Alzheimer Világnap 2018
Óriási kihívás a demencia
2018. szeptember 21. 07:25
Óriási szociális kihívást jelent a demensek számára is biztosítani a méltányos élet lehetőségét, mondta Csiba László, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke a Magyar Hírlapnak.
Huszonnégy éve szeptember 21-én tartják az Alzheimer-kór világnapját. Az időseket érintő betegség súlyos szellemi leépüléshez vezet, amely komoly szociális terheket is jelent a társadalom számára. A Magyar Hírlapnak a Magyar Neurológiai Társaság elnöke, Csiba László azt mondta, fontos időben felismerni és kezeltetni a betegséget, hiszen a folyamat lelassítható az ismert rizikófaktorok befolyásolásával.
Világszerte ötvenmillióra becsülik a demencia előfordulását, de harminc éven belül száz millióra emelkedhet a betegek száma. A legkülönbözőbb becslések vannak arra vonatkozóan, hogy hazánkban hány Alzheimer-kórban szenvedő beteg él, az biztos, hogy százezres nagyságrendről beszélhetünk – ismertette a MANE elnöke. Hozzátette, a társadalom elöregedése miatt további növekedéssel számolhatunk, hiszen hatvan felett a gyakoriság tíz évente duplázódik. Óriási szociális kihívást jelent számukra is biztosítani a méltányos élet lehetőségét.
Csiba László ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az Alzheimer-kór csupán a leépülés egyik válfaja. A kóros feledékenység csak egy tünet, ezért el kell dönteni, valóban alzheimeres betegről van-e szó, vagy a feledékenység egy másik betegséghez társuló tünet. Többek között agydaganat, hormonzavar, depresszió vagy vitaminhiány is okozhat kóros feledékenységet – figyelmeztetett a szakértő. Ha a családtagok valamelyikénél memóriazavart, az érdeklődés beszűkülését, a készségek gyengülését tapasztaljuk, a beteget ki kell vizsgálni. Az igazi demens gyakran nem panaszkodik memóriazavarra, a változást a környezet észleli. Egyszerű teszttel megállapítható, hogy valakinél valóban gyanakodhatunk-e Alzheimer-kórra. Kérjük meg, hogy rajzoljon le egy analóg órát, amelynek mutatói például fél tizenegyet vagy négy órát jeleznek. Ha nem sikerül, érdemes további vizsgálatokat kezdeményezni – javasolta.
Az Alzheimer-kór okait bár nem ismerjük, azt azonban igen, hogy mely rizikófaktorok növelik a megbetegedés esélyeit – hangsúlyozta Csiba László. Magas vérnyomás, fej-traumák, rosszul kezelt cukorbetegség, egyes nyugtatók, illetve az elhízás is mind növelik az Alzheimer-kór kockázatát. A szellemi és fizikai aktivitás azonban kedvező hatású.
Csiba László ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az Alzheimer-kór csupán a leépülés egyik válfaja. A kóros feledékenység csak egy tünet, ezért el kell dönteni, valóban alzheimeres betegről van-e szó, vagy a feledékenység egy másik betegséghez társuló tünet. Többek között agydaganat, hormonzavar, depresszió vagy vitaminhiány is okozhat kóros feledékenységet – figyelmeztetett a szakértő. Ha a családtagok valamelyikénél memóriazavart, az érdeklődés beszűkülését, a készségek gyengülését tapasztaljuk, a beteget ki kell vizsgálni. Az igazi demens gyakran nem panaszkodik memóriazavarra, a változást a környezet észleli. Egyszerű teszttel megállapítható, hogy valakinél valóban gyanakodhatunk-e Alzheimer-kórra. Kérjük meg, hogy rajzoljon le egy analóg órát, amelynek mutatói például fél tizenegyet vagy négy órát jeleznek. Ha nem sikerül, érdemes további vizsgálatokat kezdeményezni – javasolta.
Az Alzheimer-kór okait bár nem ismerjük, azt azonban igen, hogy mely rizikófaktorok növelik a megbetegedés esélyeit – hangsúlyozta Csiba László. Magas vérnyomás, fej-traumák, rosszul kezelt cukorbetegség, egyes nyugtatók, illetve az elhízás is mind növelik az Alzheimer-kór kockázatát. A szellemi és fizikai aktivitás azonban kedvező hatású.
(forrás:
Magyar Hírlap)
