántartás ma is közhitelesnek tekinthető, ám arra nincs garancia, hogy a dolgozó a későbbiek folyamán nem vált munkahelyet – magyarázza az elnök arra is kitérve: annak, hogy egy egészségügyi dolgozó a szakmájában dolgozhasson, feltétele, hogy szerepeljen a működési nyilvántartásban is, és ezt neki magának kell kezdeményeznie. Az egészségügyi törvény eddig azt írta elő, hogy a különféle adatváltozásokat a dolgozónak kell jelentenie, ezt azonban általában nem tették meg; többségük csak ötévente, a nyilvántartási ciklus megújításakor közölte a vele kapcsolatos változásokat. Mivel a monitoring működtetéséhez Magyarország vállalta, hogy adatait validdá teszi, az egészségügyi salátatörvénnyel úgy módosították a korábbi rendelkezéseket, hogy a munkavállalók helyett ezentúl a munkaadóknak kelljen jelenteniük az adatváltozást.

Az EEKH elnöke azt reméli, szeptember végén már pontos adataik lesznek a hazai egészségügyi munkavállalókról. Az informatikai háttér elkészülte után azonnal átvezetik az addig excel táblában megkapott adatokat, ami viszont jelenleg is rendelkezésre áll, az ma is megtekinthető a hivatal honlapján.

Bár az adatgyűjtés nyilvánvalóan komoly erőpróba lehet egyes intézményekben, Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke nem tart attól, hogy mindez különösebben megterhelő lesz számukra. Mint érdeklődésünkre elmondta, nemrégiben a minimumfeltételekhez és az augusztusban érkező béremeléshez kellett adatokat gyűjteniük, így „előre vannak” a munkában. Gondot jelenthet majd ugyanakkor a munkaviszony jellegére vonatkozó információknak az összefuttatása – vélekedett –, hiszen számosan több helyütt is dolgoznak, amit ugyan a munkáltató általában tud és tudomásul is vesz, de nem biztos, hogy nyilván is tart.

Mindez azt jelenti, akár hosszadalmas is lehet a dolgozók valódi státusának és a különféle átfedéseknek a feltérképezése. De akármekkora terhet is jelent az adatszolgáltatás, a munkát Rácz Jenő szerint mindenképpen el kell végezni ahhoz, hogy tiszta legyen a kép, és pontosan tudjuk, hol, mekkora a szakemberhiány.

Arra a kérdésünkre, hogy az újabb adatgyűjtési kötelezettségről – akár csak a jogszabályváltozások alapján – tudnak-e az intézmények, Paphalmi Rita azt mondta: tervezi a hivatal, hogy a honlapon közzétett információk mellett levélben is megkeresik az egészségügyi szolgáltatókat, ehhez azonban még várják az ÁNTSZ-től a szolgáltatók hiteles listáját. Egy azonban bizonyos: szankcióktól nem kell tartaniuk azoknak, akik elmulasztják kötelezettségüket. A cél nem a büntetés, nem a többletteher, hanem hogy a mindenkori aktuális adatok álljanak rendelkezésre – árulta el az EEKH elnöke.