hirdetés
2025. július. 03., csütörtök - Kornél, Soma.
hirdetés

 

Túlzó hírek, hibás kutatások

Az orvostudományi eredményekkel kapcsolatos hírek jelentős része túlzó állításokat tartalmaz. A BMJ egy tanulmánya annak járt utána, hogy mi a forrása e tévedéseknek: a kutatók és intézményeik vagy az újságírók kommunikációja, továbbá hogyan lehetne mérsékelni e hibákat.

Az orvostudományi eredményekkel kapcsolatos hírek az olvasók széles körében befolyásolhatják az egészséggel kapcsolatos magatartást, azonban gyakran előfordul, hogy a hírek hamis, túlzó állításokat tartalmaznak, és helytelenül mutatják be egy-egy kutatás eredményeit, írják cikkükben Petroc Sumner, valamint Chris Chambers és munkatársai. A szerzők BMJ-ben megjelent tanulmányukban - The association between exaggeration in health related science news and academic press releases: retrospective observational study annak jártak utána, hogy honnan erednek a túlzó állítások: a kutatóintézetek és kutatók által kiadott sajtóközleményekből vagy az ezekről beszámoló, újságírók által írt cikkekből.

A kutatók 20 vezető nagy-britanniai egyetem által 2011-ben kiadott, 462 élettudományi kutatásról beszámoló sajtóközleményt elemeztek, továbbá megvizsgálták a sajtóközlemények alapjául szolgáló szakcikkeket, és a hatásukra megjelent 668 tudományos híradást. A túlzások három gyakori típusára fókuszáltak: 1. direkt életmóddal kapcsolatos tanácsok adása az olvasónak, 2. korrelációs adatok alapján ok-okozati összefüggés felállítása és 3. állatkísérletes eredményekből emberekkel kapcsolatos következtetések levonása.

Eredményeik szerint a sajtóközlemények 40%-a adott túlzó tanácsot, 33%-a tartalmazott alátámasztás nélküli ok-okozati összefüggést és 36%-a vont le túlzó következtetést állatkísérletes eredményekből emberekkel kapcsolatosan (az összehasonlítás alapját itt a sajtóközlemények alapjául szolgáló szakcikkek jelentették). Amennyiben a sajtóközlemények túlzó állításokat tartalmaztak, az ezekről beszámoló hírek is nagyobb valószínűséggel adtak helyt a túlzásoknak (tanács: 58%-ban, ok-okozati összefüggés tulajdonítása 81%-ban, emberekre vonatkoztatott következtetés 86%-ban). Ha a kutatók által kiadott sajtóközlemények nem tartalmaztak túlzó állítást, az azokról beszámoló hírek csak az esetek 17%, 18% és 10%-a esetében túloztak.

Mint a tanulmány szerzői kifejtik: gyakran vádolják a sajtót szenzációhajhászással, azonban kiderült, hogy a közvélemény pontosabb tájékoztatásáért a kutatók és egyetemeik, kutatóintézeteik többet tehetnének. A hibákért valószínűleg az egyetemek és kutatóintézetek közötti növekvő verseny a felelős, továbbá az is, hogy az újságíróknak egyre több témáról kell egyre rövidebb idő alatt beszámolni.

A tanulmánnyal egy időben megjelenő szerkesztőségi közleményben - Academics should be made accountable for exaggerations in press releases about their own work - Ben Goldrace megjegyzi: a kutatókat felelőssé kellene tenni azért, hogy milyen sajtóközleményeket adnak ki a munkájukkal kapcsolatban, sőt a tudományos eredményekről beszámoló sajtóközleményeket a tudományos publikáció részének kellene tekinteni.

 

A tudományos közösségi média szerepe

A The Scientist című lap a tudományos diskurzus javításának egy másik módjáról számol be. Mint Daniel Cossins írja, a tudományos közösségi média szerepe óriási a rossz kutatások felismerésében, a replikációs próbálkozások valós idejű publikálásában, valamint a túlzó állítások lefülelésében.

Cossins több olyan esetről is beszámol, amikor a legnevesebb tudományos szaklapokban megjelent tanulmányok tévedéseit a tudományos közösségi média leplezte le. Így pl. a Nature tavaly januárban két cikkben is ismertetett egy szenzációs eredményt, miszerint a felnőtt egérből származó vérsejtek pluripotens őssejtekké alakíthatók pusztán azáltal, hogy savas közegben tenyésztik őket (a kutatás két intézetben folyt: RIKEN Center for Developmental Biology, Japán és Harvard Medical School, USA).

A University of California, Davis őssejtkutatója - Paul Knoepfler - a két Nature-cikk megjelenése után azonnal kifejtette kritikáját a blogján, illetve a kutatók egy közösségi média-oldala, a ResearchGate frissen indult Open Review oldalán. A Chinese University of Hong Kong őssejtkutatója - Ken Lee - replikálási próbálkozásainak eredményeit tette közzé a ResearchGate-en. Egy posztpublikációs peer review-val foglalkozó honlap, a PubPeer kommentelői is kétségeiket fejezték ki, mindezek nyomán a RIKEN Center vizsgálatot indított, ami kiderítette, hogy a két Nature-tanulmány első szerzője, Haruko Obokata csalást követett el. Fél évvel a megjelenésük után, 2014. júliusában a Nature visszavonta a tanulmányokat.

Egy másik elhíresült eset is mutatja, hogy a közösségi médiának milyen óriási szerepe lehet a szakirodalom tévedéseinek kimutatásában, a tudományos eredményekkel kapcsolatos diszkusszió szélesebbé és alaposabbá tételében, az önjavító folyamat felgyorsításában. A Science 2010 decemberi számában tett közzé egy NASA által finanszírozott kutatást, miszerint a kaliforniai Mono Lake-ben talált baktériumok foszfor hiányában is képesek életben maradni, mivel ahelyett arzént építenek a DNS-ükbe. Az eredményt nagy szenzációként értékelték (mi is beszámoltunk róla), mert arra következtettek belőle, hogy foszformentes bolygókon is lehetséges az élet kialakulása. Egy mikrobiológus - Rosie Redfield -hamarosan megpróbálta replikálni az eredményt, és próbálkozásairól élőben tudósított a blogján – RRResearch -, valamint közzétette kritikus megjegyzéseit is. A poszt igen gyorsan elterjedt az interneten, és hatalmas vitát váltott ki, aminek következtében a Science 6 hónappal később 8 technikai megjegyzést publikált az eredeti tanulmánnyal kapcsolatban, köztük egyet Redfield írt, egyet pedig az eredeti tanulmány első szerezője, Felisa Wolfe-Simon. 2012-ben pedig a Science-ben és a Nature-ben is megjelent egy-egy tanulmány, amely bizonyította, hogy Wolfe-Simon eredményei tévesek (az előbbit Redfield írta).

Bár manapság még ritka a tudományos eredmények nyílt online megbeszélése, egyre több honlap indul ezzel a céllal, a már említett PubPeer és ResearchGate Open Review

mellett pl. a PubMed is elindított egy ilyen oldaltPubMed Commons -, ahol a kutatók megjegyzéseket fűzhetnek az adatbázis 23 millió cikkéhez. És bár a tradicionális peer review, annak minden problémája ellenére továbbra is központi szereppel fog bírni, a digitális korban felnövekedő tudósgeneráció számára már megszokott és alapvető lesz a szociális média használata a tanulmányok posztpublikációs értékelésében.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink

  • learn more S. O. S. Cukor! – Párbeszéd a diabéteszről

    Hiánypótló kötet betegeknek, hozzátartozóknak és orvosoknak a Magyar Diabetes Társaság ajánlásával  Hogyan fogadja el...

  • learn more Pszichiátriai Lexikon

    Részlet Janka Zoltán Prof. előszavából  “A szerkesztő és szakavatott munkatársai a magyar pszichiátriai fogalomtár nagyméretű birodalmát...

  • learn more Az emlőrák korszerű sebészete

    A női kebel a nőiesség jelképe és az emberiség fennmaradásának egyik záloga. Megbetegedései emiatt kiemelten fontosak, a gyógyítás...

  • learn more Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról

    Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt. Nyelv: magyar...

  • learn more Aszklépiosztól a betegjogokig

    Tizenkét év telt el azóta, hogy a nagy fehérköpenyes varázslóra felnéző „ketteske”, a gyógyítás tárgyaként kezelt beteg az orvos...

  • learn more A placebo-válasz

    „A placebo-jelenségről sok mindent gondolnak az emberek, még a szakemberek is, ami lehet ugyan igaz is, de nem úgy, nem azért és nem akkor! Ebből a könyvből...

  • learn more Transzfúzió

    A könyv a hazai palettáról évek óta hiányzó munkát pótol. A vérátömlesztés a mindennapi klinikai/kórházi munka során napjainkban is gyakori (olykor...

  • learn more A gasztroenterológia története

    Az orvoslás önálló, sajátos arculattal rendelkező területe az egyetemes tudománynak, és szerves része az általános...

  • learn more Pirula a patikamanó - Maja lázas

    A Galenus Kiadó – a Patika Magazin kiadója - mesesorozatot jelentetett meg Pirula, a patikamanó  sorozatcímmel 2-4 éves gyerekek...

  • learn more History and Theories of Mind - Neurocognitive Development and Impairments

    The history of cognitive science in combination with the history of psychology is...

  • learn more Akadémikus portrék - Erdei Anna - immunológus

    A kötet Herzka Ferenc dokumentumfilm-rendező, szerkesztő által készített portréfilm szövegéből készült...

  • learn more Hogyan vizsgáljunk ultrahanggal?

    Az ultrahang-diagnosztikai protokollokat bemutató szakkönyv átdolgozott, bővített, új kiadása a vizsgálatokat végző szakemberek...

  • learn more Pirula a patikamanó - Marci elesik

    A Galenus Kiadó – a Patika Magazin kiadója - mesesorozatot jelentett meg Pirula, a patikamanó  sorozatcímmel 2-4 éves gyerekek...

  • learn more The Avian Pineal Gland - a Model of the Biological Clock

    Although cyclicism of some biological events was evident for thousands of years, the importance of the fourth...

  • learn more Ärztliche Kommunikation

    Die Arzt-Patienten-Beziehung erfordert über die alltäglichen Kommunikationsfähigkeiten hinausgehend auch spezielle Kenntnisse. Die alltägliche Praxis...

  • learn more SCID-5-CV (Strukturált klinikai interjú a DSM-5® zavarok felmérésére)

    A SCID-5-CV lépésről lépésre segít a klinikusoknak a DSM-5 diagnózisainak...

  • learn more Social dreaming

    Social dreaming – bizarr ötlet, hiszen csak egyes emberek álmodnak, és álmaikkal pszichoanalízisben „dolgoznak”. A social dreaming azonban más...

  • learn more Pszichiátriai gondozási kézikönyv

    A könyv a krónikus pszichiátriai betegségek hosszú távú, akár évtizedekig tartó ambuláns ellátási formáját mutatja be. Ez a...

  • learn more A gyógyszerkutatás kémiája

    A gyógyszerkutatás értékteremtő folyamat, amit a legkülönbözőbb kémiai, biológiai és orvosi szak- és részterületek sokaságának...

  • learn more Hány barátod is van?

    Könnyű a hálózatok tudományában egy elvont matematikai elméletet látni. Pléh Csaba, Unoka Zsolt és munkatársaik könyve gyökereiben megváltoztatja...