hirdetés
2019. november. 17., vasárnap - Hortenzia, Gergő.
hirdetés

Szerzett immunhiányos tapasztalatok

Lanyhul az érdeklődés a HIV/AIDS iránt, holott 2011-ben Magyarországon egy millió lakosra 174 regisztrált fertőzött jutott. Az elvégzendő feladatokat Nemzeti HIV/AIDS Szakpolitikai Programban fogalmazták újra.

hirdetés

Jelenleg 34 millió HIV fertőzött él a világon, s 6,8 millióra becsülik azok számát, akik nem férnek hozzá a korszerű kezelésekhez, miközben minden második fertőzött nincs tudatában annak, hogy vírushordozó. 2011-ben 2,5 millióan fertőzödtek meg, 700 ezerrel kevesebben, mint tíz éve. Az évente bekövetkező új fertőzések száma több mint 25 százalékkal csökkent a világjárvány 1997-es csúcsa és 2011 között. Ugyanakkor 2011-ben 330 ezer 14 éven aluli gyermek volt az fertőzöttek között, miközben az elmúlt két esztendőben az újszülöttek körében megfeleződött ez a szám, sorolja a nemzetközi adatokat a 2013-2016 közötti időszakra szóló Nemzeti HIV/AIDS Szakpolitikai Program.

A dokumentumból az is kiderül, hogy 2011-ig összesen 36 millió ember halt meg AIDS-ben, miközben a 2000-es évek közepéhez képest csökkent – 2,2 millióról 1,7 millióra – az e betegségben elhunytak száma. Ez nyilván összefügg azzal, hogy az elmúlt évek során több mint 60 százalékkal nőtt az antiretrovirális kezelésben részesülő fertőzöttek száma.

Egyáltalán nem megnyugtató azonban, hogy 2001 és 2010 között 2,5-szörösére nőtt a Kelet-Európában és Közép-Ázsiában fertőzöttek száma. A bekövetkezett robbanásszerű terjedés 90 százalékban Oroszország és Ukrajna HIV/AIDS járványügyi helyzetével magyarázható. Kelet-Európában tehát nem stabilizálódott a járvány, mi több, 2008 óta gyorsul a terjedése.

Nyugat- és Közép-Európában 2011-ben mintegy 900 ezer HIV fertőzött élt, körülbelül egyharmadnyival több, mint 2001-ben. Közép-Európában 2011-ben átlagosan 10 újonnan diagnosztizált eset jutott egy millió lakosra. A régión belül azonban – figyelmeztet a program – különböző trendek figyelhetők meg. A diagnosztizált HIV-fertőzések száma 2000-2009 között megduplázódott Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Litvániában, Szlovákiában és Szlovéniában, s több mint 50 százalékkal nőtt az Egyesült Királyságban. Húsz százalékkal csökkent viszont a frissen diagnosztizált fertőzöttek száma Lettországban és például Portugáliában.

Ami a hazai adatokat illeti, 1985- 2012 szeptembere között összesen 2281 HIV fertőzöttet regisztráltak. Az utóbbi öt évben feltárt esetek 91,3 százaléka férfi volt, 1985 óta összesen 9 esetben derült ki, hogy az újszülött édesanyjától szerezte fertőzését. A vírushordozók döntő többsége egyébként 20-39 éves korosztályokból kerül ki. 1985 és 2012 szeptember 30 között 689 személynél diagnosztizáltak AIDS betegséget, közülük 333-an haltak meg. Évente átlagosan 9 AIDS halálozás fordul elő. A javuló globális AIDS-halálozási mutatók mellett Magyarországon az utóbbi években lényegében változatlan maradt az évenkénti halálozási arány.

Az 1986-1999 között regisztrált új HIV fertőzöttek mintegy egyharmada nem tudott pozitivitásáról az AIDS diagnózis felállítása előtt, 2000-től ez az arány nőtt: az AIDS betegek több mint fele számára a betegség regisztrálását megelőzően nem volt ismert HIV pozitivitása.

A fertőzöttek döntő többsége mindmáig a homoszexuálisak illetve az intravénás kábítószerfogyasztók közül kerül ki. Ami az utóbbi rizikócsoportot illeti, egy még 2010-ben végzett felmérés szerint Magyarorzságon körülbelül 5700-ra becsülték számukat , azt viszont nem tudni, hogy körükben mekkora az átszűrtség. Csupán annyi ismert, hogy 1985 és 2012 első féléve között összesen 22 új fertőzést regisztráltak intravénás kábítószerhasználók körében, többségük azonban „importált” eset volt.

Bár szűrővizsgálatot több helyen végeznek, számukat tekintve Magyarországon ez még mindig igen alacsony, 2008-ban például 8,3 szűrés jutott 1000 lakosra, amivel az európai régióban a sereghajtók közé tartozunk. Mi több, e vizsgálatok száma 2009 óta csökkenő tendenciát mutatnak. Az önkéntes, anonim szűrések száma például 2011-ben az előző évinek mindössze 64 százaléka volt.

Ahogy az elmúlt években nőtt a HIV-vel élők száma, úgy emelkedett az orvosi ellátásban és  kombinált antiretrovirális kezelésben részesülők száma is. Magyarországon egyébként minden kezelésre szoruló HIV pozitív személy ingyenesen juthat a kombinált gyógyszeres kezeléshez.

A szakpolitikai program négy fő elérendő célt fogalmaz meg, így a fertőzések számának csökkentését, javuló hozzáférést a szűréshez valamint a további egészségügyi ellátáshoz. Szeretnék elérni emellett a HIV-fertőzöttséggel kapcsolatos egyenlőtlenségek csökkentését, s az egészségügyi prevenciós programok koordinációjának javítását. E négy fő ponthoz cselekvési tervet is rendelnek, s a célokat 21 indikátor segítségével folyamatosan kívánják értékelni.

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink