Pálinkás: Jelentős fordulat előtt állhat a magyar tudományos élet

A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi közgyűlésén és azon kívül is azt lehetett látni, az elmúlt években nem tapasztalt bizakodó hangulat uralkodik a tudományos életben. Ön is optimista?

Az április 12-én és az azóta történtek fényében igen. A kijelölt miniszterelnök és a leendő kormánytagok eddigi megnyilatkozásai pozitívak, korrektek. Magyar Péter hétfői beszédében az ünnepi közgyűlésén nem tett hangzatos ígéreteket, de mondott egy nagyon fontos dolgot. Azt, hogy partnerként fog tekinteni a tudomány képviselőire, az Akadémiára, a kutatókra, és a szükséges átalakításokat meg fogják vitatni velük. Ha ez valóban így fog történni, ha a többség egyetért a változtatásokkal és támogatja azokat, akkor sokkal nagyobb az esélye annak, hogy mindez valóban meg is valósul majd, mint ha felülről rákényszerítenének valamit a tudományos közösségre. A kényszerből csak befeszülés lesz, ha valaki rosszat akar, akkor aztán meg végképp. A helyzet a jelenleginél már csak jobb lehet. 

A Fidesz rosszat akart volna a tudománynak?

Azt azért nem hiszem, de sorozatosan rossz döntések születtek. A kutatóhálózatot leválasztották az MTA-ról, ami önmagában még nem lett volna egy ördögtől való gondolat, meg lehetett volna csinálni úgy is, hogy működőképes legyen. De a most HUN-REN-nek nevezett kutatóhálózat jelenlegi vezetői nem értettek ahhoz, ami a feladatuk lett volna és a saját maguk fényezése fontosabb volt számukra, mint az, hogy valójában mit csinálnak. Inkább romboltak, mint bármit is építettek volna, mindezt 10 millió forintos fizetésekért. Egy vezető ne tartsa magát fontosabbnak, mint az intézményt, amit vezetnie kellene, ez hatalmas hiba. A megmagyarázhatatlan döntéseik alapján, nem értem, hogy vajon mi lehetett a fejükben, mit akartak valójában csinálni. Annyi látszik, hogy egy ellenakadémiát akartak felépíteni, miközben törvénybe írták, az ő véleményüket kell kikérni tudományos kérdésekben. Vagy nagyon butának, vagy nagyon aljasnak kell lenni ahhoz, hogy valaki az MTA alapításának 200. évfordulóján ilyet csináljon.

Most viszont új helyzet van, és bár nem tudjuk, hogy mi lesz a HUN-REN jelenlegi vezetésével, a kutatóintézetek vissza szeretnének kerülni az MTA-hoz, amire az Akadémia és a kormány is nyitott. Ugyanakkor a kutatók nem akarnak egy az egyben a 2019 előtti állapotokhoz visszatérni, más működési modellt szeretnének. Önnek mi az álláspontja?

A HUN-REN-t egyszerűen meg kell szüntetni, és kész, semmi tárgyalnivaló nincs azokkal az emberekkel, akik ezt a rendszert az Akadémiával és kutatókkal szemben ellenségesen felépítették. Szerintem egy olyan modellre van szükség, ahol a kutatóhálózati dolgozóknak van beleszólása, hogy mi történik a saját intézményünkben és az Akadémia közgyűlésétől és osztályaitól a korábbinál még inkább elválasztott szerkezetre van szükség. Ugyanis a kutatóhálózat menedzsmentje egészen más feladat, mint egy tudományos testület vezetése. Egy tudós társaság feladata, hogy megnyilvánuljon tudományos, közéleti kérdésekben, de nem kell igazgatási, feladatokat ellátnia. Inkább a végrehajtói feladatokat ellátó emberek jelölésén keresztül kell megnyilvánulnia az Akadémia befolyásának. Ez trükkös feladat, és sajátos a helyzet, mert amikor az elnököt, főtitkárt, elnökhelyetteseket jelölték, akkor még egy kicsit más feladatra jelölték őket, mint ami a végén vár rájuk.

A teljes interjút ITT olvashatja