Mégiscsak 10 milliárdot kapnak a háziorvosok

A háziorvosok és a házi gyermekorvosok mellett 2-2 milliárd forint jut az alapellátásban dolgozó fogorvosoknak és védőnőknek is – tájékoztatta az MTI-t Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. A védőnők és az iskolai védőnők 30–35 ezer, a fogorvosok pedig 50–55 ezer forint havi bevétel-növekedésre számíthatnak.

Úgy tűnik, sikerrel lobbiztak a háziorvosi érdekképviseletek és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Ónodi-Szűcs Zoltán tervei ellen, aki már az elmúlt év végén azt mondta: „kérést” is tesznek majd a pénz mellé. Az már januárban ismertté vált, hogy a 10 milliárd forintból ebben az évben a fogorvosoknak, az iskolaorvosoknak és a védőnőknek is juttatnának összesen négy milliárd forintot, ami ellen a háziorvosi kar nem is emelt kifogást, az viszont elemi felháborodást keltett, amikor kiderült: a szakállamtitkárság keményen megkéri a plusz finanszírozás árát.

Indikátor lehet a törzskartonozás

A bombát Éger István, a MOK elnöke robbantotta május elején, akkor kapták meg véleményezésre a 10 milliárd forint szétosztásáról szóló kormányrendelet-tervezetet. Ebben az állt, hogy a háziorvosoknak jutó, immár csak 5,9 (a korábbi tervek szerint hat) milliárd forintos keretből 25 ezer forint direkt finanszírozásként jut el a praxisokhoz. Havi, mintegy 50 ezer forint viszont csak akkor jár teljes egészében az orvosnak, ha minden hónapban megújítja a praxisába bejelentett páciensek 2 százalékának törzskartonját. Mindettől a szakállamtitkárság azt várta, hogy az alapellátók három év alatt a teljes lakosságot átszűrik egy újfajta kérdőív segítségével. Az érdekképviseletek úgy vélték, hogy az összeg alanyi jogon jár a kollégáknak, egyébként is az új típusú kikérdezéses állapotfelmérés páciensenként 30–40 perc, így a rendeletben megfogalmazottak naponta 1,5-2, így havonta minimum 30 óra többletmunkát jelentenek a praxisokban.

A törzskartonozási többletfeladat egyébként még korántsem a múlté, hiszen egy másik kormányrendelet-tervezet szerint 2017. január 1-jétől a törzskartonok megújítása háziorvosi feladat lesz, igaz, az indikátorrendszer részeként, plusz finanszírozásért cserébe.

Tavaly kaptak először fix díjemelést

A kormány alapellátást megerősítő, hosszú távú programjaként tavaly kaptak első ízben fix díj emelést a háziorvosi praxisok, amelyet a rezsiköltségekre fordíthattak. Az intézkedés, a háziorvosi kassza évenkénti, 10-10 milliárd forintos bővítése azt a célt szolgálja, hogy a kártyapénz fedezze a háziorvosi rendelők működtetésének és fenntartásának költségeit, és a ciklus végére egy tisztes megélhetéshez elegendő, a kórházi szakorvosi kereseteket elérő, vagy azt kevéssel meg is haladó fizetést biztosítson a háziorvosoknak. A többlet egyébként biztosan nem elegendő arra, hogy a háziorvosok 100 ezer forintos béremelést tudjanak kigazdálkodni belőle maguknak, mint ahogy ennyi jár az állami szférában foglalkoztatott szakorvosoknak szeptember 1-jétől, nem is szólva a körzeti ápolók és egyéb személyzet fizetésemeléséről. 

Az idei évre szánt 10 milliárd forint a 2016-os költségvetés tavaly nyári elfogadása óta szerepel a büdzsében. Egy évvel ezelőtt Zombor Gábor akkori egészségügyért felelős államtitkár azt jelentette be, hogy a praxisonként 130 ezer forintos többletet a szakdolgozói bérek emelésére kell költeniük a háziorvosoknak, mindezt idén januárban Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára is megerősítette. Egy darabig úgy tűnt, hogy a finanszírozási kormányrendeletet alternatív módon, több változatban terjesztik a kormány elé, Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ elnöke akkor abban reménykedett, hogy június 8-án dönt a kabinet, ami azért is fontos lett volna, hogy a kollégák július 1-jétől megkaphassák a pénzt, ahogyan azt egy korábbi egyeztetésen az egészségügyért felelős államtitkárságon ígérték a szervezetnek.

A most elfogadott rendelet egyébként korrelál az emberi erőforrás miniszter bejelentésével, amely a MOK június 10-ei küldöttgyűlésén hangzott el, Balog Zoltán akkor azt ígérte, hogy a körzetekben dolgozó orvosok megkapják a 10 milliárd forintot, az alapellátó fogorvosok és a védőnők között pedig 2-2 milliárd forint osszanak szét.

Béremelést, nem plusz finanszírozást akarnak a védőnők

A védőnői érdekképviseletek levélben fordultak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, Balog Zoltán erőforrás miniszterhez és Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárhoz – értesült a MedicalOnline. Lapunk úgy tudja, a szervezetek azt szeretnék elérni, hogy a kormányrendeletben a szolgálatoknak szánt 2 milliárd forintot ne a munkáltatók kapják meg, mint pontfinanszírozás emelést, hanem ezt az összeget – további nagyjából egy milliárd forinttal kiegészítve – a bértábla szerint fizessék ki kollégáiknak.

Az Ágazati Kollektív Szerződés bérfejezetének orvosokra és szakdolgozókra vonatkozó része az MSZ EDDSZ álláspontja szerint a védőnőkre is vonatkozik, ők is a bértábla hatálya alá esnek. Ezzel szemben viszont az egészségügyi dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének szabályairól szóló kormányrendelet (256/2013. (VII. 5.)) a fekvő- vagy járóbeteg-szakellátáson kívül csak a mentésben,betegszállításban és a vérellátásban dolgozókat sorolja az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá. A szervezetek az említett levélben azt kérik, ide emeljék be a védőnőket is.

A tízmilliárd forint szétosztásáról szóló rendeletben a védőnőknek szánt 2 milliárd forintot, ahogyan a 2012-es finanszírozási többletet, egyelőre ismét a munkáltatók kapnák meg, és félő, hogy ahogyan korábban, most sem jutna el a plusz pénz a védőnőkhöz. Míg a kétmilliárd forint szolgálatonként 30–35 ezer forintos többletet jelent a pontfinanszírozásban, addig a bértábla szerinti besorolás bruttó 50–60 ezer forintos közvetlen alapbéremelést jelentene a védőnőknek.

Jövőre is lesz letelepedési pályázat

Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokkal párhuzamosan az alapellátásban is több alkalommal volt finanszírozási díjtétel-emelés – válaszolta még a kormánydöntést megelőzően a MedicalOnline megkeresésére az egészségügyért felelős államtitkárság. Szerintük a kormány 2009-hez képest 2015-ben már 40 százalékkal több pénzt biztosított az alapellátás támogatására, két évvel ezelőtt a fejlesztési igények kielégítésére költöttek 10 milliárd forintot. A tavalyi fix finanszírozási többletnek köszönhetően egy gyermek praxis átlagos havi finanszírozási díja 1,16 millió forintra, a felnőtteket ellátóké 1,19 millió forintra, míg a vegyes szolgálatoké 1,28 millió forintra emelkedett. Mindent figyelembe véve az elmúlt hat évben havonta 35 százalékkal kapnak több finanszírozást az alapellátók, ami nem tartalmazza a havi 50 ezer forintos eszköztámogatást, amelyet 2011 és 2014 között fizettek ki a szolgáltatóknak.

A betöltetlen praxisok „újraélesztésére” korábban nettó hat-tíz millió forintot szántak körzetenként, így az elmúlt két évben a letelepedési pályázatban 703 millió forintot fizettek ki 63 háziorvosnak. A praxisvásárlási programban azok élveztek előnyt, akik nyugdíjas korú kollégájuktól vásároltak praxisjogot, ebből a pályázatból 39-en nyertek összesen 181 millió forintot. Idén az ellátatlan körzetek betöltésére 500 millió forintot, a praxisvásárlási programra 250 millió forintot szánnak, pályázni október 15-éig lehet. Az eddig beérkezett pályázatok alapján június 15-éig kilencen vállalták a betegellátást tartósan betöltetlen körzetben, a praxisjog vásárlási pályázaton pedig 31 kolléga nyert, vállalva, hogy az adott háziorvosi szolgálatban legalább négy éven keresztül önálló orvosi tevékenységet végez. A letelepedési pályázatokra a jövő évi büdzsében is 500 millió forint többletforrás áll rendelkezésre.