RÖVIDEN
2006. december 01. 00:00
Már méhen belül befolyásolható a gyerekkori asztma kialakulásának rizikója – állítják skót kollégák. 1800 terhes nő táplálkozási szokásait mérték fel, majd vérmintából meghatározták E-vitamin-szintjüket. Öt évvel később kikérdezték a gyermek betegségeiről és étrendjéről a családot, és légzésfunkciós vizsgálatot végeztek a gyerekeknél. Úgy találták, hogy a legtöbb E-vitamint fogyasztó anyák gyerekeinél volt a legkisebb az asztma kialakulásának kockázata.
MTI-Panoráma/Informed
A depresszió oszteoporózishoz vezethet – a Hebrew University kutatói egereknél az emberi depresszióhoz hasonló állapotot idéztek elő gyógyszeresen, majd figyelemmel kísérték a csontsűrűség változását. Különösen a csigolyák és a csípő területén lehetett csonttömegvesztést megfigyelni. Ez antidepresszánsok hatására rendeződött. Egy másik kísérletben fluoxetinnel növelni tudták az állatok csontsűrűségét. A jelenség hátterében a depresszió esetén fennálló szimpatikus idegrendszeri túlműködés és a következményes magas noradrenalinszintnek az oszteoblasztok működését megzavaró hatása állhat.
Reuters Health
Gyakoribbak bizonyos ráktípusok a váltott műszakban dolgozók körében. – Japán vizsgálatok a prosztatarák kockázatát közel négyszeresnek találták azok körében, akiket napszaki váltás szerint osztanak be munkára. Korábban már emlő- és bélrendszeri daganatokkal kapcsolatosan is felmerült ilyen összefüggés. A közös pont valószínűleg a csökkent a védő hatású melatonin termelése. A prosztatarák esetében arról lehet szó, hogy a melatonintermelés csökkenése összefügg a férfi nemi hormonok termelésének fokozódásával. Ok-okozati összefüggésről korai lenne beszélni, ugyanis egyik vizsgálat során sem vették figyelembe az életmódbeli rizikótényezőket.
BBC News
A sztrók okozta halálozás és a légszennyezettség között találtak összefüggést a kyotói egyetem munkatársai. A 13 legnagyobb japán város 1990 és 1994 közötti légszennyezettségi adatait – különös tekintettel a 7 mm-nél kisebb átmérőjű részecskék (PM7) óránkénti átlagkoncentrációjára –, és az akkor, ott bekövetkezett több mint 60 000 sztrókeset okozta halálozást elemezték. Az akár csak néhány órán át magas PM7-koncentráció közel 2,5- szeresére növeli annak esélyét, hogy a vérzéses sztrók halálos kimenetelű lesz. Ilyen összefüggést iszkémiás sztrók esetében nem találtak. A magyarázat az lehet, hogy az iszkémiás sztrók általában nem vezet azonnal halálhoz. Viszont a belélegzett szennyezőanyagok megemelik a vérnyomást, ami a vérzéses sztrók fontos rizikófaktora.
Reuters Health
MTI-Panoráma/Informed
A depresszió oszteoporózishoz vezethet – a Hebrew University kutatói egereknél az emberi depresszióhoz hasonló állapotot idéztek elő gyógyszeresen, majd figyelemmel kísérték a csontsűrűség változását. Különösen a csigolyák és a csípő területén lehetett csonttömegvesztést megfigyelni. Ez antidepresszánsok hatására rendeződött. Egy másik kísérletben fluoxetinnel növelni tudták az állatok csontsűrűségét. A jelenség hátterében a depresszió esetén fennálló szimpatikus idegrendszeri túlműködés és a következményes magas noradrenalinszintnek az oszteoblasztok működését megzavaró hatása állhat.
Reuters Health
Gyakoribbak bizonyos ráktípusok a váltott műszakban dolgozók körében. – Japán vizsgálatok a prosztatarák kockázatát közel négyszeresnek találták azok körében, akiket napszaki váltás szerint osztanak be munkára. Korábban már emlő- és bélrendszeri daganatokkal kapcsolatosan is felmerült ilyen összefüggés. A közös pont valószínűleg a csökkent a védő hatású melatonin termelése. A prosztatarák esetében arról lehet szó, hogy a melatonintermelés csökkenése összefügg a férfi nemi hormonok termelésének fokozódásával. Ok-okozati összefüggésről korai lenne beszélni, ugyanis egyik vizsgálat során sem vették figyelembe az életmódbeli rizikótényezőket.
BBC News
A sztrók okozta halálozás és a légszennyezettség között találtak összefüggést a kyotói egyetem munkatársai. A 13 legnagyobb japán város 1990 és 1994 közötti légszennyezettségi adatait – különös tekintettel a 7 mm-nél kisebb átmérőjű részecskék (PM7) óránkénti átlagkoncentrációjára –, és az akkor, ott bekövetkezett több mint 60 000 sztrókeset okozta halálozást elemezték. Az akár csak néhány órán át magas PM7-koncentráció közel 2,5- szeresére növeli annak esélyét, hogy a vérzéses sztrók halálos kimenetelű lesz. Ilyen összefüggést iszkémiás sztrók esetében nem találtak. A magyarázat az lehet, hogy az iszkémiás sztrók általában nem vezet azonnal halálhoz. Viszont a belélegzett szennyezőanyagok megemelik a vérnyomást, ami a vérzéses sztrók fontos rizikófaktora.
Reuters Health
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
