Várólisták: munkaerőhiány és túlterheltség nehezíti az ellátást
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő legfrissebb adatai alapján egy év alatt csaknem 21 százalékkal nőott a két hónapon túl műtétre váró betegek száma a három leggyakoribb beavatkozás esetében, írja a VG.
A csípő- és térdprotézis, valamint a szürkehályog-operációk terén tapasztalható jelentős területi egyenlőtlenségek és a rendkívül hosszú várakozási idők mögött elsősorban a szakemberhiány és a műtéti kapacitások korlátai állnak. Bár a kormányzat miniszteri biztos kinevezésével és átfogó csökkentési programmal lépne fel a szigorúbb határidők elérése érdekében, a szakdolgozói kamara szerint a meglévő szakszemélyzet már most is a teljesítőképessége határán dolgozik.
A NEAK 2026. június eleji adatai szerint a három fő műtéti típusra már 35 623 beteg várakozott 60 napnál hosszabb ideje. A leghosszabb sornál, a térdprotézis-műtétre váróknál a 60 napon túliak száma elérte a 19 892 főt, az országos átlagos várakozási idő pedig 291 nap volt, ám egyes megyei kórházakban az átlag az 750 napot is meghaladta. Csípőprotézisre 9796, szürkehályog-műtétre pedig 5935 beteg várt két hónapnál többet, utóbbinál az átlagos várakozás lényegesen kedvezőbb, bár Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben továbbra is több hónapos elmaradások tapasztalhatók.
A háttérben a kapacitások átalakulása és a humánerőforrás hiánya húzódik meg. A KSH adatai alapján 2025-ben a működő kórházi ágyak száma 1,8 százalékkal 60 185-re csökkent, miközben az ágykihasználtság és az egynapos sebészeti beavatkozások száma is rekordot döntött. A kormány által kitűzött célok értelmében 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban maximum hat hónapra korlátoznák a várakozást, aminek előkészítésére külön miniszteri biztost is kineveztek. A szakmai programot augusztus közepéig terjesztik a kormány elé.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a műtéti számok növelése jelentős többletterhet ró az amúgy is túlhajszolt műtőszolgálati dolgozókra, ahol a havi 220-240 munkaóra sem ritka. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke a VG-nek azt hangsúlyozza, hogy a várólisták tartós felszámolásához nem elegendő a műtéti kapacitások bővítése, mert a beavatkozásokat követő 5–7 hetes rehabilitáció, az otthoni szakápolás és a gyógytorna kapacitásainak párhuzamos fejlesztése, valamint a szakdolgozói utánpótlás biztosítása nélkül a rendszer újabb szűk keresztmetszetekkel szembesül.
