Mára csupán 18 betegjogi képviselő maradt

Ma már az Emberi Erőforrások Minisztériumában, Integrált Jogvédelmi Szolgálat néven, főosztályi szinten működik a 2012-ben alapított Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK). Bár a betegjogok védelmére rendelt szolgálat státusza erősen átalakult, vezetőjét megőrizte: hét év óta Novák Krisztina a betegjogok legfőbb képviselője.

Miközben 2012 novemberében történt kinevezése után Novák még határozottan úgy nyilatkozott, hogy a jogvédők számát nem szeretné csökkenteni, erősen megcsappant azoknak a száma, akikhez a betegek panasszal fordulhatnak az intézményekben, ha úgy érzik, sérelem érte őket. Míg 2011-ben 50 betegjogi képviselőhöz fordulhattak a páciensek, 2019. január 1-je óta mindössze 18 jogvédő fogadja az ország összes betegének panaszát az alapellátástól a kórházakig, az állami és a magánszektort tekintve egyaránt. Tavaly még harmincan látták el ezt a feladatot – derült ki Novák Krisztina beszámolójából a Magyar Kórházszövetség XXXI. kongresszusán Egerben.

Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat adatai szerint 2018-ban összesen 14 002 megkeresés érkezett az egészségügyi ellátással kapcsolatban – 2014 óta nagyságrendileg ugyanez a szám –, a panaszok többsége a betegjogi képviselőkhöz futott be, 423 esetet a hatóságoknál, mintegy 600-at pedig a kormányhivataloknál kezeltek.

Forrás: 123 rf.com

A legtöbb megkeresés a közép-magyarországi régióból érkezik, azonban országszerte elsősorban a járóbeteg-szakellátók munkájára panaszkodnak a betegek. Mint Novák Krisztina elmondta, stagnál az alapellátással kapcsolatos bejelentések száma, aminek leginkább az az oka, hogy a betegek nem szívesen keverednek konfliktusba a háziorvosukkal. A kórházi ellátással kapcsolatban 4697 esetben éltek hivatalos észrevétellel a betegek. A főosztályvezető megjegyezte: a magánellátóknál a reklamációk leginkább a fogászati és a nőgyógyászati kezelésekkel kapcsolatosak.

Az ügyek többségében az egészségügyi ellátáshoz való jog sérült, ami komplex panaszcsoportot fed le, hiszen ide tartozik a fájdalomcsillapítás éppen úgy, mint struktúra elégtelensége. Második helyen áll az emberi méltósághoz fűződő jog sérelme, ahová a nem megfelelő hangnemmel és bánásmóddal kapcsolatos panaszok sorolódnak, és végül az adatvédelmi problémák következnek, ahol is a dokumentum-másolási költségekre panaszkodnak a leginkább a betegek. Novák Krisztina itt hívta fel a figyelmet Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének nemrégiben elhangzott kijelentésére, miszerint az európai uniós adatvédelmi csomagban (GDPR) foglaltak szerint a hozzáférési jog keretében az első másolatot minden esetben ingyenesen kell biztosítani a betegek számára.

Továbbra sem megfelelő a betegek tájékoztatása – mutatnak rá a panaszok. Gyakori eset az is, hogy a páciensek csupán azért keresik meg a betegjogi képviselőt, mert nem értik, hogy mi szerepel a zárójelentésükben – hívta fel a figyelmet Novák, arra kérve az ellátókat, fordítsanak nagyobb figyelmet a betegek ez irányú felvilágosítására. Mint mondta, a konfliktusok többségét az okozza, hogy a páciensek elvárásai nincsenek szinkronban a nyújtott szolgáltatásokkal. Gyakorta okoz frusztrációt például, hogy annak ellenére, hogy kapott időpontra érkezik, órákat várakozik a beteg a folyosón. A panaszok rámutatnak az ellátás során tapasztalható kiszolgáltatottságra, a még mindig élő alá-fölé rendeltségi viszonyokra, az ellátási környezet hiányosságaira.

Gyakori a reklamáció amiatt, hogy bár a beteg megtette a panaszt, ám annak utóéletéről nem kapott visszajelzést. Azonban az is egyre jellemzőbb, hogy a páciensek egy időben szinte minden fórumon reklamálnak: a szolgáltatónál, a fenntartónál, az ombudsmannál, az éppen illetékes kamaránál, ami Novák Krisztina szerint nem célszerű, és a hatékony ügymenetet sem támogatja.

Mindazonáltal a jogvédelmi szolgálat legfőbb célja, hogy a jogi út helyett – ami valamennyi szereplő számára teher – a megbeszélés irányába mozdítsa el a panaszos ügyeket, és ezek nyomán feltárja a rendszerszintű hibákat, hiszen a konfliktusok nem feltétlenül jelentenek szakmai hibát, ám a betegek sokszor nem is a szakmaiságot kérdőjelezik meg, hanem a bánásmódot nehezményezik, és azt szeretnék, hogy mással ne forduljon elő, ami velük megtörtént. Ezért jó lenne, ha perek helyett mediáció során születne egyezség a felek között, azonban az elmúlt években közvetítői eljárás egyáltalán nem volt az egészségügyben.

Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat – továbbvíve az OBDK korábbi feladatát – a határon átnyúló egészségügyi ellátás nemzeti kapcsolattartó pontja, mesekönyveket ad ki a gyermekjogokról, és interaktív országos vetélkedőt szervez betegjogi témában egészségügyi szakiskolásoknak – mondta el Novák Krisztina, megemlítve azt is, hogy egyre több beteg fordul a médiához az őket az ellátás során ért jogsérelmek miatt, mert úgy érzik, csak ott találnak megoldást a panaszukra. Míg Novák Krisztina erről a lehetőségről leginkább lebeszélné az érintetteket, nagy kérdés, hogy a 18 betegjogi képviselő hatékonyan tudja-e képviselni valamennyi magyar beteg jogait.