hirdetés
2020. december. 03., csütörtök - Ferenc, Olívia.
hirdetés

Mi is van az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénnyel?

Megkaptuk a kormányrendelet tervezetét, amiről két egyeztetés is volt. Kedden Pintér Sándornál a pártok és a MOK járt, szerdán az EMMI-ben az érdekképviseleti szervezetek voltak jelen, közli a kamara honlapja.

A MOK álláspontja konzekvens: a törvényben vannak fontos és megőrzendő elemek, de a törvény elfogadhatatlan pontjait javítani kell, áll a köztestület elnökségének egyik friss tájékoztatójában. Eszerint:
 
A MOK fő kifogásai:
 
  • A vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel és juttatásokkal. 
  • A másodállások vállalásának lehetőségét biztosítani kell: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni
  • Az általunk készített eredeti, szakmai előmenetelt, tudományos teljesítményt és tudást elismerő, illetve későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérjük
  • A szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyban
  • A hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen pl. a nőgyógyászattal való kivételezés és ezzel összefüggésben az önkéntes segítő státuszának megtartása)
  • Az érdekképviseleti lehetőségek - nemzetközi jogba is ütköző - korlátozását vegyék ki a törvényből
Fontos tudni, hogy a törvény egyes paragrafusai tegnapelőtt (november 18.) hatályba léptek, de máig nem jelent meg a végrehajtási rendelet, ami szerint még ebben a hónapban a meg nem jelent rendeletnek megfelelő munkaszerződés tervezet minden egészségügyi dolgozónak meg kellene kapnia. Megkaptuk viszont kormányrendelet tervezetét, amiről két egyeztetés is volt. Kedden Pintér Sándornál a pártok és a MOK voltak meghívva, szerdán pedig az EMMI-ben az érdekképviseleti szervezetek voltak jelen. Az első megbeszélésen Kincses Gyula elnök képviselte a MOK-ot, a másodikon Álmos Péter alelnök. Az egyeztetéseken elmondtuk, hogy az átadott tervezet az elfogadott törvényhez képest pozitív, a MOK javaslatainak megfelelő irányába mozdult el, de az nem jelenthető ki, hogy a MOK javaslatai lettek befogadva.


A fontos pontok:

A kirendelés

A tervezet a 1+1 év helyett már csak évi 100 napot tartalmaz, és nevesíti Munka Törvénykönyvének megfelelő a kivételeket, hogy kiket nem lehet kirendelni. A megbeszélésen Kincses Gyula javasolta, hogy akkor legyen az alap a Munka Törvénykönyve, azaz a kirendelhetőség maximuma is legyen annak megfelelően csak évi 44 nap. Pintér Sándor komoly hajlandóságot mutatott a javaslat megfontolására.
 

Összeférhetetlenség, azaz a másodállások

 

Az összeférhetetlenségi szabályoknál 2 év haladék várható a másodállások tekintetében. Elmondtuk, hogy ez esetben nincs szükség a majdani részletszabályok mostani meghatározására, mert a két év felkészülési idő elégséges ahhoz, hogy a valós tapasztalatok alapján működőképes, konszenzusos szabályokat alakítsunk ki.

A fentiektől függetlenül a MOK a nőgyógyászat kivételezésével kapcsolatos (8) bekezdés törlését kéri, mert az a korrupció, a hálapénz továbblépésének alapja. Az EMMI-s megbeszélésen elhangzott, hogy „népesedéspolitikai – családvédelmi” okokból a Kormány ragaszkodik ehhez.

Egyéb, általunk felvetett problémák.

 

  • Ahogy a törvény, a végrehajtási rendeletek sem támogatják a tudás elismerését. Ez rendkívül fontos hiányossága a szabályozásnak, mert a gyógyítás innováció és tudás-intenzív terület, amely csak a folyamatos képzés, önképzés mellett végezhető korszerűen. Megítélésünk szerint ennek alapja az egyetemeken (és országos intézetekben) folyó gyógyító, kutató és oktató munka, melyet el kell ismerni, meg kell becsülni. Az oktatás és kutatáson múlik a jövő gyógyítóinak mennyisége és minősége. A jelen jogi szabályzás ebben a formában kifejezetten a plusz feladatellátással és felelősséggel járó munkakörök elhagyására motiválja a jelenleg oktatóorvosi tevékenységet ellátó kollégákat.
Ezért is javasoljuk a MOK eredeti bértáblájának elfogadását.
  • az egyik értelmezés szerint az ügyeleti tevékenységért önként vállalt többletmunkaként alacsonyabb díjazás jár, mintha nem önként vállalt többletmunkaként teljesítené ezt a munkavállaló. Ez azért is megengedhetetlen, mert az esetek zömében az önként vállalt többletmunkában végzett ügyelet nem elsődlegesen a munkavállaló saját ambíciójú vállalása, hanem az intézmény folyamatos működésének biztosításának feltétele.
  • a minősítés jó irányban indul, de lehetőséget kellene biztosítani a későbbiekben a rendszer fejlődése érdekében a tapasztalatok alapján miniszteri rendeleti részletszabályok készítésére. A minősítéshez kapcsolódó illetmény-meghatározásnál megmaradt a törvénynek az az elfogadhatatlan passzusa -(8§(10)- mely szerint, ha a javaslatot az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy nem fogadja el, a munkáltató az egészségügyi szolgálati szerződést felmondja, minden jogorvoslati lehetőség nélkül.
  • A bértábla értékállóságának biztosítását is szavatolni kell jogszabály útján
  • A Magyar Orvosi Kamara előzetes véleményében kifogásolta a törvény kollektív munkajogi változásait (kiüresítését), így különösen a kollektív szerződések (nemzetközi munkajogba és Alaptörvénybe ütköző) szabályozását, valamint az Egészségügyi Szolgálati Érdekegyeztető Fórum (ESZÉF) ily módon történő, részletes szabályok nélküli - pl. részvételi lehetőségek, reprezentativitás - létrehozását.
Ez a MOK álláspont, de az eredményt nem tudjuk, mert a kormányrendelet még mindig nem jelent meg. A késésből az is sejthető, hogy magát a hatályba lépést is ki akarják esetleg tolni, de ennek részleteit nem ismerjük.
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink