hirdetés
2022. január. 27., csütörtök - Angelika.

Pandémia és alkoholizmus

A felnőtt lakosság pandémia során észlelt alkoholfogyasztása és szerhasználata számos tényezővel összefüggésben mutat romló tendenciát. Kiemelkedő szempont a megküzdési stratégiák közül az alkohollal történő öngyógyítás. Ezt tovább erősítheti fel a komorbid depresszió, vagy szociális és élethelyzeti krízis. Bizonyos társadalmi rétegek kiemelt rizikócsoportnak számítanak: a hajléktalanság, valamint az alkohollal párhuzamosan történő drogfogyasztás. E két speciális beteganyagon keresztül kellene beazonosítani azt a mentális egészségügyi és szociális hálót, amelynek legfőbb feladata a pandémia során kialakult függőség visszaszorítása, valamint megelőzése.

hirdetés

A tavaly március óta az életünk részét képező COVID-pandémia jelentősen megváltoztatta szerhasználati szokásainkat és korlátozta a függőségből való felépülés lehetőségeit.

Nem meglepő, hogy a GDS 2020-as globális, illetve kifejezetten a május-június közötti hét hetes, nem reprezentatív felmérése - melyben a világjárvány első hulláma alatti szerhasználati szokások változását térképezték fel - egyaránt rámutat a pandémia során megnövekedett alkohol- illetve kannabisz használatra. Döbbenetes adat, hogy az alkohol értékesítése világszerte 291%-kal nőtt - már az első hullám alatt. Érdekes módon, talán a nagyobb lélegzetvételű fesztiválok és szórakozóhelyek bezárása miatt az MDMA és kokain használata ezen felmérés szerint érdemben nem változott. A lezárások miatt átmenetileg kialakult kábítószerpiaci ellátási nehézségek hosszú távon nem éreztették hatásukat, az első hullám óta visszaigazodtak a drogpiaci trendek a járvány előtti időszakhoz. Vélhetően maga a vírus okozta megbetegedés és a pandémiát követő lezárások miatti stressz, a korlátozott egészségügyi hozzáférés miatt népszerűbbé váltak az altatók, nyugtatók, sőt fájdalomcsillapítók is. Egy új-zélandi reprezentatív felmérés szerint a naponta cigarettázók mintegy fele számolt be arról, hogy többet dohányzott a karantén alatt. 

Mindezek hátterében Demetrovics Zsolt egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője szerint egyrészt magától a vírusfertőzéstől és annak szomatikus szövődményeitől, a haláltól való félelem áll - legyen szó önmagunkról vagy szeretteinkről. A járványügyi intézkedések (kijárási korlátozás, home office, fizikai távolságtartás, rekreációs tevékenységekhez való limitált hozzáférés) következtében fellépő szociális és fizikai izolációnak is jelentős szerepe lehet. Harmadrészt a gazdasági intézkedések és világgazdasági folyamatok kapcsán jelentkező infláció, munkanélküliség, elszegényedés, lakhatási válság, egzisztenciális krízis is jelentős stresszorok, melyek fokozzák a függőség kialakulását.

A karanténhelyzet, a home office és a kémiai szerekhez való nehezített hozzáférés előtérbe hozott egyéb 21. századi függőségeket is. Egyre szembetűnőbb az internethasználattal összefüggő viselkedési addikciók térnyerése; maga az internet, a videójátékok, az online szerencsejáték, valamint a pornográf tartalmak problémás használatának növekedése.

A probléma felszíne csupán, hogy az eddigi problémás ivók napi elfogyasztott alkoholmennyisége fokozódott, illetve hogy a karantén során láthatóvá váltak a szorosan összezárt családi miliőben az aktív függőség jelei. A lezárások és átcsoportosított egészségügyi szolgáltatások, a járványcentrikus betegellátás és megváltozott betegutak miatt azonban még azok is nehezen kaptak professzionális segítséget, akik érzékelték, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj. A sajtót is bejárta a hír, amikor a második hullám alatt bezárt a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet Addiktológiai Osztálya, de a kollégák vidéki addiktológiai rehabilitációs otthonokból is ellátási nehézségekről számoltak be. Az addigi várólistás helyekkel operáló intézetek félházzal kezdtek el működni, rengeteg újonnan jelentkező potenciális kliens a szigorítások miatt feltételezhetően nem is érkezett meg a terápiába. Nehézségeket hoztak az új protokollok (fertőtlenítés, tesztelés, látogatási tilalom, kijárási korlátozás),  szinte lehetetlenné vált a rehabilitációs intézetből való munkakeresés, a még törékeny józanság megtartása. Az izoláció és a szociális távolságtartás a felépülők csoportját különösen nehezen érinti, hiszen a józanság megtartásának egyik alapköve a kapcsolattartás.

Mi az, ami az eddigi tapasztalataink alapján a negyedik hullám felívelő szakaszában segíthet a józanság megtartásában és a relapszusprevencióban? Az egyéni- és csoportterápiák, a pszichiátriai gondozás, az addiktológiai elő- és utógondozás jó része egyaránt az online térbe szorult át. Józanságmegtartó, visszaesést megelőző virtuális csoportok indultak addiktológiai konzultánsok segítségével. A rehabilitációs intézetek lakóinak is lehetőséget biztosítottak csatlakozni online anonim gyűlésekhez. Az Anonim Alkoholisták és a többi 12 lépésen és 12 hagyományon alapuló csoport történetében még sosem fordult elő, hogy élő gyűlések szüneteltetik működésüket. És bár a járvány alatt világszerte sok gyűlésteremnek kellett bezárnia (illetve az oltások megjelenése óta a gyűlések látogatásának sok helyen feltétele az oltottság vagy a maszk viselése), párhuzamosan virágozni kezdtek az online csoportok. Nem pusztán az élő gyűlések időpontjában jelentek meg Skype- vagy zoom-meetingek, de a közösségek új virtuális gyűléseket is életre hívtak. Sosem volt fontosabb a felépülők egymással való kapcsolattartása telefonon vagy videochat formájában.

A harmadik hullám után Magyarországon is megkezdték működésüket a Poszt-COVID ambulanciák. Az alap- és magánellátásban is elérhető, a koronavírusfertőzés hosszú távú szomatikus tünetei (nehézlégzés, kardiológiai problémák, a szag- és ízérzés elvesztése) centráló járóbetegellátáson kívül hozzáférhetők pszichiátriai és pszichoterápiás ambulanciák is. Itt lehetőség van a vírus okozta fertőzés mentális tünetein túl (fáradékonyság, szorongás, depresszió, PTSD, “brain fog”) a járvány vagy a járványügyi intézkedések indirekt hatása miatt kialakult pszichés problémák, krízishelyzetek szakszerű menedzselésére.

Ebben a pillanatban nem lehet megmondani, meddig marad velünk a koronavírus. A negyedik hullám kellős közepén egy, még az előző hullámokból sem teljesen visszarendeződött, recsegő-ropogó egészségügyi és szociális ellátó struktúra új kihívásokkal néz szembe, melyre adekvát válasznak tűnik a digitalizáció, az online terápiák térhódítása és a COVID-helyzet szülte speciális élethelyzeti nehézségekre fókuszált intervenciók.

Fotó: archív
Fotó: archív

A Megálló a Megállóban segít. Huszonnégy éve működő Alapítványunk az önként jelentkező szerhasználati- és viselkedési problémákkal, illetve életvezetési és kötődési zavarokkal küzdő fiatalok és fiatal felnőttek számára kínálunk napi rendszerességű programokat, támogató közösséget, nappali-, közösségi-, és alacsonyküszöbű ellátás keretében, melyek az érintettek egyéni szükségleteit és igényeit veszik figyelembe. Biztonságos, védett környezetet biztosítunk azoknak, akik marginalizálódott helyzetükön, kallódó életformájukon változtatni szeretnének. Speciális felkészítő programunk keretében érettségit is szerezhetnek a szolgáltatást igénybe vevők.

Felépülés központú elvek mentén preventív, rehabilitációs, illetve reintegráló céllal kínáljuk szolgáltatásainkat, ahol számítunk az érintettek aktív és felelős részvételére. Egyéni, csoportos és közösségi támogatás keretében, személyre szabottan segítjük a változtatni, felépülni vágyókat. Hiszünk a közösségben és a közösségért végzett tevékenységek támogató, építő erejében. Integrált intézményünk lehetőséget teremt arra, hogy a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátás révén, anonim módon vegyék igénybe szolgáltatásainkat. Lehetőségük van az ellátottaknak a közösségi vagy a nappali ellátás keretében működő programjaink igénybevételére, vagyis egy komplexebb és magasabb szintű ellátási formába történő bekapcsolódásra. Multidiszciplináris szakmai stábunkban pszichiáter szakorvosok, szociálpedagógusok, szociális munkások, szociálpolitikus, közösségszervező, addiktológiai konzultáns végzettségű, tapasztalati és elméleti szakemberek dolgoznak. A segítő munka a felépülés-, és ellátott-központú szemlélet mentén rendszerszintű megközelítéssel, a stáb által közösen kialakított szakmai értékek, illetve a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján történik.

A klienseinknek egy jelentős létszámú csoportja az elterelésben (megelőző- felvilágosító szolgáltatás) résztvevők, akik lebuktak valamilyen kisebb kábítószeres bűncselekmény miatt, és a büntető eljárásuk bármelyik szakaszában a hatóság büntetés helyett elterelésre kötelezte őket. Az elmúlt másfél évben az elterelés szolgáltatásban lévők száma az előző évekhez képest nőtt. A szolgáltatást igénybevevők által használt szerek: 80% marihuána, 10% új típusú pszichoaktív szerek, 10% heroin, speed, kokain, MDMA. Az elterelésre kötelezettek, amikor megkapják a határozatukat, amely elismeri, hogy önként vállalják az elterelést, a hatóság pedig ezt méltányolva már kötelezi őket, hogy legalább tizenkét alkalommal, hat hónapnál nem rövidebb idő alatt egyéni illetve csoportfoglalkozásokon vegyenek részt. A kliens bejelentkezik, és egyeztetett időpontban kizárólag személyesen részt vesz egy ún. állapotfelmérésen.A pszichiáter felméri az állapotát, hogy részt vehet-e az megelőző- felvilágosító elterelésben vagy sem. Amennyiben alkalmas, megkezdjük a feladat kötelező adminisztrációs részét is.

A kettős vezetésű csoportfoglalkozások tematikája továbbra is igazodik a résztvevők szükségleteihez és igényeihez: motiváció erősítése, készségfejlesztés, önismeret, egyéni életutak, tervek, célok, baráti kör, felelősség, munkavállalás nehézségei, pszichoedukáció. Hosszú távú tervünk azon eltereltek magasabb szintű ellátásba integrálása, akik problémásnak ítélik meg saját szerhasználatukat.  A pandémia nem korlátozta érdemben a fogyasztást, a nyomozó hatóság is végezte a saját feladatait, ezért az ügyfeleink utánpótlása sem akadt meg. Sőt, a mi Alapítványunk vonatkozásában a létszám jelentősen megugrott.

A szociális ellátásban és az elterelésben résztvevő klienseink elmondása szerint a lezárás alatt változtak, átalakultak a használati szokásaik. Nem álltak le. A lezárás miatt a munkahelyi szerhasználat, pl. a vendéglátóiparban az éttermekből, kocsmákból hazakerült. Nem mentek dolgozni, de gyorsítani ugyanúgy akartak. Nagyobb teret kapott a szabadidős célú használat. Az emberek unalmukban és kilátástalanságukban otthon kenyeret sütöttek, sorozatokat néztek mások meg cuccoztak. A több idő miatt vélhetően a szerhasználat egyénenkénti gyakorisága is megnőtt. A használók hamarabb járták meg a saját lépcsőfokait lefelé. Hamarabb is szembesültek azzal, hogy valami nincs rendben velük. Elég mélyre is süllyedtek, hogy érdekelni kezdje őket, hogy változtassanak magukon. Az első hullám után azzal szembesültünk, hogy sok új kliens érkezett a Megállóba, igényük lett a személyes találkozásra az online világ helyett. A fiatal ellátottjaink jelentős része a pandémiás helyzet alatt szorongóbb lett, pszichés állapotuk romlott. Szorongásaikat részben alkohollal, részben kábítószerekkel és gyógyszerekkel, köhögéscsillapítókkal oldották föl. Jelenség, hogy a fiatalok rokoni, baráti kapcsolataikat kihasználva más igényjogosultságán keresztül benzodiazepin származékokat (Xanax, Rivotril, Frontin) íratnak fel receptre szabályosan és azt használják orvosi felügyelet nélkül. Az ellátásban lévők családtagjainak lehetőségük van hozzátartozói csoportba járni. Itt a sorstársak egymás példájából tanulva dolgozzák fel a nehézségeiket munkatársaink segítségével.

A hajléktalan emberek alkohol abúzusra, valamint erőszakra való hajlamának ismert összefüggése a covid pandémia során különösen nagy kihívást jelent mind a klinikusoknak, mind a szociális ellátórendszerben dolgozóknak. Elsősorban a minőségi addiktológiai ellátás biztosítása vált nehezítetté a szociális háló peremén tartózkodó, az ellátásból nagy eséllyel kieső hajléktalanok számára. A pandémia során az alkohol- és kábítószer-használati magatartások valószínűleg önállóan is növelték a koronavírus-fertőzés valószínűségét számos mechanizmuson keresztül, beleértve a közös szerhasználatot, valamint a kockázatos viselkedés miatt a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférést, amelyek növelhetik a COVID-19 átvitelének és terjedésének kockázatát a nem védett lakosság körében. Ezen okok miatt a COVID-19 fertőzés valószínűleg gyorsan terjed a hajléktalanok körében, különösen a szenvedélybetegek körében. Ezen túlmenően a hajléktalanság és a függőség vélhetően egymástól függetlenül is összefüggésbe hozható a COVID-19 súlyosabb lefolyásával. A szenvedélybetegek és a hajléktalanok körében magas az olyan krónikus betegségek (pl. légúti betegségek, szívbetegségek, krónikus fertőzések) előfordulási aránya, amelyek további kockázatot jelentenek. a COVID-19-fertőzés súlyos kimenetelére, ezáltal a hajléktalanok nagyobb valószínűséggel kerülnek kórházba, és nagyobb valószínűséggel halnak meg, mint az átlagos lakosság.

Ezzel párhuzamosan a mentális egészségügyi, és addiktológiai ellátásra szoruló hajléktalanok kezelése a pandémia során izolációs vagy karanténlétesítményekben vált csak elérhetővé. Elsősorban ezért fordulhatott gyakran elő, hogy a beutalt hajléktalanok nem kérték végül ellátásukat. A pandémia során világossá vált, hogy a hangsúly mind az egyén, mind a közegészség védelme érdekében az ártalomcsökkentő megközelítésen van. Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a függő személy jól érzi magát, és képes maradni az elszigeteltség szükséges időszakában. A túlzott alkoholfogyasztás – az egészségkárosító következményeken túl – jelentős társadalmi és gazdasági veszteségeket okoz az egyénnek és a társadalom egésze számára is. Családok felbomlásához, munkanélküliséghez, és akár hajléktalansághoz is vezethet. A hajléktalan élethelyzet és az alkoholfogyasztás gyakran jár együtt, úgy is, mint ok, és úgy is, mint következmény.

A szociális szolgáltatások túlterheltsége és eszköztelensége a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezésben, illetve a szociális munkások alacsony megbecsültsége mind nehezítették a zökkenőmentes ellátást az elmúlt időszakban. A járvánnyal kapcsolatos intézkedések másképpen érintették egy átmeneti szálló működését, mint egy nappali melegedő praxisát. A pandémiás helyzet következményeként a hajléktalanoknak is számtalan új kihívással kellett szembenézniük. Az átmeneti szállásokon és menedékhelyeken bevezetett karanténban a kliensek szabad ki- és bejárása megszűnt – kis hányaduk a bezártságtól menekülve visszatért a közterületekre. A karanténban az összezártság, bizonytalanság és információhiány hatott leginkább a bentlakók mindennapjaira, míg a melegedőkben a távolságtartás miatt a jelentősen lecsökkent fogadókapacitás jelentett problémát. A fogadóintézmények támogatása nélkül képtelen volt a kliensek igényeit maradéktalanul kielégíteni. A szállókon karanténba szorult emberek a kijárási tilalom feloldásáig nem tudták a legalapvetőbb élelmiszereket és gyógyszereket önállóan beszerezni – ahogy az alkohol-, szer- és dohányfüggők sem fértek hozzá a használt szereikhez. Továbbá a banki és postai szolgáltatásokat sem tudták igénybe venni, így életterük az otthonnal rendelkező emberekhez képest is lényegesen korlátozottabbá vált.

A Budapesti Módszertani Szociális Központ támogatásával a nagyobb intézmények a veszélyhelyzet ideje alatt egységes befogadási protokollokat dolgoztak ki az új kliensek fogadására. A krónikus betegséggel élő hajléktalanok receptfelírását online orvosi rendelésen keresztül biztosították az intézmények; a pszichiátriai ellátásban részt vevők számára pedig hozzáférhetővé tették az online terápiás lehetőségeket. A szociális munka célja elsősorban az egyéni esetkezelés és az ártalomcsökkentés. Budapesten a BMSZKI által fenntartott intézményekben az ügyfelek közt egyre növekvő számban jelen levő mentális, pszichiátriai problémákkal élő hajléktalan személyek számára a nagy létszámú szálláslehetőségek nem jelentenek megfelelő szociális segítséget, mivel a bentlakásos elhelyezés mellett többségük egészségügyi támogatást is igényel. A BMSZKI is működtet pszichiátriai szakrendelést. Az ellátotti kör sajátosságai miatt a hajléktalan-ellátó rendszer is változásra szorul: több, kisebb létszámú, párok fogadására is alkalmas, esetenként az alkoholfogyasztást is toleráló szállások kialakítására van szükség, és a szállás felajánlásán túl az egyes intézményekben igénybe vehető közösségi szociális munka, addiktológiai és mentálhigiénés támogatás is fejlesztendő területe az intézményi ellátásnak. A pszichiátriai betegek ellátása érdekében megkerülhetetlen a hatékony együttműködés az egészségügy és a szociális ágazat között. Továbbá gondoskodni kell arról, hogy a hajléktalan betegek is a szükségleteiknek megfelelő módon, egyenlőbb esélyekkel hozzáférhessenek a pszichés problémákkal küzdő állampolgároknak nyújtott egészségügyi, szociális és közösségi támogatási lehetőségekhez. Az életkoruk, egészségi állapotuk stb. miatt speciális szükségletekkel élő ellátottak számára a BMSZKI folyamatosan törekszik egyénre szabott segítségnyújtást biztosítani.

A pandémia során alkalmazott nemzetközi szakmai protokollok közül kiemelten érdekes San Francisco átmeneti szállóin tartózkodó hajléktalanok számára biztosított alkohol és opiát szubsztitúció. A programmal a függőket érintő komplikációk veszélyeit csökkentenék az amerikai nagyvárosban. A San Francisco-i közegészségügyi hivatal, a San Francisco Department of Public Health (SFDPH) kezdeményezésének keretében a koronavírus-járvány idején üresen álló szállodákban elszállásolt hajléktalanok ingyen juthatnak alkoholhoz, marihuánához és a heroinfüggők kezelésében használt metadonhoz. Az ingyenes alkohollal a függőket akadályoznák meg a karantén elhagyásában. Ezek az ártalomcsökkentő módszerek segítenek a klienseknek sikeresen kivitelezni az izolációt vagy karantént, aminek jelentős egyéni és társadalmi előnyei vannak egészségügyi szempontból, a COVID-19 járvány során.

 

Hivatkozások

https://www.globaldrugsurvey.com/gds-covid-19-special-edition-key-findings-report/

https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpsyt.2020.620612/full

https://www.unodc.org/res/wdr2021/field/WDR21_Booklet_5.pdf

https://www.addictioncenter.com/news/2020/04/covid-19-is-causing-people-to-relapse/

https://index.hu/belfold/2021/10/09/fuggoseg-covid19-alkohol-gyogyszer/

https://mta.hu/tudomany_hirei/a-covid-19-vilagjarvany-hatasa-a-mentalis-egeszsegre-111251

https://www.port.ac.uk/news-events-and-blogs/news/how-much-more-alcohol-are-we-really-drinking

King, D. L. – Delfabbro, P. H. – Billieux, J. – Potenza, M. N. (2020): Problematic online gaming and the COVID-19 pandemic. Journal of Behavioral Addictions, 9(2), 184–186. doi: 10.1556/2006.2020.00016

Mestre-Bach, G. – Blycker, G. – Potenza, M. (2020): Pornography use in the setting of the COVID-19 pandemic. Journal of Behavioral Addictions, 9(2), 181–183. doi: 10.1556/2006.2020.00015

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33515223/

https://24.hu/belfold/2020/12/10/addiktologia-nyiro-bezaras-covid-osztaly/

https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/6953/5482

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34051516/

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/egeszsegugyi_helyzetkep_2019.pdf

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/te_2019/index.html#dohny…

http://www.menhely.hu/index.php/hajlektalansag/februar-3

https://www-ncbi-nlm-nih-gov.ezproxy.bu.edu/pubmed/32338732
https://www.asam.org/Quality-Science/covid-19-coronavirus/treating-unhoused-people-with-addiction-during-covid-19
Dr. Horváth Ábel, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet
a szerző cikkei

Dr. Gádorné Wéber Ágnes, Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért
a szerző cikkei

Dr. Gaszner Gábor, Budapesti Módszertani és Szociális Központ és Intézményei- Pszichiátriai Szakrendelés
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Jogszabályfigyelő

„Ezt nem lehet felfogni. Én sem hittem el, mi következik majd”, mondja Kollár István, az Alzheimer című dokumentumfilm készítője, aki a forgatás során személyesen is érintetté vált.

„Amíg nem adom fel, legyőzhetetlen vagyok” mottója már-már szállóigévé vált. Ezt írta fel egy saját molinóra, amikor üzenetet küldött a sorstársaknak.