Feladták az egészségügyet?

MSZP: a Fidesz feladta az egészségügyet
    
"Gyilkossággal vádolom önöket", mondta Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a kardiológiai intézetből elbocsátott szívsebész betegének halála miatt. Úgy folytatta: azzal vádolja a Fidesz-kormányt, hogy feladta az egészségügyet. Feljelentést tett a beteg halála miatt, amiért szerinte Kásler Miklós szakminiszter is felelős, és amíg a miniszterelnök nem lép az ügyben, ő is tettestárs. Azt mondta, évente mintegy harmincezer ember hal meg azért, mert nem kapja meg a szükséges ellátást, azaz az elmúlt nyolc évben 240 ezer magyar halt meg azért, mert a kormány nem volt hajlandó fejleszteni az egészségügyet.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy értékelt, a szocialisták annyira reménytelen helyzetben vannak, hogy egy ember halálából akarnak politikai tőkét kovácsolni. Az eset megítélésére a szakmai szervezetek hivatottak, mondta. Közölte, a kormány felelőssége az, hogy a gyógyításhoz évről évre jobb és jobb körülményeket teremtsen. Elmondta, az érintett intézmény forrásait 2012 és 2016 között 2,5 milliárd forinttal, 35 százalékkal növelték. Kitért arra is, hogy jövőre 647 milliárd forinttal lesz több pénz az egészségügyre, mint 2010-ben volt.

Jobbik: A "NER oligarchái" már a magánegészségügy felé kacsintgatnak
    
Lukács László György (Jobbik) is beszélt a kardiológiai intézetből elbocsátott szívsebész betegének haláláról, úgy értékelve, hogy a szakminiszternek azonnal lépést kellett volna tenni, de "lefagyott". Szerinte nem nehéz észrevenni, milyen irányba halad az egészségügy: az állami egészségügy leromlik, mellette a magánegészségügy virágzik. A "NER oligarchái" már a magánegészségügy felé kacsintgatnak, tette hozzá. Mit fogadott el a miniszter azért, hogy az állami egészségügy helyett az oligarchákat gazdagítsa? - kérdezte.

Rétvári Bence azt firtatta, a képviselő mennyit kapott azért, hogy a cége külföldi munkavállalásra szervezett orvosokat. Kitért arra, hogy a Jobbik egyetlen fillért sem szavazott meg az egészségügynek juttatott többletforrásokból. Az elmúlt években ötezerrel csökkent a keringési betegségekben szenvedők száma, jelezte.

MSZP: mikor publikálják a kórházi fertőzések statisztikáit?
    
A kórházi fertőzéseket összegző statisztikák hiánya miatt kérdezte az emberi erőforrások miniszterét Korózs Lajos (MSZP), megjegyezve, évek óta folyik az adatok körüli a csata a parlamentben, az információk kiadására pedig bírósági döntés kötelezi a tárcát. Hangsúlyozta: a közzététellel másfél hónapos lemaradásban van a tárca, miközben szakmai szervezetek adatai szerint többen halnak ma meg Magyarországon kórházi fertőzésben, mint közúti balesetben.

Rétvári Bence, a tárca politikai államtitkára azt emelte ki: a Kúria előtt van az ügy, és az a döntés megszületéséig felfüggesztette az adatok kiadására kötelező bírósági döntés végrehajtását. Ezt azzal indokolta, hogy az adatsor részletessége miatt a személyes adatok kitakarása ellenére is teljesen azonosíthatóak egyes betegek. Megemlítette: Magyarországon nagyobb az adatszolgáltatási kör, mint az uniós tagállamok legtöbbjében, a nyár folyamán pedig a kórházi fertőzések visszaszorítását célzó intézkedéseket tett a kormányzat.

LMP: hol tart az épületek azbesztmentesítése?

Schmuck Erzsébet (LMP) az 1970 és 1990 között elterjedt építési módnak számító azbesztes épületek sorsáról kérdezte az agrárminisztert, mondván, emberek ezreinek életét óvhatnák meg a halált okozó szennyezésről. A frakciótársaival és a Párbeszéd képviselőivel együtt ruháján "Az otthonápolás munka" feliratú matricával felszólaló politikus kitért arra is: a kilencvenes években végzett felmérés szerint mintegy húszezer házat, valamint óvodákat, iskolákat, kórházakat érint a probléma. Megemlítette: a Fidesz-kormány leállította az országos azbesztmentesítési program végrehajtását.

Farkas Sándor államtitkár, érdemben az ellenzéki képviselő által példaként említett, éppen bontás alatt álló egykori KISZ-székházról szólva, elmondta: tavaly májusban már eltávolították az épület belső tereinek szórt azbeszt burkolatát. Mint mondta, közben folyamatosan ellenőrizték a levegő azbesztszintjét, és határérték alatt volt a szennyezés mértéke, a szeptemberben felszínre került, azbesztpalás részekben viszont kötött állapotban található az azbeszt.

DK: hogyan fejlesztik az újpesti rendelőintézetet?

Varju László (DK) arra kérdezett rá: mit tesz a hatóság az újpesti szakorvosi rendelő fejlesztése érdekében, mire költik a 800 millió forintot és mikorra készül el a beruházás? Figyelnek-e arra, hogy ne csak eszközök, hanem orvosok is legyenek ott? - sorolta kérdéseit.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy felelt: a válaszok megjelentek a Magyar Közlönyben. Összesen 834 millió forint ál rendelkezésre a felújításra, többségében kormányzati támogatásból. A kabinet 13 hasonló fejlesztésről döntött, és csaknem 42 milliárd forintot fordít a jövő évi büdzsé az Egészséges Budapest program. 

Jobbik: miért cél kéttényezőssé tenni az egészségügyi rendszert?

Rig Lajos (Jobbik) azt kérdezte, hogy miért cél kéttényezőssé tenni az egészségügyi rendszert. Rámutatott: a magyar állampolgárok többsége tisztességesen fizeti a tb-járulékot azért, hogy a kórházakban, rendelőkben ellátást kapjon, de ha bármi problémájuk adódik, mégis a magánrendeléseken kötnek ki. Egyre inkább párhuzamos egészségügyi ellátórendszer alakul ki, amit a kormány nem akar megfékezni, sőt, inkább segíti azt, vélekedett az ellenzéki képviselő.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában kiemelte: a Fidesz-KDNP célja az állami és a magánegészségügy szétválasztása volt, s az előbbihez növekvő állami források biztosítása. Előttük a szocialisták azért véreztették ki az egészségügy egyik-másik részét, hogy privatizálni lehessen vagy fizetőssé lehessen tenni. Kitért arra, hogy a beterjesztett és elfogadott 2019-es költségvetésben 647 milliárddal szerepel több forrás a szektorra, mint a 2010-re elfogadott, ami a GDP 1,5 százaléka. Azt szeretnék, hogy mindenki számára elérhető legyen a minél magasabb színvonalú egészségügyi ellátás. Ezért újítottak fel 77 kórházat, 54 rendelőt és 104 mentőállomást és építettek 23 új rendelőt és 31 új mentőállomást, sorolta. Azt ugyanakkor sajnálják, hogy a többletforrások egyikét sem szavazta meg a Jobbik, jegyezte meg a parlamenti államtitkár.

MSZP: hány embernek kell még meghalnia?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) visszautasította azt a kormányzati kritikát, hogy pártja politikai haszonszerzésre használja a kardiológiai intézetből elbocsátott szívsebész betegének halálát. Rámutatott, Lázár János (Fidesz) hódmezővásárhelyi polgármesterként egy mindszenti férfi haláláról azt mondta, ő az egészségügyi reform első áldozata. Szerinte az elmúlt hetekben történtek rávilágítanak arra, mekkora nagy baj van az egészségügyben. Hány embernek kell még meghalnia, hogy valami történjen? - kérdezte.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint elítélendő egy beteg halála miatti politikai haszonszerzés. Lázár János azért nem idézhető ide, mert nem azonos a helyzet, ugyanis akkor be akarták záratni a hódmezővásárhelyi kórházat. A miniszter a konkrét ügyről elmondta, a minisztérium szakértői vizsgálatot rendelt el, annak megállapításai szerint a kardiológiai intézetben az orvos felmondása miatt kialakult helyzet semmilyen formában nem befolyásolta a beteg halálát. A szakértői vizsgálat szerint a beteget az észlelést követő legrövidebb időn belül meg kellett volna operálni, mondta, hozzátéve: ez lehet, hogy jogi értelemben a kórház felelőssége, de az orvosszakmai hibáért azt terheli felelősség, akit a szocialisták hetek óta védenek. Kitért arra, 2010 óta mintegy 650 milliárd forinttal többet fordítanak egészségügyre, emelkedtek a bérek, felére csökkent az orvosok elvándorlása.

MSZP: válsághelyzet van az egészségügyben!

Az azonnali kérdések között Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy az egészségügyben válsághelyzet van, amit a kormányzati intézkedések tovább mélyítettek. Múlt héten lemondott az egészségügyért felelős államtitkár, a tárca úgy nevezett ki egy új, helyettes államtitkárt, hogy annak elődjét elfelejtették felmenteni, sorolta. Lemondott a Honvédkórház igazgatója és távozott a pécsi egyetemi klinika sürgősségi osztályának vezetője is, tette hozzá. Megjegyezte, hogy azért halt meg egy szívbeteg férfi, mert a műtétjét végző orvost felmentették az állásából.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, kevés alantasabb politikai vádat tud elképzelni annál, hogy az egészségügyért felelős minisztert teszik felelőssé egy "vagy elkövetett vagy el nem követett hiba miatt". A miniszternek nem volt köze az orvos eltávolításához, ráadásul azonnal elrendelt egy vizsgálatot, ami nem támasztja alá a képviselő állítását, emelte ki. Az egészségügyről mindig el lehet mondani, hogy van még benne tennivaló és jobbá lehet tenni. Most kezdődik az Egészséges Budapestért Program végrehajtása, a kormányzat vidéken pedig több mint 400 milliárd forintot fordított kórházfejlesztésre, tette hozzá. Az orvosi és szakdolgozói bérek soha nem emelkedtek olyan mértékben a rendszerváltozás óta, mint az előző kormányzati ciklusban, emelte ki.