hirdetés
2018. július. 22., vasárnap - Magdolna.
hirdetés

Sport időskorban: sok figyelemmel!

A FINA Elit és a Masters Vizes Világbajnokság apropóján hívja fel a figyelmet az Magyar Kardiológusok Társasága, hogy idősebbeknél nagyobb körültekintést igényel a sport.

hirdetés

Nélkülözhetetlen a rendszeres orvosi ellenőrzés, mivel az időskori sport kapcsán az adott személy állapota fogja meghatározni, milyen terhelésnek lehet kitenni a szervezetet. Éltesebb korban szigorúbban be kell tartani azokat az egészségügyi szabályokat, amelyeket a fiatalabbak általában könnyebben átlépnek. A „határok feszegetésének” esetleges következményeit a fiatalabb szervezet gyakrabban komolyabb következmények nélkül jól kompenzálja, mint az idősebb sporttársaké.

Komoly kihívást jelentett a magyar orvosi csapatnak a vizes világbajnokság, főleg annak a második felvonása, a Masters, ahol a 25 év feletti korosztályok méretették meg magukat. Az itt induló szenior versenyzők (25 és 100 évesek, profi és amatőr sportolók) eltérő egészségügyi állapotúak és nem feltétlenül estek át előzetesen (sport)orvosi vizsgálaton. A kor előrehaladtával nő a szívinfarktus, a stroke, a tüdőembólia kockázata, sőt nagyobb intenzitású terhelés esetén magasabb arányú újraélesztést igénylő állapottal is számolt a szakmai csapat. A FINA Masters VB felső korhatára valójában sokkal magasabb, mint, amit a köztudatban a szenior kornak gondolnának a laikusok és a szakemberek is, de mindenesetre ráirányítja a figyelmet az idősebb korosztály sportolására, a felkészülésre és az orvosi kontroll fontosságára.

,,A FINA Masters orvosi szempontból legalább akkora felkészülést igényelt, mint a FINA Elit VB, mert nem volt kötelező a versenyt megelőző orvosi vizsgálat, és nem volt pontosan ismert a versenyzők egészségügyi állapota. Maga a sporttevékenység, a versenyszituáció, a külső váratlan történések, mint pl. a nyíltvízi úszóversenyen a kelleténél jobban hullámzó víz fokozottabb stresszhelyzetet okoz, amire viszont egy idősebb szervezet esetlegesen rosszabbul reagál.” —tájékoztat dr. Zima Endre egyetemi docens, az MKT vezetőségi tagja. A nyíltvízi helyszínen újraélesztés nem volt, de a fokozott terhelés miatt többen feladták a versenyt, az esetlegesen túl sok víz nyelése okozott hányást, volt, aki „kiúszta magát” és a célban elgyengült, így búvárnak kellett kihúzni.

„Mindenkinek, aki ebben a korosztályban sportolni kezd, vagy csak folytatja az addigi aktív életet tudnia kell, hogy a kor előrehaladtával nő a koszorúér- és agyi érbetegségek kockázata, gyakoribbak már a társult betegségek, mint például a magas vérnyomás, a szervezetünk már kevesebbet visel el, mint a fiataloké”—hívja fel a figyelmet a szakember, aki mindemellett azt mondja, hogy a rendszeres és mértékkel végzett mozgás nagyon fontos.

,,A heti ötszöri, fél- egy órás dinamikus mozgást javaslom, ami olyan mértékű, hogy a maximális teljesítményünknél mért pulzusszám 65-70 százalékán végezzük azt. A mozgás intenzitása a gyakorlat számára legegyszerűbben a mozgás alatt mért pulzusszámmal jellemezhető, ezt megadhatjuk az életkorból számított maximális érték százalékában. Leegyszerűsített képlet: 220-ból kivonjuk az években számolt életkort. Ha valaki számára 60 százalékos intenzitás javasolt és 70 éves, akkor a 150-nek 60 százaléka lesz a testedzés alatt javasolt pulzusszám, vagyis 90/perc. Ezt biztosíthatja a könnyű kocogás, az úszás, a biciklizés, a túrázás, de hasznos a jóga, vagy bármilyen személyi edző vagy oktató által ellenőrzött edzésforma. Fontos, hogy az edzést ne túl magas pulzusszámon végezzük, de mindenkinek magának is éreznie kell, mit bír. Természetesen a fanatikus sportolókkal szemben nehezen tudunk orvosi érvekkel fellépni, mivel ezek a sportolók maguk ismerik önmaguk szervezetét és korlátaikat. Az állóképességi sportok, mint a maratoni futás és kerékpározás, vagy a triatlon még egy rendszeresen aktívan sportoló fiatal szervezetnek is jelentős megterhelést jelent, így különösen egy idősebb szervezetnek nem ajánlott. A rendszeres orvosi kontroll jelentősen csökkentheti bármilyen sporttevékenység terheléséből adódó vészhelyzetének kockázatát”—folytatja Zima Doktor.

A sport, szívre gyakorolt hatásáról lényegében mindent megtudhatunk majd a Magyar Kardiológusok Társaságának Millenáris Parkban szervezett, szeptember 24-i ,,Szívünk Napja” rendezvényén, ahol dr. Merkely Béla professzor, a FINA orvosi csapatának vezetője tart előadást, de a hazai szívgyógyászat vezető szakembereivel is találkozhat, aki kilátogat a programra.

És addig is melyek a társaság tanácsai? 

1. Fontos a körültekintő állapotfelmérés célzott vizsgálatok elvégzésével. Ezek a következőkre terjednek ki:

– meglévő, vagy eddig nem diagnosztizált krónikus betegségek,

– kardiovaszkuláris betegségre utaló panaszok,

– az egyes szervrendszerek állapota,

– rendszeresen szedett gyógyszerek figyelembe vétele,

– kognitív képességek vizsgálata,

– mozgásfunkciók vizsgálata.

2. Figyeljünk arra, hogy a szívverésünk, a légzésünk ne legyen túl szapora!

3. Ügyeljünk az ásványi anyagok, a magnézium, nátrium, kálium folyamatos pótlására!

4. Hirtelen mellkasi fájdalom, légszomj, szapora pulzus esetén azonnal kérjünk segítséget!

5. Nagy melegben lehetőleg csak reggel, vagy este végezzünk a szabadban testmozgást, az extrém meleg könnyen észrevétlenül is túlterheli a szervezetünket.

(forrás: Magyar Kardiológusok Társasága, MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés