hirdetés
2022. május. 20., péntek - Bernát, Felícia.
hirdetés

Kész az év utolsó egészségügyi salátatörvénye

A karácsony előtti szavazási hajrában a parlament végzett a legfrissebb egészségügyi salátatörvénnyel is, így egyebek mellett: a Gyemszi helyén  létrejön az Állami Egészségügyi Ellátó Központ.

Az Országgyűlés által 145 igen, 35 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály emellett újraszabályozza a mentőszolgálat feladatkörét, és módosítja az egészségügyben tevékenykedő szakmai kamarák választásával kapcsolatos szabályokat.

Az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) helyett jogutódként a jövőben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) gyakorolja majd az államot megillető tulajdonosi jogokat az egészségügyi szakellátásokhoz használt állami vagyon fölött. Ezzel együtt újra önálló lesz a gyógyszerhatóság.

A 12 jogszabályt módosító egészségügyi salátatörvény a gyógyszer-nagykereskedelmet a létfontosságú rendszerek és létesítmények közé sorolja a már ide vont kórházi ellátás és mentésirányítás mellé.

A törvény újraszabályozza az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) feladatkörét, így a szolgálat feladataként határozza meg a fekvőbeteg-gyógyintézeti sürgősségi ügyeleti rend megszervezését, a kórházi ellátáson kívüli sürgősségi, orvosi ügyeleti ellátásban való részvételt, a sürgősségi ügyeleti rend végrehajtásának irányítását és felügyeletét, valamint a fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett ügyeleti ellátás irányítását. Eszerint az OMSZ az ország egész területére kiterjedően koordinálja a mentést, dönt a mentés szükségességéről, továbbá a mentést végzők szakmai felkészültségével és technikai felszereltségével kapcsolatosan dönt az ellátáshoz szükséges kompetenciáról. Mindemellett összehangolja a betegszállítást. A törvény kitér arra is, hogy a mentőszolgálat által végzett rendezvénybiztosítási tevékenység után térítési díj csak eseti, szerződéses alapon kérhető.

A jogszabály rendelkezik az egészségügyben tevékenykedő szakmai kamarák választásáról és nyilvántartásáról is. Eszerint továbbra is szükséges ezen köztestületeket bírósági nyilvántartásban tartani, azonban a területi szervezeteket, országos szerveket nem szükséges a civil szervezetek nyilvántartásáról szóló törvény szerint külön-külön is nyilvántartani. A törvény egyértelműsíti, hogy a kamarai választás során csak az első körben kell a tagok negyedének részvétele az érvényességhez, míg a második körben nincs részvételi küszöb, tehát bármekkora létszámmal érvényes a szavazás. A két választás között legalább 15 napnak kell eltelnie. A módosult jogszabály tartalmazza, hogy a második kör érvényességére vonatkozóan azonban a kamara alapszabálya a fentieknél szigorúbb szabályt is előírhat.

Január elsejétől változnak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapítására vonatkozó szabályok. A törvény az ellátások összegének kiszámítására vonatkozóan tartalmaz egyszerűsítést, mivel az adóhatóságtól érkező havi bevallási adatokból kell a továbbiakban az ellátások összegét kiszámolni. Tekintettel arra, hogy a táppénz összegének megállapítása a jövedelemadóelőleg-bevalláson fog alapulni, és a korábban bevallott adatok önrevízió keretében változhatnak, meg kell határozni azt az időszakot, ameddig az adatmódosítások miatt az ellátások összegét újra el kell bírálni. Az ellátások összegének ismételt elbírálása során - a módosulásról történő tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül - a folyósító szerv a korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja. A pénzbeli ellátásokat és a baleseti táppénzt érintő módosításokat a 2014. december 31-ét követően kell alkalmazni, az ez év végéig igényelt és megállapított ellátások összegét tehát az új számítási szabály nem változtatja meg.

A törvény átnevezi a terhességi gyermekágyi segélyt, ezen ellátási forma új neve csecsemőgondozási díj lesz jövő januártól.

A rendelkezés az államilag támogatott szakorvosképzés változásait is rögzíti, eszerint a 2015. július 1-jét követően a támogatott szakképzésbe csak a közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy egyéb szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott szakorvosjelöltek léphetnek be. A háziorvosképzés tekintetében pedig jogszabály alapján kijelölt állami szerv gyakorolja majd a munkáltatói jogokat annak érdekében, hogy az alapellátás tekintetében a humánerőforrás-eloszlás a leghatékonyabban valósulhasson meg egy központban az igények és szükségletek felmérésével.

A törvény szerint 39 új pszichoaktív anyag kerül fel a gyógyszertörvény szerinti pszichotróp anyagok listájára.

Az interneten forgalmazott, bizonytalan forrásból származó gyógyszerek keresletének visszaszorítása érdekében a gyógyszertörvényt olyan új rendelkezésekkel egészítik ki, amely ideiglenesen lehetővé teszi webpatikák hozzáférhetetlenné tételét.

A háziorvosok szerződéskötését segíti, hogy a törvény (45 napos) határidőt szab az önkormányzatoknak arra, hogy nyilatkozzanak, kívánnak-e egy adott háziorvossal feladatellátási szerződést kötni. Az önkormányzat esetleges "hallgatása" pedig a szerződés megkötéséhez való hozzájárulásként értelmezendő. Ebben az esetben az ellátás bejelentési szándékától számított 90 napon belül az adott körzetre vonatkozóan az önkormányzatnak meg kell kötnie a háziorvossal a szerződést.

A parlament kedden megszavazta az egészségügyi hozzájárulásnak elnevezett  dohányipari adót is, amely különböző mértékben sújtja a gyártókat és egyes nagykereskedőket. A javaslathoz nevét adó Szatmáry Kristóf fideszes képviselő korábba azzal is érvelt, hogy e költségvetési bevétel majd az egészségügy színvonalának növeléést fogja segíteni.

(forrás: MTI)
hirdetés
hirdetés

Könyveink