Reformokat rendeltek a rezidensek
A rezidensképzésben hamarosan központi informatikai rendszerben vezetik majd a gyakorlat során elvégzett beavatkozások listáját, ami az ellenőrzést is könnyebbé teszi.
Idehaza mindössze 250 műtétet kell elvégeznie a sebészeti szakképzésben részt vevő rezidensnek, ezzel szemben Németországban több mint hétszázat, míg az Egyesült Államokban ezernél is többet – hangzott el Sipka Balázs, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnökének előadásában a nemrégiben megrendezett Medicina Fórumon.
Tüntetések helyett immár a tárgyalóasztalok mellett tevékenykedik leginkább az MRSZ – fogalmazott az elnök –, ám úgy tűnik, így is sikerül eredményeket elérni az ágazatvezetésnél. Az orvosképzés tervezett átalakításának iránya Sipka Balázs szerint jó, ám néhány ponton még módosítanának annak érdekében, hogy megfelelő számú, és jó minőségű munkát végző orvos álljon majd rendelkezésre az egészségügyben. Ennek érdekében az MRSZ az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal és a Pécsi Tudományegyetemmel közösen, a Merkely-féle reformbizottság részbizottságaként közösen kidolgozott egy olyan komplex programot, amely leginkább a képzési jogok és az ellátási kötelezettségek közötti ütközéseket orvosolná, és segítené, hogy a rezidensképzés a jogszabályoknak megfelelően történjen – ami ma még nem feltétlenül van így.
A graduális és posztgraduális képzés racionalizálása és egységes kezelése kiemelt fontosságú, amelynek alakításánál az Európai Uniós irányelveket is figyelembe kell venni. Számos, jelenleg az egyetem utáni időszakban folyó képzést célszerűbb lenne a graduális időszak alatt lefolytatni. Arról a szakmáknak kell dönteniük, hogy az EU-s irányelveknek megfelelően csökkentik-e az egyes szakképzések idejét – erre az új szakképzési struktúra immár lehetőséget biztosít –, az egyelőre tény, hogy a hazai átlag több mint egy évvel meghaladja az európait.
Az eddigi gyakorlattól eltérően a rezidensek a szakképzésük ideje alatt is végezhessenek érdemi munkát – szerepel a javaslatcsomagban. Példaként a sebészek képzését hozta Sipka Balázs, aki elmondta, hogy a rezidens a képzés első és utolsó előtti napján – hat év képzést követően – sem jogosult vakbélműtétre, de még egy anyajegy eltávolítására sem. Mind az államnak, mind a szakorvosjelölteknek javára válna, ha a képzési időszak egyes állomásain az addig megszerzett tudás mellé a szakmák által meghatározott kompetenciákat is rendelnének. A papíralapú adminisztráció helyett informatikai hátteret kértek a beavatkozási listák követéséhez, amely az ellenőrzést is lehetővé tenné.
A jelöltek motiválásának alapvető szükséglete a vizsga Sipka Balázs szerint, amely egyben visszajelzés is az addig elvégzett munkáról. Ezek követelményeit szintén átszabná, szigorítaná a javaslatcsomag, ahogyan a szakvizsgák rendszerének áttekintését is javasolják a szakmai grémiumoknak aszerint, hogy tartalmukban megfelelnek-e az elvárásoknak. A feladatkörök bővítése mellett egy-egy rezidenssel és fiatal szakorvossal is növelnék a szakmai grémiumok létszámát is, elsősorban azért, hogy áthidalják a most meglévő kommunikációs szakadékot a generációk között.
Szükség lenne a tutorok számának növelésére, ugyanakkor a 3-5 év tapasztalattal rendelkező rezidensek maguk is részt vehetnének a fiatalabbak képzésében. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával Szegeden tavaly kezdődött a vezető rezidensi rendszer pilotprojektje – számolt be Sipka Balázs, és kiderült az is, hogy a program további kiterjesztésén éppen most dolgozik az MRSZ.
A komplex program elkészült, a reformbizottság elfogadta, s Sipka Balázs bízik abban, hogy elemei jövőre már a képzési rendszerben is megjelennek. Még jobban áll az elektronikus nyilvántartási rendszer; a program már elkészült, annak elindítására mind a politikai akarat, mind pedig a forrás rendelkezésre áll. Csupán a konzorciumi szerződés aláírása van hátra a négy orvosképző egyetem által, így van arra remény, hogy fél éven belül elindul a rendszer.
