hirdetés
2019. október. 19., szombat - Nándor.
hirdetés

Egyedülálló népegészségügyi kutatás

A hazai lakosság népbetegségekkel kapcsolatos genetikai és környezeti kockázatának komplex jellemzésére vállalkoznak a Debreceni Egyetemen.

hirdetés

Európai uniós támogatásból népegészségügyi kutatás kezdődik a Debreceni Egyetemen. Ádány Róza, az egyetem népegészségügyi karának tanára, a kutatócsoport vezetője a projekt hétfői bemutatkozó sajtótájékoztatóján elmondta: a kutatásra a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) 1,5 milliárd forintot nyertek. A projektben a hazai lakosság népbetegségekkel kapcsolatos genetikai és környezeti kockázatának komplex jellemzésére vállalkoznak – ilyen jellegű felmérést még soha nem végeztek Magyarországon.

A program keretében külön hangsúlyt kap az északkelet-magyarországi romák egészségügyi állapotának felmérése, jelenleg ugyanis a cigányságnak sem az egészségi, sem pedig a halálozási mutatóiról nincsenek megbízható adatok. A kutatás  amelybe kétszer 500 embert vonnak be  a dohányzási, alkoholfogyasztási, táplálkozási szokásokat, a fizikai aktivitást feltáró kérdőíves felmérésből, a túlsúly, az elhízás mértékének meghatározására szolgáló fizikális és laboratóriumi vizsgálatsorozatból, illetve az adatok feldolgozásával a genetikai tényezők és az egészségügyi állapot összefüggéseinek feltárásából áll.

A felmérés újdonságát összetettsége adja  emelte ki a professzor, aki elmondta azt is: a négy évig tartó projektben az egyetem mintegy 70 kutatója vesz részt. A vizsgálatok során azonosítják a legsúlyosabb népbetegségekre, a szív- és érrendszeri, bizonyos daganatos betegségekre, valamint a cukorbetegségre hajlamosító állapotokat, kockázati tényezőket, illetve népegészségügyi cselekvési tervet határoznak meg, amely alapja lehet a már készülő nemzeti népegészségügyi programnak is.

Östlin Piroska, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai egészségpolitikai szakigazgatója elmondta: a Debreceni Egyetem kutatása lehetőséget teremt konkrét egészségügyi cselekvési terv kidolgozására, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a program nem csak Magyarországnak fontos, hiszen a kutatás eredményeit a nemzetközi népegészségügyben is hasznosítani lehet majd. A szakember kiemelte: bizonyított, hogy ha egy országban a születéskor várható átlagos élettartam egy évvel nő, akkor ott nagyjából a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékos emelkedésével lehet számolni.

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink