hirdetés
2021. november. 30., kedd - András.
hirdetés

„Ebben egyáltalán nem értek egyet az államtitkár úrral”

Szükségesek, de nem feltétlenül elégségesek azok  lépések, amelyeket a jelenlegi egészségügyi  kormányzat tett az intézmények átalakításában, tartja Székely Tamás, derül ki a galamus.hu-n közölt terjedelmes beszélgetésből.

A korábbi egészségügyi miniszterrel Bolgár György készített interjút, melyből két kérdést elevenítünk fel.

- Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azt mondta, hogy ez az átalakítás alapvetően kóülönbözik az előző kormányokétól és különben is, annak idején azt a rendszert mindenféle egyeztetés nélkül próbálták létrehozni, most pedig komoly egyeztetések, koordinációk voltak, és mindenkit beavattak. Ráadásul lassan tisztázzák, hogy ki mire képes, eddig még azt sem lehetett tudni, hogy egyáltalán hány szakorvos van ebben az országban, hány altatóorvos, hány sebész. Most kezdik ezt kibogozni. Tényleg így volt, hogy senki nem tudott semmit?

- Nem, ebben egyáltalán nem értek egyet az államtitkár úrral. Abszolút pontosan tudtuk, olyannyira tudtuk, hogy a humánerőforrás monitoring-rendszert mint kategóriát mi hoztuk be. Ez arról szól, hogy nyilvántartsuk az orvosokat, a szakdolgozókat, életkor, szakma szerint és így tovább. Meg kell nézni az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal honlapján, mondjuk a 2009-es jelentést – amit én írtam éppen alá –, ott megvan kistérségenkénti bontásban, hogy melyik kistérségben hány orvos, hány szakdolgozó van. Lehet, hogy ez elkerülte az államtitkár úr figyelmét. A másik része pedig az, hogy lehet azt mondani, hogy ez egy jobb struktúraváltás vagy egy jobb rendszer, mint amit mi vagy az én elődeim csináltak, de azt azért nem állítanám, hogy itt időben hosszabb volt az egyeztetés, mert azt a kritériumrendszert, ami alapján meghatározták az ágyszámokat, azt azért nem tették közzé. És hogy mást ne mondjak, a július elsejétől érvényes kapacitásokat valamikor június 4. hetében tették fel az ÁNTSZ honlapjára. Az egy dolog, hogy a kórházak fenntartóival és a kórházi menedzsmenttel egyeztették a kapacitásokat, de a háziorvosoknak is tudni kell, hogy hova lehet és hova kell beutalni a betegeket.

- Az egészségügy átalakításának része a gyógyszerkassza brutális és folyamatos megkurtítása. Szócska Miklós a napokban azt mondta, hogy nem, a betegek olcsóbban jutnak a gyógyszerekhez, mint korábban. Ön szerint is?

- Van egy csökkenő tendencia: tavalyhoz képest a gyógyszerek ára a bevezetett intézkedések kapcsán körülbelül 10 százalékkal csökkent. Ha elfogadjuk azt, hogy minden egyes áremelkedés általában a forgalom csökkenésével jár, akkor azt mondjuk, hogy összességében részben a forgalom, részben a gyógyszerárak csökkenéséből egy olyan 15 százalékos kiadáscsökkenés származik, de itt a kasszában 30 százalékos csökkenés lesz. Ezért úgy gondolom, hogy a lakossági terhek emelkedni fognak 10-15 százalékkal. Ez egyrészt abból a szempontból nagyon nagy gond, hogy ha a beteg nem tudja kiváltani a gyógyszerét – márpedig lesz olyan beteg, akinek nem lesz pénze a drágább gyógyszerek kiváltására –,  nyilván romlani fog az egészségi állapota. Aztán, ha a gyógyszerek ára megy lefelé, akkor egyrészt a gyógyszertárak árrése is megy lefelé, ez nyilvánvalóan a gyógyszertárak egy részénél a csődöt jelentheti, másfelől a magyar gyártók, ha lejjebb viszik az árakat Magyarországon, akkor exportálni is alacsonyabb áron fognak tudni, hiszen külföldön azt mondják, hogy emberek, ha odahaza el tudjátok adni száz forintért, akkor nálunk is tudjátok eladni annyiért, és ne próbáljátok 150-ért. Ha pedig a gyártó megpróbálja azt mondani, hogy akkor nem kérek támogatást, legyen szabadáras a termék, akkor külföldön meg azt mondhatják, hogy micsoda terméket akartok ti itt eladni, ha otthon még nem is támogatja a társadalombiztosítás. Tehát ezzel egyfelől lesz egy hazai bevételveszteség, másfelől pedig az exportpiacokon is veszteség lesz, és természetesen, ha nincs jövedelme egy gyártónak, akkor nyilvánvalóan adót is kevesebbet fog fizetni.

(forrás: galamus.hu)

cimkék

hirdetés

Könyveink