hirdetés
2019. október. 22., kedd - Előd.
hirdetés

Szlovákia példát mutat az egészségügynek

A szlovák kormány megbízására a Boston Consulting Group dolgozta ki az ottani egészségügyi reform tervét. A Népszava interjúja Újlaki Ákos projektvezetővel.

hirdetés

Mi az ötlet, amit elfogadtak a szlovákok?

A projektben arra kerestünk választ, hogy az adott költségvetési kereteken belül hogyan lehet a lehető leghatékonyabban és egyben a legjobb minőségben működtetni az ellátórendszert. A Boston Consulting Group (BCG) által készített modell alapján a szaktárca 2021-ig elkészíti azt a kritériumrendszert, amely meghatározza milyen paraméterek mellett működhet egy adott szakmában kórházi ellátás. Például, hogy hány műtétet kell ahhoz évente elvégezni, hogy ott közfinanszírozott ellátás működhessen. Az egyes osztályok gyógyítás-eredményességét két évenként újraértékelik, ahol nem sikerül hozni az elvárt adatokat, megszűnik a közfinanszírozási szerződés. A folyamattal 2030-ig teljesen átalakul a szlovák kórházi struktúra. A modellhez sokféle paramétert vizsgáltunk: mennyibe kerül most egy kórház működtetése, az egyes intézményekben milyen megbetegedéseket, és mennyire hatékonyan látnak el. Valamint a demográfiai, morbiditási és egyéb egészségstatisztikai adatok alapján elemeztük azt is, hogy milyen feladatai lehetnek a szlovák egészségügynek 10-15 éven belül. Az adatok alapján készült az említett modell, amit nem csak a kormány fogadott el, de az ellenzék is támogathatónak tartja.

Hogyan sikerült megnyerniük a programhoz a szlovák kormányt?

Szlovákiában az volt a szerencse, hogy aznap, amikor a miniszterelnök és a miniszter asszony kiálltak, és azt mondták, hogy így néz ki a koncepció, a legnagyobb ellenzéki párt szakpolitikai képviselői azt mondták: ennek van értelme. Nem azt mondták, hogy száz százalékban támogatják, de 80 százalékban igen. Ha még kormányváltásra is kerülne a sor, akkor is folytatható a program. Miután a legfelsőbb szinten az egyezség megszületett, a helyi politikának lehet óriási szerepe abban, hogy a lakosságnak elmagyarázza a változást. El kell mondani majd az embereknek, hogy valóban okozhat kényelmetlenséget, ha 30 kilométerrel távolabbra kell utazni az ellátásért, viszont ott nagyobb lesz az esélye a szövődménymentes gyógyulásnak. Ehhez arról is nyíltan kell beszélni, hogy az egyes orvosok és kórházak között a biztonságos ellátást illetően is óriási különbség lehet. (...)

Pontosan milyen mutatók alapján minősítették a szolgáltatásokat?

Több mint 5000 egészségügyi beavatkozást elemeztünk. Például vizsgáltuk, hogy egy-egy intézményben a különféle műtéti típusokban mennyi az újraoperálási arány. Vagy ugyanazt a beteget ugyanazzal a problémával, ugyanott hányszor kezelik. A szülészet egyszerűen összehasonlítható sztenderd terület az egyes kórházak között. Az adatainkból kiderült, hogy Szlovákiában a legnagyobb szülészetek látták el az esetek 80 százalékát; a kisebb intézményekben esélyük sincs az orvosoknak megfelelő gyakorlatot szerezni. A program első lépése, hogy meghirdetjük szakmánként, hogy mik a standardok, amit egy-egy ellátásban föl kell tudni mutatni, a kórházaknak lesz egy átmeneti idejük, ami alatt, ha tudnak, felzárkózhatnak. Ha meg nem sikerül, az átlagosnál rosszabbul teljesítőkkel a biztosítók nem szerződnek. Ez eleinte egy-egy osztály bezárásával járhat, viszont kialakulhatnak azok a központok, ahol lesz elég megfelelő gyakorlattal felvértezett orvos, és olyan technológia, ami mellett az átlagos ápolási idő is csökkenthető. Például, ha egy betegség átlagos kezelési ideje négy nap, de a kórház képes ennél kevesebb idő alatt befejezett ellátás nyújtani, mert olyan gyógyszereket, technológiákat alkalmaz, akkor a beteg korábbi távozásával megnyert napokkal a saját nyereségét növelheti. (...)

Danó Anna teljes interjúja

(forrás: Népszava Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink