hirdetés
2020. november. 30., hétfő - András.
hirdetés

PRIMUS: tárgyalni kell, mielőtt ellehetetlenül az ellátás

Átfogó, többszereplős egyeztetésre van szükség az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendeletének részleteiről, mielőtt az új szabályozás visszafordíthatatlan károkat okoz a hazai ellátórendszer stratégiai pontjain – hívja fel a figyelmet a vezető magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő PRIMUS Egyesület.

A legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő PRIMUS Egyesület az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény elfogadása kapcsán haladéktalanul érdemi egyeztetést javasol a kormányzat és az érintett szakmai szervezetek között, különben nincs esély az új jogszabályban ketyegő bombák hatástalanítására. A privát szolgáltatók szerint ugyanis a törvénymódosítás hiába hoz érdemi előrelépést több fontos területen, egyes részletszabályok érezhető egzisztenciális bizonytalanságot okoznak az orvosok körében, drágíthatják és nehezíthetik a prudens magánszektor működését, szűkíthetik az ellátási kapacitásokat, növelhetik a várólistákat, és a - pandémia időszakában egyébként is kiszolgáltatott - pácienseket hozhatják tartósan nehéz helyzetbe.

A hálapénz kriminalizálásával 2020 októberében a PRIMUS egyik legfontosabb javaslata valósul meg. Legutóbb néhány hete szorgalmaztuk, hogy a közfinanszírozott egészségügyet fojtogató korrupciós gyakorlatot átfogó bérrendezéssel egyidejűleg kell felszámolni – mondta el Leitner György, a PRIMUS Egyesület elnöke. Örvendetes, hogy a kormány meghallgatta kérésünket, és megszünteti végre ezt a káros és megalázó gyakorlatot. A privát intézményekben mi ezt már hatékonyan megvalósítottuk, szívesen megosztjuk tapasztalatainkat a kormányzattal is.”

A PRIMUS szerint azonban nem csak erről kellene egyeztetni. Az évtizedek óta égetően esedékes bérrendezést valóban nem lehetett halogatni, hiszen az orvoselvándorlás az elmúlt években aggasztó méreteket öltött, és az orvoshiány egyes szakterületeken ma is vészesen lassítja az ellátást. A PRIMUS szerint ugyanakkor a bérfejlesztés ebben a formában rendkívüli feszültségeket okoz, hiszen a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egyoldalú javaslatán alapuló béremelés csupán az orvosokat, szakorvosokat, gyógyszerészeket érinti, és nem rendezi sem a háziorvosok, sem az egészségügyi szakdolgozók anyagi helyzetét.

A jogszabálymódosításnak ugyancsak nem lehet célja vagy direkt következménye a magánegészségügyi szektor ellehetetlenítése, vagy a közellátási kapacitások túlterhelése, hangsúlyozta az egyesület elnöke.

Leitner György aláhúzta: A bérrendezés az egyik leghatékonyabb eszköz, hogy itthon tartsuk vagy hazahozzuk az orvosokat, azaz kétségkívül jelentős előrelépésről van szó, de olyan nagy árat kell érte fizetni, ami elveszi az örömünket. Az új szabályozás ugyanis olyan elemeket tartalmaz, amelyek röghöz kötik az orvosokat, és egyaránt hátrányos helyzetbe hozzák a járvánnyal küszködő közellátást és a minőségi magánellátást. Nagy a bizonytalanság az orvostársadalomban, munkajogi, egzisztenciális kérdések merültek fel sok kollégában, meg kell akadályozni, hogy a változások következménye ismét orvoselvándorlás, pályaelhagyás legyen.”

A PRIMUS elnöke szerint a béremelés a privát ellátók számára önmagában is jelentős költségnövekedést, és ebből adódóan áremelést fog jelenteni. Az új szisztéma viszont a strukturális problémákat nem oldja meg: az ellátási kapacitást a közfinanszírozott egészségügyben nem növeli, a munkaerőhiányt nem csökkenti és infrastrukturális beruházásokat sem tartalmaz.

Mint ismeretes, az új összeférhetetlenségi szabályok között szerepel – és támogatandó –, hogy a magánpraxisban kezelt beteget az állami kórházban nem láthatják el. A magánszolgáltatók ugyanakkor aggályosnak tartják, hogy egy orvos csak akkor vállalhat másodállást, ha egy ma még ismeretlen hatóság ismeretlen kritériumok alapján erre engedélyt ad.

„Nagyon kockázatosnak látjuk, hogy a jogszabály erre a döntésre kényszeríti az orvosokat, hiszen napnál világosabb, hogy itthon nincs két szektorra elegendő orvos - egyre is csak éppen hogy. Ennek a szigorításnak ma Magyarországon nem adottak a feltételei: lebénítja az állami és a privát rendszert is, ezért csupán hosszú távú célként tudunk azonosulni vele. Valós a veszély, hogy ezzel éppen a jogszerűen működő intézmények kerülnek lehetetlen helyzetbe, tehát ismét a szürkezóna terjeszkedik majd, és a kevésbé ellenőrizhető lakásrendelők maradnak fenn” – figyelmeztetett Leitner György.

Az egyesület álláspontja szerint a mereven szétválasztott privát és közellátás teljes mértékben ellehetetlenítheti a magánegészségügyet, és hiánygazdálkodáshoz vezethet a közellátásban is - megjósolható, hogy mindkét eshetőséga várólisták további növekedésével jár majd. Sok kérdést vet fel az is, hogy ki és milyen kritériumok alapján engedélyezi majd a másodállást.Ez remélhetőleg nem az egyes szereplők lobbierején fog múlni.

„Roppant szerencsétlen dolog lenne a hálapénz kiirtásával egyidejűleg egy újabb piactorzító és korrupcióveszélyes elemet a rendszerbe emelni, ráadásul jogszabályba betonozva. Teljesen világos, hogy amennyiben az orvosok nem dolgozhatnak több, részben privát intézményben, úgy az elgyengülő magánegészségügyből származó igény is a szűkös közellátásra fog nehezedni. A magánszolgáltatók jelenleg is hatalmas terhet vesznek le az állami ellátásról; ha ellehetetlenítik a szektort, annak a várólisták további növekedése lesz a következménye” – tette hozzá a PRIMUS elnöke.

A magánszolgáltatók ugyancsak sérelmesnek és érthetetlennek tartják, hogy sem a MOK, sem a kormányzat részéről semmilyen előzetes egyeztetésre nem került sor a törvényváltozást megelőzően, annak ellenére, hogy például a hazai járóbeteg-ellátás 50 százaléka ma már a privát ellátásban történik. Az iparágat tehát alapjaiban érintik a változások, amelyek – a szakmai egyesület szerint – ebben a formában veszélyeztetik a betegellátást, és ellehetetleníthetik az elmúlt évtizedben sokmilliárdos beruházásokat vállaló, tisztességesen működő, a közterhekhez hozzájáruló szektort.

A vezető hazai privát egészségügyi szolgáltatók ezért felajánlják támogatásukat a kormányzatnak a részletszabályok, a végrehajtási rendeletek megalkotásához.

Kerekasztal-megbeszélésre teszünk javaslatot a minisztériumnak, amelyen az orvosi kamara és a szakdolgozók mellett a PRIMUS képviselői is bekapcsolódhatnak a rendeletek részleteinek kidolgozásába, megszövegezésébe. Normális viszonyra van szükség az állami és a magánegészségügyi szektor között: meg kell akadályozni, hogy a betegek érdekét szolgáló hatékony együttműködés helyett két megnyomorított, egymástól mereven elzárt rendszert konzerváljunk. Meg kell nyugtatni az orvostársadalmat és a pácienseket is, hogy a változások ‘eredményeként’ nem csupán végtelenül hosszú várólistákra és a kapuikat bezáró privát szolgáltatókra számíthatnak.”

A privát szolgáltatók és az állami ellátórendszer egymásrautaltságát a koronavírus-járvány is egyértelművé tette: az elmúlt időszakban több szolgáltató is jelentős kapacitásbővítést és -fejlesztést hajtott végre, így tehermentesíteni tudta a már a pandémia előtt is leterhelt állami egészségügyet. A járvány időszakában több olyan szakterületen is átvették a betegellátást – a gyermekszakellátásoktól a képalkotó diagnosztikai (MR, CT) vizsgálatokon át a terhesgondozásig –, amelyek az állami kórházakban ellehetetlenültek.

(forrás: PR-ego)
Olvasói vélemény: 8,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink