hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Nem egészségügyi célú adatkérések

A NEAK-nak az érintettet tájékoztatni kell(ene), arról, ha róla adatokat szolgáltatott ki a rendőrségnek. Az érintett felléphet a jogai védelmében, írja a tisztessegesadatkezeles.hu.

A magyar rendőrségnek (ügyészségnek, bíróságnak és több más állami hatóságoknak is) lényegében korlátlan hozzáférése van az egészségügyi adatokhoz. Az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény erre konkrét felhatalmazást is adott, 2015. január 1-től a 23. § felsorolta, hogy mely szervezetek jogosultak adatkérésre. 2015. előtt a 23. §-ban az állt, hogy a felhatalmazott szervek az egészségügyi intézményektől igényelhették az adatokat. Ez annyiban változott meg, hogy 2015. után már az OEP-hez, illetve később az utód szervezetéhez, a NEAK-hoz is fordulhattak (így nem kellett keresgélni, hogy hol látták el a célszemélyt).

Ez nem jelenti persze azt, hogy az OEP-től korábban nem kapott adatokat a rendőrség. Ugyanis a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt az első Orbán-kormány idején a 2002. évi I. törvénnyel úgy módosították, hogy a nyomozó hatóságnak legyen teljes hozzáférése az egészségügyi adatokhoz is. Ezért az adatkérések már akkortól lehetővé váltak és meg is indultak. A jogszabályi felhatalmazás alapján hamar rákapott a rendőrség a lehetőségre, hogy egyszerűen egy központi adatállományból lekérheti egy-egy állampolgár mindenféle egészségügyi adatát, fogyasztott gyógyszerét. Az orvosi titoktartás semmivé vált, egy fecni lett. A Büntetőeljárásról szóló törvény nem csak a társadalombiztosítás adatállományához ad hozzáférést, hanem előre "biankó" felhatalmazást ad minden létező egészségügyi adatbázishoz, ÁNTSZ, regiszterek, iskolaorvos, üzemorvos, EESZT stb. adatokhoz is, írja Alexin Zoltán szakértő a a tisztessegesadatkezeles.hu-n.

2016-ban újságírók kérdezték le, hogy a telefontársaságok évente hány megkeresést kapnak a nyomozó hatóságoktól. Az apropó az volt, hogy a Facebook nyilvánosságra hozta az adatkérések számát államonként. A listában Magyarország is szerepelt 100-200 teljesített kéréssel. Erről több cikk is megjelent. Az derült ki ugyanis, hogy a legtöbb megkeresét a T-Mobil kapja évnte kb. 80 000-et, a többi mobiltelefon társaság kevesebbet, de több tízezres nagyságrendben. A NAIH tehetetlen volt, semmilyen intézkedést, vizsgálatot nem indított. Kíváncsi voltam, hogy mekkora egészségügyi adatmennyiségről van szó, ezért közérdekű adatkéréssel fordultam az OEP-hez, amely biztosította a 2015. évre vonatkozó adatokat. A Nem egészségügyi adatkérések száma az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál cikkemben írtam erről.

Az idén nyár végén újból kértem közérdekű adatokat a NEAK-tól, amely megküldte az adatkérések számát a 2016. és a 2017. évekre. Ezúton is köszönöm a segítségüket. Az alábbiakban látható a kibővített táblázat.

Lekérdezés jogcíme Eüak. 23. §Az adatkérések száma
2014.2015.2016.2017.
a) büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az előkészítő eljárást folytató szerv,1 az igazságügyi szakértő, polgári peres és nemperes, valamint közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő,   4858 11907 13041
b) szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek,   326 45 66
c) potenciális hadköteles és hadköteles személy esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság,   0 0 0
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében,   0 0 0
e) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a kiképzett tartalékosok békeidőszakban történő hadi beosztásra történő kiírása és a kiképzett tartalékosok gyors és differenciált behívása érdekében, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott körben,   0 0 0
f) az egészségügyi dolgozóval szemben folyamatban lévő etikai eljárás során az eljárás lefolytatása hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai szerv,   0 0 0
g) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervek a törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében,   33 0 0
h) halottvizsgálat során a halottvizsgálatot végző orvos.   0 0 4
i) a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben, valamint a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott szakmai vizsgálat során a közlekedésbiztonsági szerv2   0 0 0

1: 2018. július 1-től, az új Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény alapján a nyomozóhatóságnak már az előkészítő eljárás ideje alatt is korlátlan lehetősége van egészségügyi adatokhoz jutni.

2: A 2015. évi CLXX. törvény a (tömeg)közlekedési balesetek körülményeit kivizsgáló bizottságok is hozzáférhetnek személyes egészségügyi adatokhoz 2015. november 15-től.

Mi látható a táblázatból?

A táblázatból az derül ki, hogy a nyomozó hatóságok meglehetős igyekezettel kértek adatokat a NEAK-tól, a korábbi ~4800-as szám előbb majd 12 000-re, később pedig több, mint 13 000-re ugrott fel. Ez azt engedi sejtetni, hogy az adatokhoz történő hozzájutás könnyű, és rutinszerűen kérnek le adatokat (hátha jó lesz majd alapon). Pedig az adatok nem tűnnek el, mivel az egészségügyi adatállományok extrém hosszú ideig őriznek adatokat polgárokról.

A szabálysértési ügyekben azonban előbb radikális csökkenés, majd némi emelkedés tapasztalható. A többi felhatalmazással egyelőre nem éltek a jogosultak, így a nemzetbiztosnági átvilágításhoz, elősorozáshoz, egészségügyi etikai panaszok kivizsgálásához, közlekedési balesetek vizsgálatához sem kértek adatokat az elmúlt három évben. A halottvizsgálat során négy esetben kértek adatokat 2017-ben.

A NEAK-nak az érintettet tájékoztatni kell(ene), arról, hogy róla adatokat szolgáltatott ki a rendőrségnek. Az érintett pedig felléphet a jogai védelmében. A 16. § (3) bekezdése szerint lehet korlátozni a tájékoztatás tartalmát, vagy esetleg lehet késleletetni is, de ezekre a legritkábban van szükség. Az, hogy egyáltalán nem adnak tájékoztatást, az az irányelv (és az Infotv.) megsértése.

A teljes cikk

 

hirdetés

Könyveink