Kutyaszorítóban az igazságügyi pszichiáter szakértők

Hosszadalmas és drága képzés, a szakember- és utánpótláshiány nyomán nagy leterheltség, az orvosokéhoz képest megalázóan alacsony díjazás, amit sokszor ki sem fizet az állam – sorolták a hiányosságokat az MPT XXV. Vándorgyűlésének „Az igazságügyi pszichiáter szakértői gyakorlat égető kérdései – elvárások, korlátok és lehetőségek” címmel megrendezett kerekasztala mellett.

A diploma megszerzésétől számítva legkevesebb kilenc  év telik el, míg az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi szakértői névjegyzékébe felveszi azt, aki pszichiáter szakértő lenne. Az orvosegyetemet követően először pszichiáter szakorvosi képesítést kell szerzni, a 24 hónapos elméleti és gyakorlati képzést, amely során a jelölt igazságügyi pszichiáterré válik, két év klinikai gyakorlatot követően lehet csak elkezdeni. A két éves képzés havonta 92 ezer forintba kerül, amelyet a jelentkezőnek saját zsebből kell kifizetnie – derült ki Baran Brigitta, a Semmelweis Egyetem (SE) Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának docense, Forenzikus Pszichiátriai Munkacsoportja vezetőjének rövid összefoglalójából.

Nem csak a 60 év feletti, hanem már a 40-45 éves igazságügyi pszichiátriai szakértők is egyre többen döntenek úgy, hogy szögre akasztják a szakértői munkát – derült ki abból az online felmérésből, amelynek során a problémák okairól és azok lehetséges megoldásáról kérdezték a kollégákat. A válaszokból kiderült az is, hogy a szakma elöregedik – bőven 50 év feletti az átlagéletkor –, ezzel szemben egyre szűkösebb az utánpótlás. A válaszadók majdnem fele szerint megoldást jelentene, ha rövidítenék a 24 hónapos képzés idejét, ám ugyanannyian éppen az ellenkező állásponton voltak. A többség szerint javítana a helyzeten, ha minden orvoskaron elérhető lenne az igazságügyipszichiáter képzés, és különösen jó hatással lenne, ha a teljes képzési időre ösztöndíjat adnának a hallgatóknak.

Szaporíthatná a szakemberek számát, ha lehetőség lenne csoportos szupervízióra, megfelelően díjaznák a mentorokat és a szakértőket, míg mások szerint az egészségpolitikának engedélyeznie kellene, hogy pszichiáterként is végezhessenek igazságügyi szakértői munkát az orvosok. És végül, ha több pszichiáter szakorvos lenne, több igazságügyi pszichiáter szakértő is képződhetne.

Életpályamodellre is szükség lenne

Kritikussá vált a helyzet – jelentette ki Kristóf Andrea, az SE Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének munkatársa, aki szerint a megbecsültség és a pénz hiánya az oka, hogy ennyire kevés az igazságügyi pszichiátriai szakértő.

A kirendelők (rendőrség, bíróság) nem tartják be a szabályokat, drasztikusan csökkentek az elvégzett munka után járó rendőrségi kifizetések, az elmúlt fél évben a kollégák a kiállított számlák után sem kapták meg a szakértői díjat.

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) silányul végzi a munkáját, az érdemi munkába sem vonják be a kollégákat, akikre jelentős terhet ró a vizsgálat alá vont személyek felől érkező jogi támadásokkal szembeni védekezés, segítséget viszont ebben sem kapnak a hivatásrendtől.

Nevetségessé vált a szakértők díjazása a szakorvosi fizetések elmúlt években történt emelése nyomán, így számos pszichiáter szakértő tért vissza a klinikumba – sorolta a problémákat Kristóf Andrea, aki szerint megoldást jelentene, ha az igazságügyi pszichiáter képzésbe becsatlakozók az alapvető jogi ismeretek elsajátítása után részt vehetnének a szakértői vizsgálatokban, amennyiben a mentoruk őket erre alkalmasnak találja. Javasolják azt is, hogy a szakértő-jelöltek 2. szakértőként vehessenek részt büntetőügyekben is, mentoruk jelenlétében képviselve a szakértői álláspontot a tárgyalásokon, amiért díjazásban is részesülniük kellene. Mindez belátható időn belül növelné a kollégák számát, különösen, ha a képzések online formában is elérhetővé válnának, tekintettel arra, hogy azt munka mellett kell elvégezni a pszichiátereknek.

Több minisztérium által felügyelt négy terület, a belügy, az igazságügy, az egészségügy és az oktatás határvonalain mozognak az igazságügyi orvos és igazságügyi pszichiátriai szakértők egyaránt – fogalmazott rövid előadásában Dósa Ágnes, az SE Magatartástudományi Intézetének általános igazgatóhelyettese. Úgy vélte, mindez gazdátlanná teszi a terület, holott a felügyeleti szerveknek egységes koncepció szerint és együttes és biztos alapokon álló finanszírozással kellene hozzájárulniuk a képzéshez, továbbképzéshez és fenntartáshoz. Hangsúlyozta, hogy életpályamodellre, képzési ösztöndíjakra, a munkafeltételek biztosítására (pl: ingyenes vizsgálóhelyiség a bírósági épületekben), az alaptalan és indokolatlan feljelentésekkel kapcsolatban pedig hathatós kamarai segítségre lenne szükség.

Mindenki szenved a szakértőhiánytól

Évek óta látják a felsorolt hiányosságokat, és azt, hogy az igények és a lehetőségek között egyre nagyobbra nyílik az olló – így nyitotta a problémafelvetésekre reagálók sorát Lontai Márton, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) főigazgatója. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy csak évekkel később érződik a hatása annak, ha bármely ponton belenyúlnak a képzési rendszerbe, ami a kritikus szakértőhiányra rövidtávon nem jelent megoldást.   A problémákat évek óta, látják, tudják, hogy az igények és a lehetőségek évek óta távolodnak, de ha képzési rendszerhez bármely ponton hozzányúlnak, annak csak évek múltán lesz hatása.

A szakképzés átalakításában lát némi mozgásteret az Orvosszakértői Intézet igazgatója, Kricskovics Antal, ám ő is országos kapacitáshiányról számolt be: a több ezres ügyszámot az intézetnek két főállású és hét szerződéses igazságügyi pszichiáter kollégával kell ellátnia országszerte. Felvetette azt is, hogy a kirendelői oldalon is lehetne enyhíteni a túlterheltségen, felülvizsgálva a kirendelések indokoltságát.

Egy éves licencvizsga kidolgozására kérték fel az Egészségügyi Szakmai Kollégium Igazságügyi orvostan, orvosszakértés, biztosítási orvostan tagozatát – jelentette a rendezvényen Szabados György a grémium elnöke, aki szerint a forenzikus pszichiátria (lásd: keretes írásunk) licenc megoldást jelentene a szűkösségekre. Jelezte, hogy a licenc kimenetelét még nem határozták meg, abba a klinikusokat is bevonnák. A kapacitáshiány gyors orvoslására javasolta a pszichiáterek eseti szakértőként való bevonását a munkába, amire a jelenlegi jogszabályi környezet is lehetőséget biztosít. Minderre a kerekasztalt vezető Réthelyi János, az SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának vezetője – elismerve a jogszabály adta lehetőséget – úgy reflektált, nem jó megoldás a pszichiáter szakorvosokat igazságügyi vélemény adására felkérni. Hasonlóan vélekedett Kristóf Andrea is: megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező igazságügyi pszichiáternek szakértőként ki kell lépnie a gyógyító szerepből, nagyon nehéz elválasztani a gyógyító és a szakértő szemléletű munkát.

A bíróság fizet, a rendőrség nem, a kamara eszköztelen

Évente 12 ezer olyan gondnokság alá helyezési kérelem érkezik a bíróságokra, amelyhez szakértőt kell kirendelni – kezdett az adatok sorolásába az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Igazgatásszervezési Főosztályának vezetője, Kékedi Szabolcs. Ugyancsak igazságügyi pszichiátriai szakértőre van szükségük 25-30 ezer büntető- vagy belátási képességet érintő ügyben, valamint 40-45 ezer gyermek elhelyezési perben. Ezekben a bírósági ügyekben mindössze 90 szakértő rendelhető ki, ide értve a természetes személyeket és a gazdasági társaságokat is. Mindeközben a bíróságokat 400 forintos napi vagyoni elégtételt  kell fizetniük a peres feleknek abban az esetben, ha 18 hónap alatt nem zárják le például a gondnokság alá helyezési ügyeket – magyarázta a kirendelők oldalán jelentkező terhelést a főosztályvezető, ugyanakkor jelezte, hogy a bíróságok költségvetésében rendelkezésre állnak a szakértői díjakra szánt források, a kintlévőségeket – ha vannak – kifizetik.

Az idei évben 90 millió forintos szakértői díj elmaradását könyvelt el eddig a rendőrség, amely 1100 esetben nem fizette ki az elvégzett munka ellentételezését a kirendelést követően – vázolta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) képviseletében Szelei Pál, bűnügyi főosztályvezető, nem titkolva, hogy így 30, 60 és 90 napot meghaladó adósságaik vannak. Mindezt azzal magyarázta, hogy a kormány júliusban zárolta a költségvetésüket, és további 16,3 milliárd forintos elvonást is terveznek a szervtől, ezért – mint fogalmazott – „a rendőrség nem is fog fizetni”.

A MISZK nevében csak az elnök nyilatkozhat, egyébiránt az orvos-pszichológus-pszichiáter tagozatnak mindössze arra van lehetősége, hogy ha a szakmától érkezik egy módszertani levél, annak keresztülvitelét támogassa – magyarázta a kamarai tagozat elnöke, Mityók Csaba, hozzátéve, hogy a MISZK a szakértők, nem pedig az igazságügyi orvos vagy pszichiáter szakértők kamarája.