hirdetés
2020. február. 19., szerda - Zsuzsanna.
hirdetés

Kevesen kapnak esélyt egy jó halálra

A Pallium Intézet azért jött létre, hogy hazánkban a nem gyógyítható betegek ellátása, hozzátartozóik támogatása kormányzati prioritássá váljon, írja a Napi.hu.

hirdetés

Csak rosszindulatú betegségben évente 33 ezer (naponta 89 ember) ember hal meg hazánkban, közülük naponta 18-an részesülnek hospice-palliatív ellátásban, de ennél sokkal kevesebben vannak azonban azok, akiknek sikerül tényleg enyhíteni a fájdalmait, kezelni a tüneteit. Vannak területek, ahol ebben azonnali változásokat lehet elérni, hozzájárulva, hogy többen kapjanak esélyt egy jó halálra, ilyen terület most a háziorvosok felkészültsége, amivel elsőként foglalkozunk, mondja Szöllősi Melinda biológus, szakmapolitikai szakértő, az életvégi ellátás fejlesztésére fókuszáló Pallium Intézet alapítója.

Szöllősi Melinda Dózsa Csaba egészségügyi közgazdásszal és egy szentendrei háziorvos-palliatív orvossal a szemléletformálás érdekében, a minőségi hospice-ellátás elterjesztésére hozta létre 2019-ben független szakmapolitikai  intézményként a Pallium Intézetet. Előzetes számításai és mások tapasztalatai, elemzései is arra utalnak, hogy a hivatalos adatoknál (napi 89 halálesetből 18 elhunyt kapott hospice-palliatív terápiát) sokkal kevesebben vannak azok, akiknek tényleg sikerült enyhíteni a fájdalmait, tüneteit, akik megbékélve, egy jó életminőségben, méltóságuk megőrzése mellett, azokkal körülvéve és ott halhattak meg, ahogy azt kívánták. Ismerünk olyan adatot is az országból, ahol a betegek egyharmada élete utolsó napján kerül az ellátásba. Ez azt jelenti, hogy egyszer volt nála hospice nővér. Ők és családtagjaik valódi segítséget nem kaptak, de a számokban mégis megjelennek, ezzel torzítva a képet, hangsúlyozza.

A Pallium Intézet alapítói a szakfelügyelői feladatokhoz is szeretnénk kapcsolódni, részletes helyzetelemzésen dolgoznak, ráfordításelemzésre készülnek az ország különböző ellátó helyein, foglalkoznak a rendszer indikátorrendszerének kialakításával valamint a betegek szintjén a leggyorsabb eredményt hozó beavatkozási területen, a háziorvosok továbbképzésében és támogatásában terveznek komoly lépéseket tenni. Szöllősi Melinda szerint ez annál is indokoltabb, mert épp most nézik végig, ahogy egy területről a finanszírozás elégtelensége miatt kivonul egy szolgáltató (a NEAK otthonápoló szolgáltatókkal köt finanszírozási szerződést az otthoni hospice-palliatív ellátásra). A hospice ellátás finanszírozása ugyanis bár vonzó az otthonápoló szolgáltatóknak, orvos és a többi team tag nem fér bele, csak a nővér. Ha valahol orvost, gyógytornászt is foglalkoztatnak, azt kiegészítő finanszírozásból kell megoldani, esetleg az orvos önkéntesként jár ki, erre is van néhány példa.

Ha pedig a szolgáltató nem vállalja tovább, hogy a palliatív orvos költségeit más forrásból biztosítsa, a terület betegeire marad az, amit az ott praktizáló háziorvos tud. Messze ez a jellemző ma Magyarországon, ezért zajlik komoly erőkkel ennek a háziorvosi palliatív programnak az előkészítése. A hospice ellátásának az alapellátásban van a helye, ha tehát a háziorvosok megkapnák a szükséges tudást és eszközöket,
valamint gyakorlott specialisták támogatását ehhez a munkához, végre betölthetnék ezt a szép és igen nehéz feladatot, ami az orvosi hivatásnak mégiscsak az egyik értelme és csúcsa - végig tudnák kísérni betegeiket ezen a legfontosabb úton, mondják a Pallium Intézet szakértői.

A teljes cikk a Napi.hu-n

(forrás: Napi.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink