hirdetés
2019. június. 27., csütörtök - László.
hirdetés

Tóvizi Attlia miniszteri biztos az Egészséges Budapest Programról

A fővárosi és Pest megyei intézményekben már megindult a modernizálás vagy annak előkészítése, mondta Cserháti Péter utóda a Magyar Hírlapnak.

hirdetés

– Az Állami Egészségügyi Ellátó Központon belül működik az Egészséges Budapest Program, amit főigazgató-helyettesként ön vezet. Hogyan alakul a jövőben a program?

– Az Egészséges Budapest Program az ország történetének legnagyobb kórházfejlesztési programja. Az a célunk, hogy a vidéki kórházfejlesztések után Budapestnek és vonzáskörzetének egészségügyi ellátása is javuljon, ami több mint négymillió ember életminőségét érinti. Ehhez már javában zajlanak a fejlesztések. Most értünk el abba a fázisba, amely gyakorlatiasabb, gyorsabb, hatékonyabb megvalósítást és új menedzsmentszemléletet kíván. Újfajta struktúrát és vezetési szemléletet igényel a következő időszak. A legkiválóbb orvos szakemberek dolgoztak eddig is a programban, a munkájukra ezután is számítunk. Emellett a szerteágazó feladatok koordinálása, összehangolása a dolgunk, hogy a határidők betartásával megvalósítsuk az EBP célkitűzéseit. Az új egészségkultúrába illeszkedő infrastrukturális fejlesztések azt szolgálják, hogy az emberek minél hosszabb ideig élhessenek egészségben.

– Hogyan vesznek részt az országos intézetek az Egészséges Budapest Programban?

– Az országos intézetek fejlesztése, szakmai, infrastrukturális megerősítése azt szolgálja, hogy még összefogottabb, hatékonyabb legyen a betegellátás és a kórházak közötti együttműködés. (...) Fontos szempont ebben a történelmi jelentőségű folyamatban, hogy az országos intézetek is részesülnek az átfogó és hálózatépítő informatikai, valamint az EBP orvostechnológiai fejlesztéseiből is.

– Az EBP-vel kapcsolatban az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy az orvos - és szakszemélyzet létszámát és összetételét hogyan fogja befolyásolni az átalakítás?

– Az egészségügyi fejlesztések része, hogy nem csupán az infrastruktúra és az eszközpark újul meg, hanem a humánerő körülményei is megváltoznak. Ez nem osztálybezárásokat jelent, hanem észszerű átcsoportosításokat.

– A vidéki egészségügyi fejlesztések után most az EBP keretében hétszázmilliárd forint összértékű beruházások zajlanak le. Befolyásolni fogja mindez az olyan régóta égető problémákat, mint a kórházfinanszírozás vagy az intézményi adósságok?

– (...) A beruházási folyamat 2026-ig zárul, és alapvető változásokat hoz a közép-magyarországi régióban élők ellátásában. Az ellátási lánc szükségszerű átalakítása, az erőforrások átcsoportosítása magától értetődően megoldást jelent majd a finanszírozási problémákra is.

– Amikor kiderült, hogy ön váltja Cserháti Pétert, az első, amit felróttak a kinevezése kapcsán, hogy nem orvosi végzettségű.

– A program jelenlegi szakaszában vitathatatlanul szükség van a menedzseri és mérnöki szemléletre. A megnövekedett feladatok, tervezett fejlesztések megvalósítása egy jól felépített szervezeti struktúrát és komplex gondolkodást, jó átlátó képességet, közgazdasági-pénzügyi szemléletet igényel. Az EBP keretében elsősorban beruházásokról, fejlesztésekről rendelkezik a kormány, így a mérnöki ismeretek, tapasztalatok nélkülözhetetlenek. Természetesen az orvos szakértők véleménye továbbra is meghatározó jelentőségű marad. Ők azok, akik a kórházak részéről döntő szerepet vállalnak az orvos szakmai és orvostechnológiai igények kijelölésében, meghatározásában. Éppen ezért velük együtt valósíthatjuk meg a programot, amiben az én szerepem többek között, hogy az egész struktúrát menedzserként összefogjam, irányítsam.

– Melyek a legfontosabb feladatok, amelyeket a következő hetekben, hónapokban el kell végezni?

– Az eddigi munka során a már előkészített terveket, eszközbeszerzéseket úgy kell összehangolni, hogy a megfelelő helyre a megfelelő eszköz kerüljön az optimális időpontban. Ezen kívül az országos intézetek kiemelt szereppel rendelkeznek az EBP végrehajtása során, mert fejlesztésük egyben a teljes magyar lakosság egészségi állapotának javítását megalapozó Nemzeti Egészségügyi Programokat segítik. A vidéki és központi régiókban történt és folyamatban lévő fejlesztések azokat a törekvéseket szolgálják, hogy a betegségek korai felismerésével, kiszűrésével növeljük az egészségben töltött évek számát, továbbá javuljon az emberek életminősége. Az elkövetkezendő időszakban egyre több sikeres fejlesztésről fog értesülni az ország. Ezek a beruházások közvetlenül hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegségek minél hamarabb felismerésre kerüljenek, ezáltal a gyógyulás esélyei tovább növekedjenek.

A teljes interjút a Magyar Hírlap közli.

(forrás: Magyar Hírlap)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink