Merkely Béla: Gyors változásokat szeretnék a gyakorlati orvosképzésben

Kik lesznek a következő években a közvetlen munkatársai?

Az általános helyettesem dr. Bánhidy Ferenc, a II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika professzora. A tudományos és innovációs feladatokért a gyógyszertan professzora, dr. Ferdinandy Péter felel, az ő feladatai közé tartozik többek között az egészségipari kapcsolataink fejlesztése, a forrásbevonás képességének megteremtése, a transzlációs kutatások erősítése. Az egyetem oktatási rektorhelyettese a továbbiakban is dr. Hermann Péter, a Fogorvostudományi Kar professzora, míg a klinikai rektorhelyettes, dr. Szabó Attila, gyermekgyógyász professzor lehet a Klinikai Központ elnöke is – miután ennek jogszabályi feltételei teljesülnek. Az ő feladata a gyógyításban szükséges, jövőbe mutató fejlesztések koordinálása és a betegellátás működőképességének biztosítása. Attila a klinikai központ vezetőjeként korábban is a helyettesem volt. A kormány tavaly decemberben jóváhagyta a Semmelweis XXI. programot, a teljes portfóliónkat érintő fejlesztések már folyamatban vannak. Az ezzel kapcsolatos teendőket – ahogyan eddig – a Gyógyszerésztudományi Karról dr. Hankó Balázs viszi, stratégiai és fejlesztési rektorhelyettesként. Az egyetem pozícionálása, valamint fennállásának negyed évezredes ünnepségeinek előkészítése is az ő feladata lesz. A célom a rektori kabinet megerősítése volt, úgy érzem, egy tapasztalt, ugyanakkor ereje telkében lévő csapat állt össze.

Szinte elsőként említette a tudományt és az innovációt. Ez azt jelenti, hogy ez a terület kiemelt szerepet kap?

Gyakorló klinikusként magam is oktatok, kutatok és gyógyítok, az egyetem is erre az elválaszthatatlan hármas egységre épül, mely lassanként kiegészül a negyedik elemmel, az innovációval. A három terület a továbbiakban is egyensúlyban lesz, de tény, hogy a curriculum reformjára és az innováció fejlesztésére stratégiai szinten fókuszálunk. A betegellátásról klinikusként határozott elképzelésem van, így ennek megvalósítása operatív szinten fog zajlani. Ugyanakkor a fejlesztésekből nem szabad kimaradni, mert egyértelműen az egészség- és gyógyszeripar lesz a következő évtizedek húzóágazata. Bár az egyetem gazdálkodási kerete meglehetősen szűkös ahhoz, hogy önállóan vágjon innovatív fejlesztésekbe, de az innovációért felelős rektorhelyettesnek éppen az a feladata, hogy megtalálja és kiépítse az kooperációt lehetővé tevő csatornákat – akár a Innovációs és Technológiai Minisztériummal együttműködve, akár kisebb vállalkozások vagy nagyobb cégek bevonásával.

Hogyan alakul át a képzés?

Az elméleti alapozást már a harmadik évben átmeneti képzés követi az elmélet és a klinikum között, a negyed- ötöd- hatodév pedig az erőteljes klinikai képzés időszaka, tömbösített, betegágy melletti oktatással. Ezt követné az emelt szintű rezidensképzés, amelynek feltételrendszerét most teszteljük egy pilotprojekt keretében. Két évről egyre csökkentenénk a törzsképzés idejét, és sokkal erősebb kompetenciákat adnánk a rezidensek kezébe, megváltoztatva azt az elavult nézetet, hogy a rezidens még nem orvos. A cél az, hogy a világhírű elméleti képzésünk mellett egy szintén erős klinikai gyakorlati képzést is kapjanak a hallgatók.

A mindennapi betegellátás jelentős része számos országban a rezidenseken alapszik, a tutor kontrollálja és irányítja a feladatokat, és csak a komplex beavatkozások elvégzését veszi át. A klinikai képzés legfőbb célja az önálló döntéshozás képességének kialakítása, hiszen az orvosnak el kell döntenie, hogy egy adott terápiás irány milyen egyedi rizikóval és haszonnal jár az adott beteg számára, paralel vizsgálva számos más utat, végül kiválasztva a beteg számára legüdvözítőbbet. Ez egy olyan szemlélet, ami szakmai tudáson, sok tapasztalaton és egyedi példán alapszik.

A Magyar Rezidens Szövetség azt szorgalmazza, hogy jelenjenek meg a képzésben minőségbiztosítási elemek, és vezessék be a vezető rezidensi rendszert. Ez hasznos lehet az egyetem számára?

Egyértelműen, hiszen hasonlóan gondolkodunk mi is, és ez a nemzetközi trend. Elvárás, hogy a rezidens visszajelzést adhasson a saját képzéséről, és visszacsatolást kaphasson az elvégzett munkájáról.

Megvalósulhat egyszerre a képzési idő lerövidítése és az oktatás megerősítése minőségromlás nélkül?

Ez nem a képzési idő hosszától, hanem annak intenzitástól függ. Az orvosképzés nagy kihívása, hogy kétévente megduplázódik az a tudásanyag, amit oktatnunk kell, mondhatni, kétévente kéne újra beiratkoznunk az egyetemre. Ki kell alakítanunk az élethosszig tartó tanulás örömét és szemléletét a hallgatókban. Annak érdekében, hogy a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikát a világ élvonalában tartsam, 52 évesen is folyamatosan képzem magam. Ez a betegeink érdeke is.

Melyek a curriculum reformjának lépései?

Bár vannak konkrét elképzeléseim, csak a kereteket szeretném megadni. Semmelweis lab-eket hozunk létre,  melynek tagjai  lesznek medikusok, rezidensek, fiatal tanársegédek, és egy-két professzor is, akik nyitottak a változásra, és rendelkeznek a megújulás képességével. Nem kell egyébként feltalálni a spanyolviaszt, világszerte számos jó példa van erre komoly külföldi egyetemeken a Harvardtól kezdve az Imperial College-en át a Mayo Klinikáig, amely ugyan egy privát intézmény, de nagyon intenzív az egészségipari fejlesztések terén és orvosképzési feladatai is kiterjedtek. A curriculum átalakításában viszonylag nagy szabadsága van az egyetemnek, azonban ahhoz, hogy a rezidensképzésen változtassunk, jogszabály-módosításokra is szükség lesz.

Dr. Merkely Béla (Fotó: Szombat Éva)

Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter célja, hogy a beteg-központú megközelítés helyett a preventív szemlélet jellemezze az ellátást. Mindez az orvosképzésre is hatással lesz?

A prevenciós szemlélet kialakítását nem a felsőoktatásban, hanem már a köznevelés szintjén el kellene kezdeni, és ebből kiindulva megvalósítani az egyetemeken, ahol úgy gondolom, a harmadik év – az elméleti képzés és a klinikum közötti átmenet – anyaga lehetne a kiemelt népegészségügyi képzés. Mivel a közellátásnak mindenképpen népegészségügyi fókuszúnak kell lennie, így a képzésben is nyomatékos szerephez kell jutnia, hiszen ma Magyarországon szív- és érrendszeri, valamint onkológiai betegségekben hal meg a népesség 75 százaléka. Nehezebb kérdés viszont a finanszírozás, ahol szintén a népegészségügyi feladatokra kell áthelyezni a hangsúlyt.

Ugyanakkor vallom, hogy sosem szabad merev struktúrákat létrehozni, mert folyamatosan változik körülöttünk a világ, és ennek megfelelően kell alakítani az ellátást. Az oktatásnak, betegellátásnak követnie kell a változásokat, amelyben az innovációs szemléletnek is benne kell lennie. Meggyőződésem, hogy például a mesterséges intelligencia alkalmazása hamarosan mindennapos lesz a gyógyításban; korábban, más struktúrában nagy humánerőforrás-igényű gyakorlatok eltűnnek, és az itt felhasznált kapacitások más, gyógyító feladatokra fordítódnak.

A nemzeti egészségprogramok kidolgozására az országos intézeteket kérte fel a miniszter. A Semmelweis Egyetem hozzá tudott tenni ezekhez?

A szív- érrendszeri programot előzetesen áttekinthettem és tudtuk érvényesíteni fontosabb szempontjainkat, így például az alsóvégtagi érszűkület ellátása, a vascularis intervenció fejlesztése végül bele kerülhetett a programba.

Megfelelő súllyal képviselheti magát az egyetem az Egészséges Budapest programban?

A Semmelweis XXI. Fejlesztési Projekt kapcsán a tervezési és kivitelezési folyamatokat is rendszeresen egyeztetjük az Egészséges Budapest program vezetőivel, így is biztosítva a betegellátás területén a szinergiák kihasználását, a betegek érdekeinek középpontban tartását. A projekt a Semmelweis Egyetem mind a hat karára, összesen tizennégy helyszínre terjed ki. A tervezési folyamatokhoz korábbi döntésével a kormány négymilliárd forintot biztosított. Bővítjük az általános orvostudományi karon az elméleti kapacitást, emellett minden helyszínen javítjuk az oktatás, kutatás és betegellátás környezetét, ami rengeteg infrastrukturális fejlesztést jelent. A tervezésben mostanra már előrehaladott a Fogorvostudományi Kar, a Klinikai Központ, a Gyógyszerésztudományi Kar Hőgyes-Schöpf-Merei projektje, illetve az az Egészségtudományi Kar fejlesztése, ez utóbbi el is kezdődött már. A karok központi épületeinek megújítása mellett további céljaink között szerepel a kollégiumi kapacitás és sportolási lehetőségek bővítése is hallgatóink, munkatársaink részére.

Már a rektor-jelölti programjában is beszélt a Semmelweis-polgárokról. Ez pontosan mit jelent?

A Semmelweis Egyetem hallgatói, munkatársai, tágabb körben a családtagjaik is ebbe körbe tartoznak. Rektorként az elsődleges célom, hogy a hallgatók és a munkatársak maximálisan elégedettek legyenek,  és emellett jól is érezzék magukat az egyetemen, amihez hozzátartozik, hogy ki tudjanak kapcsolódni kulturálisan és fizikailag egyaránt, hogy az egyetemen töltött időszak pozitív élmény legyen számukra. Ezért a részmunkaidős, illetve rugalmas, családbarát munkavégzés lehetőségén túl biztosítani szeretném egyebek mellett az egyetem bölcsődei, óvodai kapacitásainak bővítését, vagy a hallgatók számára a megfelelő kollégiumi elhelyezést. Szeretném, hogy az itt tanulók és dolgozók, valamint családtagjaik a klinikákon kaphassanak egészségügyi ellátást. Életpályamodellt kínálunk, amely nemcsak anyagi megbecsülést, hanem világos fejlődési lehetőséget, szakmai perspektívát is jelent.

A Semmelweis-polgár egyfajta szemlélet is, amely azonban csak akkor menedzselhető, ha a vezetői, döntéshozói szinteken ezzel a szemlélettel rendelkező vezetők vannak. Az, hogy egy klinikának hová vezet az útja, hogy valódi műhellyé válik-e, az első számú vezetőtől függ. Ezért fontos, hogy kiket választok ki erre a feladatra, mert az igazgató évtizedekre meghatározza az intézmény sorsát.

Öt évre szól a kinevezése. Mi az, amit mindenképpen meg akar valósítani ebben az időszakban?

Jövőre ünnepeljük egyetemünk fennállásának negyed évezredes évfordulóját, akkor már látni szeretném, hogy dübörög a fejlesztés, mert ez a feltétele annak, hogy el tudjuk hitetni, hogy képesek vagyunk az egyetem jövőjét pozitívan alakítani. Biztosan megvalósul a curriculum reformja, valamint a transzlációs kutatás és oktatás közelítése. Ezek abszolút teljesíthető feladatok az első öt évben. Szeretnénk az egyetemi rangsorban is előrébb lépni, bár ahhoz, hogy az első száz közé jussunk, kicsit több időre van szükség. De amennyiben öt év múlva ismét beadom a rektori pályázatomat, és azt pozitívan bírálja el a szenátus, a következő ciklusban ez a célkitűzés már teljesíthető.

Hogy érzi, a terveihez megkapja a szükséges támogatást az érintett tárcák vezetőitől és a kormányzattól?

Nem gondolom, hogy ne támogatnák azokat a kezdeményezéseket, amelyek világos választ adnak azokra a kihívásokra, amelyekkel szembe kell néznünk. A Semmelweis Egyetem rektora –a betegellátási tapasztalata és nemzetközi elismertsége miatt – nyilvánvalóan fontos partnere az Emberi Erőforrások Minisztériuma  vezetésének. Ezt igazolja, hogy tavaly decemberben elfogadták a fejlesztési terveinket, melyekről rendszeresen beszámolunk a fenntartónak. Tehát kormányzati szinten is követik, hogy mi történik az egyetemünkön. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy én először magam próbálom megoldani a problémákat, és csak akkor fordulok segítségért, ha az tényleg szükséges. A Semmelweis Egyetem a világrangsorokban a magyarországi felsőoktatási intézmények közül egyedüliként a 401–500. hellyel a legjobb 2,5 százalékban szerepel a 28 ezer listázott egyetem között. Nem mindegy tehát, hogy milyen jövője lesz.