hirdetés
2020. október. 24., szombat - Salamon.
hirdetés

Módosítási igény nélkül fogadta el a kamara bértábláját a miniszterelnök

A magyar orvostársadalom több évtizedes vágya és harca fordult most célegyenesbe azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök meghozta az alapvető politikai döntést az orvosok bérének emeléséről és a hálapénz kivezetéséről – hangzott el a Magyar Orvosi Kamara sajtótájékoztatóján.

A miniszterelnök elfogadta, hogy átfogó béremelésre van szükség ahhoz, hogy hálapénz-mentes, tisztességes egészségügyben dolgozhassanak a magyar orvosok – mondta Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szombaton délután az orvosbérek emelésével kapcsolatban tartott online sajtótájékoztatón, hozzátéve, az elért eredményben valamennyi orvos munkája benne van.

Orrnehéz béremelés lesz – idézte a miniszterelnököt Kincses Gyula arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen ütemterv szerint valósul meg a bérek rendezése, de megjegyezte, hogy az összes emelés 65-70 százalékát az első ütemben kell megkapniuk a kollégáknak jövőre, majd 2022-23-ban áthúzódóan a maradékot. Orbán Viktor „módosítási igény nélkül” fogadta el a bértábla-javaslatot, ami szerint egy rezidens 700-800 ezer forintos alapbérre számíthat, amely a szolgálati idő előre haladtával 2,4 millió forintig megy fel. A béremelés valamennyi orvosra vonatkozna, akinek a jövedelme közfinanszírozásból származik, függetlenül attól, hogy milyen jogviszonyban foglalkoztatják. Így tehát a bértáblának az alapellátásban dolgozókra is vonatkoznia kell. Az elnök megemlítette azt is, hogy érintőlegesen szóba került az egyeztetésen az orvosok jogállásának egységesítése.

Boldog vagyok ebben a fantasztikus történelmi pillanatban – fogalmazott Lénárd Rita alelnök, aki elmondta, hatvan éve vár arra, hogy a gyógyítást 70 éve mérgező hálapénz megszűnjön, és egy tiszta, transzparens, a betegbiztonságot garantáló egészségügy jöjjön létre. Nagyon nehéz hónapok előtt állunk, az első vonalban dolgozó kollégák különösen – célzott a járványhelyzetre az alelnök, aki szerint ezt ismerte fel most a miniszterelnök.

Csak vért, verítéket és könnyeket ígérhetünk – mondta a jövőre vonatkozóan Álmos Péter kamarai alelnök, de hozzátette, hogy végre megszületett az a perspektíva, amelynek nyomán ismét létrejöhetnek jelentős iskolák, megerősödhetnek a szakmai műhelyek, és egy olyan fordulat valósulhat meg az egészségügyben, amely nemhogy kormányzati ciklus, de az elmúlt 70 év történelmi irányváltása lehet a struktúraátalakításától a betegellátást meghatározó indikátorokig.

A MOK javaslata szerint a hálapénz büntethetősége – amely úgy a paraszolvenciát elfogadó, mint az azt adó félre is vonatkozna, bár eltérő mértékben – akkor vezethető be, ha megvalósul a teljes béremelés – fogalmazott a MOK elnöke, de hozzátette: egyelőre ez a kérdés sem tisztázott. Lénárd Rita azt hangsúlyozta, mindezt egy nagyon erős lakossági tájékoztatásnak kell megelőznie, mert a betegek egyelőre a „félelem egyfajta béreként” tekintenek a hálapénzre. Elhangzott azonban, hogy dolgoznak az Etikai Kódex módosításán, amelyben meghatározzák, mi az a gesztusértékű, természetbeni ajándék, amely a hála jeleként elfogadható.

A koronavírus-járvány fokozott terhet ró az ellátórendszerre, a miniszterelnök is érzi, hogy ahhoz, hogy ennek a kihívásnak meg is feleljen, nem odázható tovább a béremelés – így válaszolt Kincses Gyula a MedicalOnline kérdésére, amelyben azt firtattuk, milyen motiváció nyomán jöhetett létre a szombati találkozó. Ugyancsak szó került a megbeszélésen arról is, hogy ahhoz, hogy az ellátórendszer szükséges átalakítása megtörténjen, partnerként kell tekinteni az orvostársadalomra. Bár az önként vállalt túlmunka felmondásokról, amelyeket június közepe óta folyamatosan helyeztek letétbe az orvosok, nem volt a tárgyalt témák között, ám Álmos Péter elmondta, amint a Magyar Közlönyben megjelenik a MOK bértáblája, azokat visszavonják, hiszen a gyűjtés célja megvalósul.

Érintőlegesen a MOK minőségi ellátásra és struktúraátszervezésre vonatkozó javaslatai is felmerültek a konzultáció során, Orbán Viktor határozottan arra kérte a kamarát, hogy – adott estben a véleménykülönbségek fenntartása mellett – vegyenek részt az ágazat átalakítását célzó folyamatokban – folytatta lapunk kérdésére a MOK elnöke. Arra, hogy a következő egyeztetéseket Pintér Sándor belügyminiszterrel, vagy Kásler Miklós emberi erőforrás miniszterrel folytatja-e a hivatásrendi köztestület, Kincses úgy reagált: a technikai részletekről nem állapodtak meg.

Ugyanolyan elszántak és kitartóak leszünk, mint a béremelést illetően – jelentette ki Lénárd Rita alelnök, amikor arról kérdeztük, hogy a kamara mennyi esélyt lát a béremelésen és a hálapénz kivezetésén túl arra, hogy a kamara átalakításra vonatkozó javaslatai megvalósulnak. Firtattuk mindezt annak tükrében, hogy a második Orbán-kormány kormányhatározatban hagyta jóvá 2012-ben a Semmelweis Terv végrehajtását, vagy 2018-ban Kásler Miklós egészségprogramjait, amelyek közül egyik sem valósult meg.

A gyógyítás csapatmunka, amelyben felértékelődik a magasan képzett szakápolók szerepe, de ezt a „meccset” a szakdolgozóknak kell megvívniuk, azonban az orvosi kamara ebben támogatja őket – válaszolt a MOK elnöke arra a kérdésre, hogy szóba került-e az egyeztetésen ágazat egészét érintő béremelés lehetősége. A kamara egyébként kidolgozott egy átfogó életpályamodellt is, amely a fiataloktól a családosokon keresztül az idős orvosokig ad jövőképet a kollégáknak – említette meg Lénárd Rita. Úgy vélte, ez segíthet meggátolni, hogy a középgeneráció után a fiatalok is elhagyják az országot, vagy átvándoroljanak a magánegészségügybe. Ha ugyanis ez megtörténik, nem lesznek szakorvosok – figyelmeztetett a MOK alelnöke.

Orbán Viktor miniszterelnök által elfogadott bértábla (Forrás: Magyar Orvosi Kamara)
Orbán Viktor miniszterelnök által elfogadott bértábla (Forrás: Magyar Orvosi Kamara)

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 4,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink