Horváth Ildikó: egy társadalom ereje a szolidaritásban van

Horváth Ildikó azt mondta, elkötelezettek, hogy növeljék az ápolói szakma elismertségét. Az intézkedések között említette a négylépcsős, 72 százalékos szakdolgozói béremelést és a lakhatási körülmények javítását, hogy – mint mondta – az egészségügyben dolgozni ne veszteség, hanem nyereség és öröm legyen a család számára. Az államtitkár azt kívánja az ápolóknak, legyenek példaképek, hogy a fiatalok felnézhessenek rájuk azért a munkáért, amelyet végeznek. Ez a hivatás sok erőfeszítést kíván, erőt, energiát visz el, de törekedni kell arra is, hogy az egészségügyben dolgozók is megőrizzék egészségüket.

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár köszöntőjében arról beszélt, hogy az ápolók a társadalom jószolgálati nagykövetei, akik a másokért való felelősségvállalást a napi hivatásukban testesítik meg. Hogy ezt a munkát végezni lehessen, bátorságra, nyitottságra és nagylelkűségre van szükség – emelte ki.

Minya Tünde, a Magyar Ápolási Egyesület (MÁE) elnöke beszédében felidézte, hogy Kossuth Zsuzsanna, az ország első főápolója az akkori szűkös lehetőségekhez képest színvonalas betegápolási rendszert hozott létre, ami nemcsak Magyarországon, hanem Európában is egyedülálló volt. A jelenkorra térve a legnagyobb kihívásnak az üres álláshelyek betöltését, az utánpótlást és a szakmai megbecsültség növelését nevezte meg az elnök. Mint mondta, az utóbbi években történtek lépések az ápolási hivatás presztízsének javítására, ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy megállítsa az ápolói létszám drasztikus csökkenését. Pozitív változásként említette, hogy egyre több egészségügyi szolgáltató újul meg, ami jobb munkakörülményeket és javuló eszközellátottságot jelent. Elindult a szakdolgozói életpályamodell kidolgozása, elkészült az ápolásfejlesztési stratégia. Ezen kívül – folytatta Minya Tünde – fontosnak tartják a képzés, továbbképzés átgondolását, olyan képzési rendszer kialakítását, ami gyors megoldást kínál a jelen problémáira. Évek óta szorgalmazzák országos főápoló kinevezését, hiszen az ápolás ügyének képviselete ezzel lenne teljes.

Az Országgyűlés 2014-ben nyilvánította a magyar ápolók napjává február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos húgának születésnapját. Az ötezer tagot számláló Magyar Ápolási Egyesület, Kossuth Zsuzsannának az 1848/49-es szabadságharc alatt nyújtott ápolói tevékenységére emlékezve ünnepli meg évről évre a magyar ápolók napját.

Az emléknap alkalmából négyen Pro Santitate-díjban részesültek, tizenkilencen miniszteri elismerő oklevelet vehettek át. A Kossuth Zsuzsanna-díjat Bugarszki Miklós, az egyesület korábbi elnöke, jelenlegi alelnöke vehette át.

Elismerés és köszönet az ápolóknak

Nacsa Lőrinc (KDNP) a magyar ápolók napja alkalmából a Fidesz-KDNP nevében elismerését és a köszönetét fejezte ki az ápolóknak napirend előtt az Országgyűlésben, akiket az egészségügyi ellátórendszer pilléreinek nevezett. Elmondta: a kormány elismeri az ápolók áldozatos munkáját, hiszen 2016 és 2019 között átlagosan 65,5 százalékkal, a következő három évben pedig további 72 százalékkal növekszik a szakdolgozók bére, valamint folytatódik a  "soha nem látott kórházfelújítási program és a nővérszállók felújítása is". A KDNP képviselője szerint ezt a munkát akkor lehet folytatni, ha nem olyan célokra kell költeni a pénzt, amire a magyar emberek már nemet mondtak. Hozzátette: látható, hogy Németország egyes tartományaiban például már többet költenek a bevándorlókra, mint az egészségügyre. Szerinte az európai parlamenti voksoláson két választás van: a bevándorláspárti magyar ellenzék, vagy a magyar embereket érdekeit előre helyező Fidesz-KDNP listája.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint a 2010 előtti kormányok elbocsátásokkal értékelték az ápolók munkáját, az ottmaradók bérét pedig csökkentették, ezzel szemben, 2010 után emelkedett a szakdolgozók bére, és 8,5 milliárd forint értékben újítanak fel nővérszállókat, valamint ösztöndíjat biztosítanak az ápolói tanulmányok elvégzésére.