hirdetés
2020. február. 28., péntek - Ákos, Bátor.
hirdetés

A jövő év nyertesei az alapellátók és a népegészségügy

Osztálybezárások: tisztasági verseny indult?

Parlamenti jóváhagyással immár véglegessé vált a 2018. évi költségvetés. Az alapellátás és a népegészségügy áll a jövő évi költségvetés fontossági sorrendjének első helyén.

hirdetés

Az egészségügyre 221,7 milliárd forinttal jut több, mint idén, jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán. Az ágazatért felelős államtitkár szerint az egyes feladatokra jutó többletek pontosan megmutatják, hogy az egészségügyet illetően milyen fontossági sorrendet állított fel a kormány: a jövő év nyertesei az alapellátók, illetve a népegészségügy.

Az említett 2018-as többlet jelentős része – 178,3 milliárd – az E-Alapban lelhető fel, további 42,8 milliárd pedig az emberminisztérium költségvetési fejeztében. Az alapellátás 16,8 milliárd forint többlettel számolhat jövőre. Ez részben a háziorvosokat illeti – bár még nem tudni, hogy a plusz pénzt az immár szokásos rezsitámogatásként kapják meg vagy a minőségi munkára ösztönző indikátor rendszer valami módon történő „közbeiktatásával” –, de jut belőle plusz 2 milliárd a védőnőknek, s 500 millió a jövőre állítólag valóban működő kollegiális vezető rendszer működtetésére. Népegészségügyre ugyanakkor 9 milliárd forinttal fordítanak többet, mint idén.

Ismét meghirdetik a kórházak működését javító pályázatot – kerete 3 milliárd forint –, míg az egynapos ellátás kasszáját 2 milliárddal bővítik. Ez utóbbival kapcsolatban – egy kérdésre válaszolva – elhangzott, hogy a kórházak a jövőben nem kérhetnek pénzt azokért a szerződésekért, amelyekben háttérintézményi feladatot vállalnak bármely, egynapos sebészeti beavatkozást végző szoltáltatónak, legyen az akár magánintézmény.  A mentők 4 milliárdos fejlesztésben részesülnek, s a betegszállítóknak is jut 10 százaléknyi többletforrás.

Nemcsak folytatódnak, de több pénz áll – 1 milliárddal – a rezidens ösztöndíjakra, s további 1 milliárd 150 millió a szakdolgozóknak meghirdetendő Mihalicza-ösztöndíjra.

Idén több mint 81 milliárd jutott bérfejlesztésre, ez az összeg jövőre is rendelkezésre áll, illetve további 55 milliárddal nő – a további bérkorrekciós lépések megtételére. A Budapest Programra 26 milliárdot irányoztak elő, de ez az összeg nincs kőbe vésve, a kialakuló műszaki tartalom szerint alakul majd, az esetleges többletek forrás szükségletről minden egyes esetben a kormány dönt majd.

Arra a kérdésre, hogy évek óta miért nem emelkedik a laborkassza, az államtitkár arra emlékeztetett, hogy Magyarországon kétszer annyi vizsgálatot rendelnek el, mint más államokban. A kiadások egyfajta kontrollját jelentheti egy úgynevezett háziorvosi laborkassza kialakítása, amely azonban nem a jelenlegi keret megnyirbálását jelenti majd, hanem egy elkülönített összeget.

Több televíziós társaság szóvá tette, hogy hiába szerettek volna többet megtudni a Jahn Ferenc Kórház egyik belgyógyászati osztályának bezárásáról, ám a főigazgató nem hajlandó válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdésekre, s nem ad forgatási engedélyt sem. Sokkal többet Ónodi-Szűcs Zoltántól sem tudtak meg, aki közölte, őt úgy tájékoztatták, hogy festik az inkriminált helyiségeket. Az viszont továbbra sem derült ki, hogy ha ennyire egyszerű a válasz, akkor azt miért nem hajlandó az intézmény főigazgatója közölni az érdeklődőkkel. Később az is elhangzott, hogy a Nyírő Gyula Kórházban is festés miatt zárták be a belgyógyászat egy részét, bár az eredeti közleményben orvoshiányra hivatkoztak.

Úgy tűnik, tisztasági verseny indult a fővárosi intézményekben…

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink