Továbbra is jó a hazai természetes fürdővizek minősége

A minősített magyarországi természetes fürdővizek több mint 95 százaléka jó vagy kiváló minősítést kapott a 2022–2025 közötti időszak adatai alapján – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb jelentéséből. A szakemberek ugyanakkor figyelmeztetnek: a nem ellenőrzött vagy kifogásolt vizek komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.

Az NNGYK az Európai Unió szigorú minősítési rendszere alapján, négy év teljes adatsora (legalább 16 mintavétel eredménye) alapján értékelte a hazai természetes fürdővizek minőségét, elsősorban a szennyvíz eredetű baktériumok jelenlétét vizsgálva.

Kiváló kiemelt tavak, javuló folyószakaszok

A nyilvántartott 293 hazai természetes fürdővíz közül 279 üzemelt a 2025. évi szezonban. A statisztikák megnyugtatóak a nyaralók számára:

• 183 fürdőhely kiváló besorolást kapott.

• 63 fürdőhely jó minősítést ért el.

• 8 helyszín tűrhető besorolású.

• 21 fürdőhely egyelőre nem besorolható (többségük új strand – a 2025-ös szezonban 5 új létesült –, amelyek még nem rendelkeznek a négyéves adatsorral, de a folyamatos monitorozásuk biztosított).

Az idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentőségű nagy tavaink – a Balaton, a Tisza-tó és a Velencei-tó – mellett található strandok többsége továbbra is kiváló minősítésű. A folyóvízi strandok 90%-a szintén jó vagy kiváló besorolást kapott, és kifejezetten javuló tendencia figyelhető meg a Dunán, valamint a Tisza felső folyásánál.

Négy kifogásolt helyszín

Mindössze négy olyan strand akadt az országban, amely kifogásolt minősítést kapott a többéves adatsorok alapján. Ezeken a helyszíneken gyakrabban fordulhatnak elő vízminőségi problémák:

1. Nádastó Park

2. Maros Kalandpark

3. Deseda strand

4. Fadd-Dombori II.

Emelkedő hőmérséklet, növekvő cianobaktérium-kockázat

A laboratóriumi mintavétel a fürdési idény előtt egyszer, majd a szezon során havonta legalább egy alkalommal megtörténik. A bakteriológiai vizsgálatok mellett a szakemberek a helyszínen ellenőrzik a látható szennyeződéseket és a vízvirágzás jeleit is.

Az NNGYK kiemeli, hogy a klímaváltozás miatti egyre melegebb nyarak következtében a sekélyebb állóvizekben gyakrabban fordulhat elő cianobaktériumok (kékalga) tömeges elszaporodása, ami további figyelmet igényel a közegészségügyi hatóságok részéről.

Miért veszélyes a vadfürdőzés?

Az NNGYK nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy fürdőzni kizárólag a kijelölt és rendszeresen ellenőrzött helyszíneken biztonságos. A nem ellenőrzött vagy kifogásolt vízminőségű helyszíneken a fürdőzők az alábbi megbetegedések fokozott kockázatának vannak kitéve:

• Gastrointestinalis fertőzések (gyomor- és bélrendszeri panaszok, hasmenés, hányás).

• Szem- és fülgyulladások (otitis externa, conjunctivitis).

• Bőrinfekciók, allergiás bőrreakciók (különösen a cianobaktériumok által termelt toxinok miatt).

Az aktuális vízminőségi adatokról és a kijelölt fürdőhelyekről a páciensek és az utazást tervezők az NNGYK honlapján, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok felületein tájékozódhatnak.

Hegyhátszentjakab, Vadása-tó (Fotó: Zerind, wikimedia)