Ezt kell tudni a Nemzeti Védelmi Szolgálat hálapénz elleni kommandójáról
Az új főosztály nem azért dolgozik, hogy csőbe húzza a védett szervek állományát, így az egészségügyi dolgozókat sem. A Magyar Nemzet interjúja Váradi Piroska rendőrezredessel, az évek óta működő korrupciómegelőzési főosztály vezetőjével.
– Március 1-jével kapcsol gőzerőre az NVSZ egészségügyi szolgáltatók védelmi főosztály. Az új egység az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményekben foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók (egészségügyi, illetve egészségügyben dolgozók, valamint a rezidensek) körében bűnmegelőzési, bűnfelderítési feladatokat lát el. Valóban egészségügyi végzettségűnek kell lenniük a munkatársainak, akik úgymond könnyedén csőbe húzhatják az egészségügy munkatársait?
– Kezdjük a legfontosabbal! Sem az NVSZ, sem az új főosztály nem azért dolgozik, hogy csőbe húzza a védett szervek állományát, így az egészségügyi dolgozókat sem! A főosztály hivatásos rendőrökből és rendészeti igazgatási alkalmazottakból áll. Alkalmazásuk feltétele nem az esetleges egészségügyi végzettség, hanem a megfelelő rendvédelmi (hivatásosoknál főiskolai) képesítés, illetve a többéves bűnügyi és bűnfelderítési tapasztalat volt. Az állomány egy része már korábban is az NVSZ-nél teljesített szolgálatot védelmi tisztként.
– Tisztázná a hálapénz jogi fogalmát? Nem inkább vesztegetés, ha az egészségügyi dolgozó kéri – előre, utólag – vagy éppen követeli a hálapénzt?
– A vesztegetés és a vesztegetés elfogadása bűncselekmények tényállását 2021. január 1-jei hatállyal egészítették ki az egészségügyi szolgáltatás kapcsán adott (ígért), illetve elfogadott (kért) jogtalan előny (pénzbeli vagy más ellenszolgáltatás) fogalmával. Ezzel a jogalkotó egyértelművé tette a hálapénz büntetőjogi megítélését, hisz a kivételes elbánás vagy más előnyhöz jutás érdekében kért, felajánlott, illetve elfogadott hálapénz a korábbi szabályozás szerint is vesztegetésnek, azaz bűncselekménynek minősült! Ráadásul mind a hálapénzt kérő vagy elfogadó egészségügyi dolgozó, mind az azt felajánló, vagy átadó személy (a beteg vagy hozzátartozója, rokona, más ismerőse) részéről is. Az egészségügyi szolgáltatásért a hivatalos térítési díjon felül pénzbeli vagy anyagi ellenszolgáltatás – előre – adása és elfogadása is tilos. A jogtalan előnyt adó személy akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ugyanakkor az azt elfogadó egészségügyi dolgozó esetében a büntetés felső határa három év szabadságvesztés alapesetben. Nem ütközik viszont jogszabályba, ha az egészségügyi ellátás során, vagy azt követően, önként adott ajándéktárgy értéke nem haladja meg a mindenkori, havi minimálbér öt százalékát (2021-ben: kb. 8370 forint). Ha a beteg ellátása egészségügyi intézményben történő hosszabb benntartózkodást igényel, ez idő alatt kéthavonta egy alkalommal adható (és fogadható el) ilyen értékű ajándéktárgy. Fontos megjegyezni, hogy az egészségügyi törvény következetesen csak ajándéktárgy adását és elfogadását engedi meg, így a pénzbeli vagy más ellenszolgáltatás értékhatártól függetlenül (az ajándéktárgy pedig a megadott értékhatár felett) a Btk.-ba ütközik! (...)
– Térjünk rá a megbízhatósági vizsgálatokra. Valóban csapdát állítanak az orvosnak, bábának, egyéb egészségügyi dolgozónak?
– A megbízhatósági vizsgálat nem csapda, nem az a célja, hogy a vizsgált személy bűnbe essen, mert számunkra az a pozitív eredmény, ha megállapíthatjuk, hogy az érintett szabályszerűen jár el. Ez egy integritásteszt, ahol az integritás a vizsgálat alá vont személy sérthetetlenségére, feddhetetlenségére, megvesztegethetetlenségére utal. A teszt során – megalapozott indokok alapján és előzetes ügyészi engedély birtokában – a szolgálat speciális képzettségű munkatársai olyan mesterséges, de a valóságban is előforduló élethelyzetet teremtenek, amelyben – maradva az egészségügy példájánál – a vizsgált személyt megvesztegetni próbáló beteg (vagy a beteg hozzátartozója, rokona, más személy) szerepét játsszák el. A teszt célja annak megállapítása, hogy az egészségügyi dolgozó elfogadja-e a vesztegetési összeget, illetve visszaél-e hivatali vagy munkaköréből fakadó helyzetével. Minden esetben a vesztegetés elfogadóját tesztelik, tehát a betegeket nem. A teszt során az ellenőrzött személy döntési szabadsága nem sérülhet. Sem lelki, sem fizikai ráhatással nem lehet arra kényszeríteni, hogy a felajánlott összeget (vagy más jogtalan előnyt) elfogadja, illetve kötelességét megszegje – ezt jelenti a provokáció tilalma! A megbízhatósági vizsgálat eredménye alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható, ilyen szankció nem szabható ki.
– Közismert a rendvédelem területéről, hogy a megbízhatósági vizsgálat során titkosszolgálati módszereket is alkalmazhatnak. Ezt teszik majd az egészségügy területén is?
– A megbízhatósági vizsgálat során titkos információgyűjtés folytatható, és az alkalmazni kívánt eszközöket a vizsgálat tervének tartalmaznia kell, de bírói engedélyhez kötött – a magánéletet leginkább sértő – titkosszolgálati eszközök nem használhatók. A történtekről kép- és hangfelvétel készíthető, de ez a tényleges vizsgálat lefolytatásának helyére és idejére korlátozott, kizárólag az érintett személy és az NVSZ munkatársa közötti interakció rögzíthető. Az elkészült felvétel nemcsak az esetleg elkövetett bűncselekmény bizonyítására használható fel, de általa a teszt végrehajtásának jogszerűsége is ellenőrizhető. Ha a teszt során az érintett nem követett el a bűncselekményt, akkor a felvételeket 15 napon belül meg kell semmisíteni.
– Évente hányszor és kinek az engedélyével indulhat valaki ellen megbízhatósági vizsgálat?
– Egy személlyel szemben évente három alkalommal rendelhető el integritásteszt. Minden vizsgálathoz egyedi, részletes terv készül, amelyet az ügyész hagy jóvá, csak ezután lehet nekikezdeni a végrehajtásnak. (...)
A teljes interjút ITT olvashatja
