hirdetés
2019. október. 17., csütörtök - Hedvig.
hirdetés

Több pénzre számíthat a hatékony és eredményes egészségügy

Vétek lenne változatlan struktúra mellett plusz forrást biztosítani a kórházaknak, de azok az intézmények, amelyek hajlandóak fenntarthatósági lépéseket tenni – ahogy idén úgy jövőre is – osztozhatnak 40 milliárd forinton.

hirdetés

Szükség van plusz pénzre az egészségügyben – ismerte el a Hungaromed keretében megrendezett Medicina Fórumon immár tízedik alkalommal előadó Banai Péter Benő. Azonban a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt is hozzátette: ha az éves költségvetés tervezésekor valamennyi minisztérium finanszírozási igényét automatikusan elfogadnák, 60 százalékra kellene emelni a személyi jövedelemadó kulcsát.

Mivel az ország büdzséje behatárolja a lehetőségeket, a hatékonyságot javító intézkedéseket díjazná a kassza kulcsát őrző tárca, amelynek szakpolitikusa ugyanakkor furcsállta, hogy olykor az erre irányuló intézkedések sem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Példaként az egynapos sebészetet említette, ahol – hallgatva a szakmai érvekre – forrást biztosítottak a TVK-mentesítésre, és bár nőtt az ebben a formában operált betegek száma, továbbra is ugyanannyian, ugyanannyi ideig fekszenek a kórházi ágyakon. Banai Péter Benőt gondolkodóba ejtette az az adat is, hogy a gyógyulás esélye háromszorosa az egyik intézményben, mint a másikban.

Miközben az épületek, az infrastruktúra javítására még a pénzügyi tárca szerint is sokkal több pénzt elbírna, ugyanakkor hiába teljesít kiugróan jól a magyar gazdaság, nincs az a növekedési ráta, amely egy időben biztosít fedezetet a felújításokra, beruházásokra és a béremelésekre. Ez utóbbira egyébként lényegesen többet költöttek, mint bármely más ágazatban, és ez a közszféra azon szegmense, ahol a legtovább, 2022-ig ismert a fizetések emelésének mértéke.

Egyelőre marad a fegyelmezett gazdálkodás – szögezte le az államtitkár –, még akkor is, ha évek óta sikerül is tartani a 3 százalék alatti hiánycélt, kiugróan jó gazdasági növekedés mellett, ráadásul az utóbbi esetében már a várható lassulással is számolni kell. Azt ugyan még a pénzügyi tárca is belátja, hogy az egészségügy 4-5 százalékos GDP arányos részesedése Európában nem sok, ugyanakkor Banai Péter Benő szerint nem szabad abszolutizálni ezt a mutatót, önmagában ettől ugyanis semmi nem lesz jobb, egyébként a visegrádi országokhoz viszonyítva ebben sem állunk rosszul. Az egészségügyi célú források emelése pedig csak más a többi területen végzett csökkentéssel, vagy adóemeléssel érhető el – emlékeztetett a szakpolitikus.

A Pénzügyminisztérium egyelőre nem elégedett az egészségügy teljesítményével, a munkaerőhiányt ugyanis a demográfiai okok mellett az is meghatározza, hogy a rossz egészségi állapot miatt igen alacsony az 55 év felettiek foglalkoztatási aránya. Az egészségben töltött évek száma alacsony, annak ellenére, hogy az átlagos kórházi tartózkodási idő ugyanúgy magas, mint az orvos-beteg találkozásoké, ami strukturális problémákra utal, ezért szerkezeti és szervezeti változásokat sürget a tárca, amelyek irányát meg is fogalmazták a Versenyképesebb Magyarországért Programban.

A szükséges szolgáltatások biztosítása érdekében – elsősorban az ágazati munkaerőhiány mérsékléséért – támogatta a pénzügyi vezetés is a nagyarányú béremelést, emellett 2010 óta évről évre több pénz jut az egészségügyre, kiemelten az alapellátásra, népegészségügyre, de gyógyszerekre is. A 2020-ra tervezett 184 milliárd forintos többlet nominálisan és reálértékben is forrásbővülést jelent az ágazat számára – mondta a szakpolitikus. Hozzátette azt is, hogy a lakosság egészségi állapotának javítását nem csak az egészségügyi ágazat többletfinanszírozásával lehet elérni, például bizonyos sportcélú költések egészségcélú kiadásként számolhatók el.

Egyelőre nem sikerült megoldást találni a kórházi adósságállomány eliminálására, ami közös felelősség, úgy az államnak, mint az intézményvezetőknek is van teendője. Míg Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár a keddi Medicina Fórumon az intézményi adósságok egyik okaként az amortizáció fedezetének hiányát említette, Banai Péter Benő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, az államháztartási, számviteli szabályok nem tesznek különbséget a költségvetési szervek között, minisztériumoknak, iskoláknak, kórházaknak ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelniük, nincs speciális amortizációs szabály az egészségügyben.

A pénzügyi tárca a minőséget állítja az egészségügy átalakításának fókuszába, a versenyképességet pedig úgy ágazati, mint mikroszinten is mérni kell – mondta a szakállamtitkár. Utóbbi értelmében az egyes kórházak adatait is összehasonlíthatóvá kell tenni, és a minőséget preferálva azokat helyzetbe hozni, ahol jobbak az eredmények.

Adnak a munkavállalók egészségére
A Medicina Fórumon mutatta be a Joint Venture Szövetség (JVSZ) legújabb felmérésének eredményeit Blazsevácz Péter, a szervezet egészségügyi bizottságának elnöke. A több mint 170, Magyarországon bejegyzett külföldi részvételű társaság képviseletét ellátó szervezet tagvállalatainak adataiból kiderült, a cégek 78 százaléka szervez szűréseket a dolgozóinak, amelyeket rendszerint évente ismételnek. A bizottsági elnök úgy vélte, a foglalkozás-egészségügyi ellátóknál keletkező adatokat érdemes lenne egy központi adattárba csatlakoztatni. A munkaadók 36 százaléka nyújtott támogatást ahhoz, hogy alkalmazottai magán egészségügyi szolgáltatást vehessenek igénybe, a vállalatok 17 százaléka ezt a lehetőséget a családtagokra is kiterjeszti.
Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink