hirdetés
2019. január. 23., szerda - Zelma, Rajmund.
hirdetés

Államtitkár tervez, kormány végez

Teljes adósságkonszolidálás, központilag szervezett rezidensképzés, a finanszírozási rendszer átalakítása szerepel az új egészségügyi kormányzat most formálódó tervei között.

hirdetés

Az első és legfontosabb feladat az orvosok és szakdolgozók itthon tartása, a jobb külföldi bérekből és munkakörülményekből adódó versenyhátrány felszámolása, fejtette ki Zombor Gábor egy keddi budapesti egészségügyi rendezvényen. Mivel ehhez komplex intézkedési terv szükséges, elengedhetetlen az egyetemek, az intézmények és az érdekvédelmi szervezetek együttműködése. Ami a komplexitást illeti, ebbe beletartozik a bérek további emelése, a mozgóbérek, túlórák és egyéb juttatások rendezése, vagyis versenyképes jövedelem biztosítása úgy az orvosoknak, mint a szakdolgozóknak.

Mivel több rezidenst tudnának „elindítani”, mint amennyi állást az intézmények meghirdetnek, ezért az egészségügyi kormányzat központilag szervezi meg a rezidensképzést, mindazon szakorvosjelöltre kiterjesztve az ösztöndíj rendszert, akik szerződésben vállalják, hogy Magyarországon dolgoznak, jelentette be az államtitkár. Egyúttal olyan minőségi kontrollt szeretnének bevezetni – a szakmai tagozatokkal és egyetemekkel együtt -, ami biztosítja a megfelelő színvonalú gyakorlati képzést, amelynek hiányát a rezidensek korábban többször szóvá tették.

Konkrétan a bérkérdésről – ismerte el az államtitkár – a költségvetés készítését megelőzően igen nehéz érdemben nyilatkozni. Bonyolítja a helyzetet, hogy a pénzügyi döntéshozók - nem csak most, már több évtizede - úgy vélik, hogy az éppen aktuális egészségügyi rendszer pazarló, pénztemető. Ezért úgy döntöttek, hogy az ágazat felvállalja azokat a változtatásokat, amelyek eredményeként képes növelni a hatékonyságát, s ezzel párhuzamosan jelentkezik többletforrásokért, amelyek egyébként elengedhetetlenek a rendszer stabilizálásához. Az, hogy e pénz forrása mi lesz, döntés kérdése, tette hozzá.

Az állam – hangsúlyozta az államtitkár -  komoly szerepet vállalt az állami fenntartású kórházi rendszer kiépítésében. A most formálódó elképzelések szerint ez az állami szerepvállalás egyúttal állami garanciát is jelentene a kórházak működtetésében, tehát a fenntartásból eredő fix költségeket közvetlenül finanszíroznák, amelynek egyik hozadékaként kiegyenlítődhetnének azok az intézmények közötti különbségek, amelyek a különböző infrastrukturális feltételekből adódnak. Átalakulna a finanszírozási rendszer is. Bár a teljesítményfinanszírozás fennmarad, de a különböző hbcs-k különböző kategóriába kerülnének, lesznek védett, tvk mentesített valamint tvk-val terhelt hbcs-k. Javítanának a meglévő szakmai egyenlőtlenségeken is, a különböző hbcs-k súlyszám-értékének meghatározásán keresztül. A tervek között szerepel továbbá az is, hogy a szakmai tevékenységet illetően még a korábbinál is nagyobb szabadságot kapnának az intézményvezetők. A fentiek azonban – figyelmeztette a hallgatóságot Zombor Gábor – államtitkári vélemények az elkövetkezendő időszak tennivalóival kapcsolatban, s bár zajlanak az egyeztetések, kormánydöntés még nincs.

Rendre felmerül az a kérdés, hogy miként vélekedik az állam a magán- és  közszolgáltatók viszonyáról. Ebben az ügyben első lépésként az államtitkár szerint azt a rendelkezést kell felszámolni, amelyik bünteti azokat az intézményeket, amelyek nagy számban fogadnak területen kívülről érkező betegeket. Nem véletlen, hogy egyetlen intézmény sem alkalmazza azt a lehetőséget, amivel maximum 100 ezer forintig megfizettethetné a szabad intézmény-, illetve orvosválasztást, hiszen ugyanezt az összeget az egészségpénztár levonja az adott beteg ellátásáért utalt összegből.  E büntető jellegű szankciónak ki kell kerülnie a rendszerből, szögezte le az államtitkár, mondván, ne büntessék azokat az intézményeket, ahova a jobb ellátás miatt több beteg érkezik, s ott többlet jövedelem keletkezik.

Zombor Gábor előadása további részében visszatért a bérkérdésre. Meglátása szerint az orvosok esetében bonyolult az életpályamodell megfogalmazása. A kezdő fizetés, szakorvosi minimálbér ugyan meghatározható, utána viszont a helyzet „bonyolódik”, mivel a jövedelmi viszonyokat torzítja a hálapénz.

A kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy tvk-mentesíteni szeretnék az egynapos sebészetet. A vidéki egészségügyi intézményekben zajló, zömmel uniós forrásból történő beruházások miatt – ismerte el az államtitkár – ma már egyre láthatóbbá válik az EU-s forrásokból nem részesülő központi régió lemaradása. Két területen kerül sor konkrét fejlesztésre. Az egyik a Korányi-projekt, amit sikerült kimozdítani a holtpontról, a másik a János Kórház ügye. Ez utóbbival kapcsolatban azonban konkrétumokat nem volt hajlandó elárulni Zombor Gábor, s csupán annyit mondott, hogy olyan hosszú távú megoldás formálódik, amely a problémái sokszínűségével egy állatorvosi lóhoz hasonló intézménynek nem csak a körülményeit, de az ellátásszervezését is befolyásolja majd. Át fog alakulni a GYEMSZI szervezete és működési profilja, derült ki a továbbiakban, ám e bejelenésnél is nagyobb érdeklődést váltott ki, amikor az államtitkár a kórházigazgatók várhatóan nagyobb szakmai szabadsága kapcsán arról beszélt, ennek együtt kell járnia a jelenlegi adósság konszolidálásával. Vagyis a kórházi rendszer ezzel egyfajta null-pontra állhat. Tervezik továbbá, hogy a kasszát – figyelembe véve a helyi igényeket – térségi szinten tervezzék meg, a helyi szakemberekre bízva, hogy mennyi beteget, s milyen progresszivitási szinten látnak el. Az egyik cél, hogy minél kevesebb beteget küldjenek tovább. Szó esett az alapellátásról is, amelynek fejlesztését a kormány kiemelt feladatként kezeli. A jelenleg négy helyen zajló modellkísérletet 30, majd 600 praxisra terjesztenék ki. Ehhez uniós forrásból 7 milliárd forint áll rendelkezésre.

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink