hirdetés
2019. december. 08., vasárnap - Mária.
hirdetés

Díjazták a TOP-egészségügyi intézményeket

Magán és köz: az ex-miniszterek először tisztáznák a fogalmakat

Először a fogalmakat tisztáznák az egészségügy korábbi miniszterei a magán- és közellátások tervezett szétválasztásában  – derült ki a többi közt a Figyelő című lap által szervezett 29. Medicina konferencia keretében megrendezett „egészségügyi miniszteri csúcstalálkozón”, melyen díjazták az ágazati TOP-intézményeket is. A Kórházszövetség elnöke továbbra is tervezett, ütemezett, a gazdasági növekedéshez kötött forrásbővítést vár az egészségügyben a sokat emlegetett hatékonyságnövelés mellett.

hirdetés

Bár a jövő évi költségvetés tervezetében valóban vannak plusz források az egészségügyre (60 milliárd a költségvetési intézmények, kiemelten az egészségügy adósságainak rendezésére; 6,43 milliárdos népegészségügyi termékadó – béremelésre?; az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnál több mint 900 milió központi rezidensképzésre, 14,4 milliárddal bővül a gyógyító-megelőző kassza és 10 milliárdot jeleznek alapellátás-fejlesztésre, valamint több jut mentésre is), de nem lehetünk elégedettek, mert egyelőre nem tudták megakadályozni a kórházadósság újratermelődését, továbbra sincs forrás az amortizációra, és a béremelésre is csak sejtés van, amelynek nem látszik a fedezete. Fontos lenne, hogy a Miniszterelnökség fejezet alatt megjelenő, az adósságkonszolidációra szolgáló pénzt valóban az egészségügy kapja, miként az idei, „sejthetően” 30 milliárdos kasszamaradványt is be kellene tenni a rendszerbe. A mozgó bérek alacsonyak, a gazdasági-műszaki terület béremelése elengedhetetlen, és sok kérdést felvet a magán- és közellátások kormány által deklarált szétválasztása is – jelentette ki a többi közt a Figyelő című lap Medicina 2014 konferenciáján a kormány napvilágot látott terveivel kapcsolatban Velkey György. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a magán- és közellátások tervezett szétválasztása forráskivonást jelenthet a közellátásból, az intézmények saját bevételei csökkenhetnek, nehezebbé válhat a munkatársak megtartása és felerősödhetnek a határterületi problémák is, szerinte azonban van esély az előnyök realizálására belső szabályozással, ellenőrzésekkel.

Az elmúlt években több szakértői anyag készült, amelyek megoldást jelenthetnek a problémára – jelezte Velkey mellett később Dózsa Csaba egészségpolitikai szakértői is, utalva arra a lapunkban is megírt elképzelésre, mely szerint a betegek akár fizethetnének is például a professzorválasztásért, a jobb elhelyezésért. A Kórházszövetség elnöke lehetéges megoldásként azt emelte ki, hogy vajon nem jöhetne-e szóba elkülönítetten állami fenntartású, magánellátást végző intézmény létrehozása, míg a térségi-megyei, súlyponti vitában lehetséges megoldás lehet a megyei intézményfenntartás és térségi betegútmenedzsment, a megyei intézményi hierarchia és a térségi progresszivitás megvalósítása.

Mint az elnök figyelmeztetett: a szeptember 30-ai adatok szerint már 64,4 milliárd az egészségügyi intézmények adóssága, amelyben szerepet játszott az is, hogy a „csipszadó” tavaly nem volt elég a béremelés fedezetére, így a dologi kiadásokból is el kellett venniük az intézményeknek. A Kórházszövetség elnöke ma is azt vallja, hogy az egészségügy tervezett, ütemezett, a gazdasági növekedéshez kötött forrásbevonásra szorul – folyamatos hatékonyságjavítás melett. Az egészségügy új elképzelései ugyanis a kórházi adósság újratermelődésének veszélyét hordozzák, a rendszer tervezett integráltsága a betegutak, a progresszivitási szintek dezintegráltságát okozhatják, míg a centralizált adminisztráció a megyei lobbik túlzott befolyásához vezethet – figyelmeztetett a Kórházszövetség elnöke.

Továbbra is volt kollégaként áll a közös válaszok megtalálásához az egészségügy átalakításával összefüggő változtatásokban – közölte később az egészségügyért felelős államtitkár, aki szerint nem születik olyan döntés, amelyet ne egyeztetnének a szakmával. Zombor Gábor jelezte, a legfontosabb nemzetstratégiai cél, hogy javuljon Magyarország demográfiai helyzete, ehhez kell döntéseket és forrásokat rendelni, így az ágazatban a népegészségügyre, a prevencióra helyeződik a hangsúly. Újfent kiemelte, hogy az egészségügyben is életpályamodelleket igyekeznek kialakítani – első lépésként a háziorvosok helyzetét rendezik; a korábbi ösztöndíjrendszerbe bevonnak minden rezidenst, és bevezetik a szakorvosi minimálbért.

A Figyelő című hetilap által rendezett konferencián megtartották a III. egészségügyi miniszteri csúcstalálkozót is, amelyen részt vett Zombor Gábor mellett Réthelyi Miklós egykori nemzetierőforrás-miniszter, Surján László, Gógl Árpád, Rácz Jenő, Horváth Ágnes és Székely Tamás egykori szakminiszterek. A volt ágazati vezetők a magán- és a közfinanszírozás szétválasztásáról szóló tervekkel kapcsolatban úgy foglaltak állást, hogy először a fogalmakat kell tisztázni. Horváth Ágnes szerint például, ha egy állami kórház nem végezhet magánellátást, akkor jelentős bevételtől esik el.  Gógl Árpád jónak tartja a két rendszer szétválasztását, ám ehhez szerinte megfelelő finanszírozás lenne szükséges, amit kiegészítő biztosításokkal lehetne kiegészíteni – mondta. Surján László, az Antall-kormány népjóléti minisztere szerint a plusz szolgáltatásokért kérhetne pénzt a kórház, „ha a szakmai munka azonos”, mint azonban fogalmazott, ő „szocialistább annál”, mintsem hogy engedné a várólistát pénz ellenében kikerülni. Szerinte a magán-, például a laborszolgáltatásokban mára „a technológia kizárta a versenyt, pedig erre irányított piaci mechanizmusoknál is szükség van.” Surján László a többi közt arra emlékeztetett: rémisztő, hogy a szabad orvosválasztás „kezd eltűnni a rendszerből”, holott a „megfelelő orvos-beteg viszony nélkül megette a fene az egészet”.

Díjazottak

A hazai kórházakban és egyetemi klinikákon a gazdálkodási nehézségek ellenére is világszínvonalú gyógyítás, kutatás és oktatás folyik. A számukra kiírt Medicina TOP200, 2014 pályázat e munka minőségének mérését szolgálta.

A zsűri értékelése alapján a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Kiváló Egyetem, 2014 elismerést érdemelt ki az egészségügyben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért.

Az Uzsoki Utcai Kórház Kiváló Fővárosi Kórház, 2014 elismerést kapott.

A Soproni Gyógyközpont Kiváló Városi Kórház, 2014 elismerést érdemelt ki az egészségügyben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért.

A zsűri értékelése alapján a Kígyó Gyógyszertár, Szeged Kiváló Gyógyszertár, 2014 elismerést érdemelt ki az egészségügyben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért.

EGÉSZÉGÜGYI CÉGEK DÍJAI:

A zsűri értékelése alapján a SANOFI-AVENTIS Zrt. Kiváló Gyógyszergyár, 2014 elismerést érdemelt ki az egészségügyben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért.

A zsűri értékelése alapján a MEDITOP Gyógyszeripari Kft. Kiváló Gyógyszeripari KKV, 2014 elismerést érdemelt ki az egészségügyben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért.

A zsűri értékelése alapján a Diaverum Hungary Kft.Kiváló Orvostechológiai Vállalat, 2014 elismerést érdemelt ki az egészségügyben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért.

KÜLÖNDÍJAK:

A B.Braun Magyarország különdíja a szakkórházak kategóriájában

A B. Braun 1989-ben Magyarországon elsőként hozott létre magán-egészségügyi létesítményt. A vállalat 18 dialízis központjában, több mint 650 munkatárssal 2500 beteg számára biztosítja rendszeresen a nélkülözhetetlen kezelést. A Medicina TOP200 főtámogatójaként, második alkalommal ajánlott fel különdíjat, amelyet a zsűri javaslata alapján a szakkórházak kategóriájában az idén az egészségügyben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért a Heim Pál Gyermekkórház Kiváló Szakkórház, 2014 címet érdemelte ki.

Az Egis Gyógyszergyár Zrt. különdíja kardiológiai centrumok kategóriában

A Medicina TOP200 kiemelt támogatója, az öt hazai egyetemmel közös kutatást végző és hét Innovációs díjjal és egy Innovációs Nagydíjjalrendelkező Egis Gyógyszergyár Zrt. különdíjat alapított a hazánkban leggyakoribb betegséget, a szív- és érrendszeri bajokat gyógyító kardiológiai centrumok számára.  Az első alkalommal kiírt pályázatok értékelése után az egészségügyben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért a zsűri a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Kiváló Kardiológiai Centrum, 2014 címet érdemelte ki.

 A SANOFI-AVENTIS Zrt.  különdíja a Kiváló Rezidens kategóriában

A Medicina TOP200 kiemelt támogatója, a SANOFI-AVENTIS Zrt. különdíjatalapított a Kiváló Rezidens kategóriában az orvosképzés során 2014-ben kiemelkedő teljesítményt nyújtó rezidensnek. A díjazottak PhD fokozattal rendelkeznek, eredményes tudományos tevékenységüket hazai és a tudományos teljesítmény minősítésére, elismerésére és mérésére alkalmazott magas impakt faktorú nemzetközi folyóiratokban közölt publikációk, kongresszusi előadások, poszterek jelzik. Kutató munkájukat tekintélyes tudományos doktori iskola keretében nemzetközileg elismert kutatóhelyen, végzik. Szakorvosi képzésükben a kötelező klinikai kurrikulum teljesítése mellett aktívan részt vesznek a mentőszolgálati, az ügyeleti munkában. Kiemelkedő a betegekkel való kapcsolatuk, az egészségügyi felvilágosító munkában való részvételük.

A Kiváló Rezidens, 2014  külön-díját kapták:

  • Dr. Cseh Áron, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikán csecsemő- és gyermekgyógyászat rezidens. Immunológiai témájú PhD disszertációját 2011-ben védte meg. 2008-ban Junior Prima Primissima díjat kapott. Publikált tudományos közleményeinek száma 38 (összesített impakt faktor: 58,731)
  • Dr. Pócza Péter, a Semmelweis Egyetem Kísérleti Rákkutató Intézet I. sz. Patológiai Intézetben patológus rezidens. Onkológiai témában írt PhD disszertációját 2010-ben védte meg. Publikált tudományos közleményeinek száma 18 (összesített impakt faktor: 50,00) 

S, hogy mitől lesz-lett valaki győztes a kórházak között?

Dr. Ficzere Andrea, a Kiváló Fővárosi Kórház elismerést nyert Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója a MedicalOnline érdeklődésére hosszasan sorolta mindazokat az eredményeket, melyeket kinevezésének eddigi két éve alatt elért, s amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy az előre meghatározott ismérvek alapján intézménye az országos összesítés második helyét szerezhesse meg. Ezek szerint az Uzsokiban létrehoztak egy posztoperatív őrzőt, kialakítottak egy szeptikus részleget az ortopédiai osztályon – ehhez hasonló sincs ma az országban. Létrehoztak egy ortopédiai szeptikus műtőt, átszervezték a rehabilitáció-krónikus belosztályt, ami éves szinten mintegy százmilliós pluszbevételt jelent az intézménynek. Kialakult a VIP-osztály, amelyet azóta is sokan emlegetnek. Tavaly óta új CT van a kórházban, nemrégiben üzemelték be a 3 Teslás MR-t, befejeződött az előző kórházi vezetés által elindított onkológiai projekt. Szűkebb lett a menedzsment, megszűntek például az orvos-igazgató helyettesi pozíciók, és mivel tavaly a SE oktató kórháza lett az Uzsoki, létrejött egy oktatási és kutatási iroda is az intézményben.

Az SBO-n ma „rend van”. A kórházban minimális személyi változás történt és csupán egy-két ember pozíciója változott – új vezetője van a műszaki és az informatikai osztálynak. Felújították az Amerikai úton lévő gondozókat. Létrehoztak egy jó kontrolling-rendszert, lehetővé tették, hogy a medikai szoftver távolról is hozzáférhető legyen. Új gépeket szereztek be, és hamarosan új teleradiológiai rendszert is bevezetnek – közölte a főigazgató. Lérehozták a telemedicina projektet, amelynek első fázisa már le is zárult – a betegek megismerték, és most elkészült az a szoftver is, ami majd algoritmikusan kezeli a beérkező adatokat, visszajelez a betegnek, értesíti a szakorvost, ha kell. Lesz egy honlap, ahol a beteg maga tudja nézni, keresni a róla szóló adatokat, s ezek be is fognak épülni a medikai szoftverbe, amelyet majd a finanszírozásba is megpróbálnak befogadtatni. Létrejött az Uzsoki-applikáció, direktben lehet előjegyzési időpontokat foglalni, saját dokumetumokat nézni-vinni, új a honlap, minden osztályt köteleznek, hogy évente legalább egy kreditpontos tanfolyamot tartson, amire kívülről is jelentkezhetnek, és egyre több PHD-hallgatót szeretnének – nemcsak orvosi területen.

Bevezették a kúraszerű ellátást – az onkológián, pulmonológián, fül-orr-gégészeten lehet infúziós kezeléseket végezni. A főigazgató maga is vizitel az osztályokon – összességében ma már sokkal több a belépő dolgozó, azaz, nem nagyon van fluktuáció az Uzsokiban, amely a Debreceni Egyetem mellett ma már a Pfizer egyik fő kutatóhelye, csak hogy néhányat említsünk az elért eredmények közül. A főigazgató azonban talán arra a leginkább büszke, és külön ki is emeli az általuk kifejlesztett vezetői információs rendszert, amelyet akár a teljes egészségügyben használhatnának, s amelynek segítségével éves szinten mintegy 400 milliós megtakarítást ért el az intézmény, amely egyébként is csökkenteni tudta korábbi adósságállományát.

MedicalOnline
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink