hirdetés
2020. május. 28., csütörtök - Emil, Csanád.
hirdetés

Egyben kellene 72 százalékos béremelés a szakápolóknak

A szakszervezeti vezetők szerint az elaprózott emeléssel nem lehet megállítani az elvándorlást, írja a 24.hu.

hirdetés

Első helyre vettük az ápolónőket – ezzel jelentette be Orbán Viktor évindító sajtótájékoztatóján, hogy 2022-ig 72 százalékkal emelik a szakápolók alapbérét. A miniszterelnök a legnagyobb kihívásnak nevezte a nővérek külföldre csábítását, és elszipkázásuk megállítását reméli a több lépcsős béremeléstől. Igaz, a matek nem jön ki, hiszen a beharangozott 72 százalékból 8 százalék már 2019-ben teljesült, így jövő időben legfeljebb 64 százalékról beszélhetünk, írja a lap, amely szakszervezeteket kérdezett, hoz-e valódi bérfelzárkóztatás az eddig megvalósult és a tervezett emelés, megakadályozza-e az elvándorlást, segít-e feltölteni a hiányzó létszámot, enyhíteni a meglévő személyzet túlterheltségét. Szerintük erről szó nincs. A bérlemaradás akkora, hogy felzárkóztatásról csak akkor lehetne beszélni, ha most egyben kaptak volna 72 százalékos emelést. Kiderült még, hogy a dolgozók egy része a bejelentettnél kisebb emelést élvezhet csak.

Jó, hogy elindult 2016-tól a béremelés, de eddig az alacsonyabb bérkategóriákban csak annyit értek el, hogy az illetménytábla alja végre elérte a minimálbért – mondta a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke, dr. Soós Adrianna. Korábban ki kellett egészíteni a béreket ahhoz, hogy a törvényi minimumnak megfeleljenek.

Probléma az is, hogy az emelés nem mindenkire vonatkozik, kizárólag azokra, akik közvetlenül a betegellátásban vesznek részt. Kimaradtak a műszaki-gazdasági területek, az alapellátás (például a háziorvosok, fogászok mellett dolgozók), így az ő helyzetük egyre súlyosbodik. Kérdés, hogy akik a szociális ápolásban dolgoznak, azokra ki fog-e terjedni a mostani béremelés, holott hasonlóan nehéz munkát végeznek, mint az egészségügyiek.

A mentősök is örülnek a béremelésnek, de jobban örülnének, ha valóban annyit kapnának, amennyit kihirdettek. Mint a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) elnöke, dr. Kusper Zsolt hangsúlyozta, ez nem feltétlenül igaz az alacsonyabb fizetési kategóriákban.

Az egészségügyi dolgozók nem heti negyven órára kapják a KSH által kimutatott átlagkeresetüket, hanem ennél sokkal nagyobb óraszámra, így a KSH-statisztika almát hasonlít a körtével. A szakszervezet annak látná értelmét, ha kiadnák, mennyi az egy órára jutó kereset. De ilyen adatot hiába kértek. A ma érvényben lévő szabályozás szerint az egészségügyben heti 72 órát lehet ügyelettel együtt dolgozni. A FESZ felmérése szerint nagyon sokan dolgoznak hatvan órát, vagy afölött – a statisztika pedig ezt nem veszi figyelembe.

A bruttó átlagkereset az egészségügyben ma 350 ezer forint a felmérésük szerint, ami nettó 232 ezer forintot jelent. A fekvőbeteg-ellátásban több, a járóbeteg-ellátásban kevesebb a túlóra, többes foglalkoztatás, de átlagban a heti 40 óra helyett annak 1,4-szeresére tehető a munkaidő. Ennyivel visszaosztva az jön ki, hogy a normál 40 órára vetítve bruttó 250 ezer forint lehet az átlagkereset, ami nettó 166 ezer forint. És ebben az átlagban benne vannak az ápolók, az orvosok, a gazdasági és műszaki területen dolgozók egyaránt. A legtöbb egészségügyi dolgozó nettó ezer forint körüli órabérért dolgozik.

A teljes cikk

(forrás: 24.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink