2020. július. 09., csütörtök - Lukrécia.
hirdetés
hirdetés

Rivastigmin hozzáadása a haloperidol kezeléshez, deliriumban

Delirium gyakran alakul ki kritikusan súlyos betegekben, és ez nagymértékben rontja az életben maradási esélyeket. A kolineszterázbénító rivastigmin hatása a deliriumra.

hirdetés

Sok adat szól amellett, hogy a kolinerg neurotranszmisszió károsodása jelentős szerepet játszik a delirium kialakulásában. Éppen ezért megvizsgálták, hogy a kolineszterázbénító rivastigmin hogyan befolyásolja a kritikusan súlyos betegekben fellépő deliriumot.

Hollandiában, 6 intenzív terápiás osztályon folytak a vizsgálatok, 2008. november és 2010. január között. E vizsgálat randomizált (1:1) és placebóval kontrollált volt. A bázisterápia (haloperidol) mellé emelkedő dózisban rivastigmint adtak, naponta két alkalommal. A rivastigmin karra 54 beteg került, a placebóra 50. A vizsgálatot leállították, mert a rivastigminnel kezelt csoportban többen haltak meg (12), mint a placeboban (4). Ezenkívül azt tapasztalták, hogy a rivastigmin hozzáadása az alapkezeléshez elnyújtotta a delirium fennállásának idejét (átlag 5 nap), a placebóval kezeltekhez képest (átlag 3 nap).

A vizsgálók véleménye alapján, nem javasolt a delirium kezelésében a rivastigmin hozzáadása a bázisterápiához.

Forrás: Lancet 2010; 376: 1829-1837.

Dr. Szalka András
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!