hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Röst Gergely: Szükség van járványügyi intézményrendszerre

Az Orbán Viktor járványmatematikai modellező csoportját vezető szegedi tudós az Indexnek arról beszélt, hogy a járványügyi megfigyelés csúcsát jelentő Angliában egyetlen egyetemen kétszáz modellező van, míg itthon a miniszterelnöki háttércsapat magja tizenkét főből áll.

Magyarországon a koronavírus-járvány elején szervezték meg az epidemiológusokból, matematikusokból, statisztikusokból, orvosokból, szociológusokból, biológusokból, hálózatkutatókból és más szakemberekből álló csapatot, amelyet a Szegedi Tudományegyetem matematikusa, Röst Gergely vezet.

Az Orbán Viktor által „orvos-tudós csoportként” emlegetett testület tagjai (Szócska Miklós, Bedros J. Róbert, Merkely Béla) között ő is ott ült a miniszterelnök mellett, amikor tájékoztatni kellett Orbán Viktort a járvány aktuális alakulásáról és arról, mi várható.

Neki és a munkacsoportnak kellett számot adnia a többi között arról, hogy a járvány következő hulláma milyen erővel és mikor támad. Munkájuk létfontosságú volt és lesz is, hisz épp „gyalogolunk bele” a vírus negyedik hullámába.

Röst Gergely az Indexnek azt mondta, nagyon fontosnak tartja a CDC kezdeményezését. Az új szervezet frissen kinevezett tudományos igazgatója egy járványmodellezéssel foglalkozó neves harvardi epidemiológus, Marc Lipsitch, akinek a munkásságát jól ismeri, sőt több közös társszerzőjük is van.

Látszik egy trend, világszerte felismerték, hogy szükség van olyan intézményekre, amelyek egy pandémia kirobbanásakor vagy egyéb egészségügyi vészhelyzetben a lehető leggyorsabban tudnak reagálni. Pontos és gyors helyzetértékelést és kockázatelemzést végeznek, és meg tudják jósolni a járvány terjedési irányát, erejét, ütemét. A matematikai módszerek alkalmasak arra is, hogy különböző beavatkozási stratégiákat lehessen tesztelni, és kiválasztani azt, amelyik a legtöbb megbetegedést vagy halálozást tudja megelőzni. A CDC új csapatának is ez lesz a feladata, de hamarosan a WHO is felállítja a saját járványügyi felderítő és előrejelző szervezetét – fogalmazott Röst Gergely. A CDC-éhez hasonló járványügyi megfigyelőközpont a WHO Hub for Pandemic and Epidemic Intelligence nevet viseli majd.

A CDC és a WHO új járványügyi megfigyelőrendszere Röst Gergely szerint abban hoz újat, hogy különböző csatornákból érkező adatforrásokat, tudásokat integrálnak egy intézménybe, és olyan eszközöket tudnak fejleszteni, amelyek alkalmasak a prediktív modellezésre. A rendszer ugyanis eddig nem állt össze, töredezett, emiatt lassú volt. Hangsúlyozta, az itthon tavaly felállított járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoport is ugyanezen elv alapján működik. Úgy látja, Magyarországon nagyon gyorsan felismerték, hogy szükség van egy ilyen, több tudományterületet átfogó csapatra, a régióban tudomása szerint máig ez az egyetlen ilyen típusú szervezet.

Az az igazán nehéz ebben a helyzetben, hogy valós időben kell elemzést és előrejelzést készíteni. A koronavírus-járvány abszolút újdonságként teremtette meg az igényt, hogy a részletes jelentéseket nagy sietséggel kell elkészíteni. A klasszikus járványmodellezésben gyakran csak a járvány lezárulta után zajlik az elemzés és az értékelés, amikor már minden adat a kezünkben van, és feldolgoztuk őket. A mostani járvány viszont azt eredményezte, hogy az adatok és információk áramlását jelentősen fel kell gyorsítani, és iszonyatos sebességgel kell elemezni őket, hogy időben elkészüljenek a számítások, a döntéshozók ugyanis csak így tudnak megfelelő döntéseket hozni. Ez a tempó sokkal gyorsabb, mint amit a tudományban eddig megszoktunk.

Ezért is van szükség ezekre az új intézményekre, ahol lebontják az adatok áramlását akadályozó gátakat, és a legmodernebb technológiákat felhasználva alakítják ki az adatfeldolgozó rendszereket.

A magyar modellező és epidemiológiai elemző munkacsoport magja jelenleg tizenkét főből áll, az eddigi munkában összesen mintegy ötven kutató vett részt valamilyen formában. Röst szerinte a létszám és az anyagi erőforrás bővítése mellett a hosszú távú fenntarthatóságra is szükség lenne, hogy az elmúlt másfél évben felhalmozott tudás és tapasztalat a pandémia után ne vesszen el, hiszen a jövőben számíthatunk újabb világjárványokra.

(forrás: Index)
hirdetés

Könyveink