hirdetés
hirdetés
2018. augusztus. 19., vasárnap - Huba.
hirdetés

Ónodi elköszönt, Kásler lesz a miniszter (Bővítve)

Kásler Miklós lesz az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, erősítette meg Ónodi Szűcs Zoltán az MKSZ XXX. kongresszusán.

hirdetés

Hosszú tapsot kapott Ónodi-Szűcs Zoltán a Magyar Kórházszövetség XXX. Kongresszusán, Egerben, ahol néhány, az elmúlt 2,5 év munkáját összefoglaló beszámolóját úgy zárta: nem volna illendő és elegáns szűkíteni a következő kormány mozgásterét.

Dr. Ónodi Szűcs Zoltán
Dr. Ónodi Szűcs Zoltán

Bár a május 8-áig hivatalban lévő államtitkár időben megérkezett a Magyar Kórházszövetség Kongresszusának zárásaként megrendezett politikai fórumra, közel húsz percen át váratta a termet megtöltő hallgatóságot, és a pulpituson türelmesen üldögélő helyettes államtitkárokat, miniszteri biztosokat, a közhivatalok, valamint az MKSZ vezetőit.

Mivel nincs kormányprogram, és nincs felhatalmazása, hogy a jövőt boncolgassa, az elmúlt évek tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal Ónodi-Szűcs Zoltán, aki úgy fogalmazott: ebben egyezett meg a volt és a jelölt miniszterrel is. Balog Zoltánnak megköszönte a barátságát és támogatását, mint mondta: a miniszter akkor is kiállt mellette, amikor senki más.

A kormányfőnek van egy orvosjelöltje az Emmi élére, így akik eddig csak abban látták az egészségügy problémáit, hogy nem megfelelő súllyal vannak képviselve a kormányban, Kásler Miklós személyében most egy gyakorló orvos lesz a miniszter, aki egy olyan intézményt vezetett, amelyben minden folyamat szabályozott, márpedig Ónodi-Szűcs szerint ha valamire most szükség van az egészségügyben, az a szabályozás. Ugyanakkor a jelölteket arra is figyelmeztette, hogy nehéz helyzetben kerülnek a tárca, illetve az ágazat élére, hiszen újoncként csöppennek az államigazgatásba éppen a jövő évi költségvetési vita kezdetén, ahol azonnal artikulálniuk kell az ágazati kiadásokat.

Nem könnyíti majd meg a feladatukat az sem, hogy a közelgő uniós parlamenti és a hazai önkormányzati választások miatt a következő 11 hónapban permanens kampány folyik majd a médiában. A kampány hatásait a szakmapolitikára egyébként Ónodi-Szűcs is saját bőrén tapasztalhatta, hiszen az országgyűlési választásokat megelőző hónapokban az államtitkárságon folyó – sok tekintetben előremutató – szakmai háttérmunkáról nemigen eshetett szó, ami erodálhatta az időnként amúgy sem túl szerencsésen fogalmazó és kommunikáló államtitkár személyét az ágazat szereplőinek körében.

Dr. Kásler Miklós (Forrás: Innotéka)
Dr. Kásler Miklós (Forrás: Innotéka)

Elismerve, hogy voltak csatáik, Svébis Mihály, az MKSZ elnöke megköszönte az elmúlt 2 és fél év munkáját a leköszönő államtitkárnak, jelezve, lehet, kevés időt szántak arra, hogy kibeszéljék a kancelláriarendszerről szóló elképzeléseket. Mint fogalmazott: „jó volt veletek dolgozni, nagy várakozással állunk az elkövetkezendő időszak elé”.

A legjobb expozé

Kevés annyira összeszedett és előremutató előadást tartott regnálása 2,5 évében Ónodi-Szűcs Zoltán, mint amilyennel leköszönő államtitkárként az MKSZ Kongresszusának hallgatósága elé állt, és amelyet azzal a mondattal nyitott: „Érdekes helyzetben lépek Önök elé”.

A páciensek érdekei a legfontosabbak – ezzel a hitvallással foglalta el 2015. októberében az államtitkári posztot – emlékeztette a hallgatóságot Ónodi-Szűcs Zoltán, majd hozzátette, továbbra is úgy véli, hogy csupán pénzzel nem orvosolhatóak az ágazat problémái. Ezt bizonyítja az is, hogy hiába növekedett reálértéken 32 százalékkal a gyógyító-megelőző kassza az elmúlt nyolc évben, egy nemrégiben készült felmérés szerint a társadalom mégis döntően negatívan ítéli meg az egészségügyet.

Több mint félmillió, a közösségi médiában és az interneten megjelenő, egészségüggyel kapcsolatos kommentet elemeztek, és kiderült, hogy a vélemények polarizáltak, 80 százalékuk negatív tartalmú, azonban kiderült az is, hogy a megosztások fele nem saját tapasztalat, mint inkább politikai tartalommal is átitatott, mások által megfogalmazott vélemény.

Nem, vagy kevéssé érdekelték a posztolókat és kommentelőket a műhibák és félrekezelések, ahogyan a hálapénz sem foglalkoztatta a hozzászólókat. Sokan emlegették viszont az orvoshiányt, amit leginkább azért érzékeltek, mert sokat kellett várakozniuk a kezelésekre, beavatkozásokra. Kritikusan fogalmaztak az egészségügyi személyzet betegekhez való hozzáállásával kapcsolatban is. Mindez az államtitkár szerint arra utal, hogy nincs összefüggés az ellátórendszer teljesítménye és annak lakossági megítélése között, és úgy vélte, ez akkor sem változik, ha százmilliárdokkal bővül a kassza.

Ami tavaly elég volt, az már az idén is kevés lesz – célzott a gyors demográfiai változásokra Ónodi, ezért hatékonyságnövelő beavatkozásokra van szükség a kockázatközösség egyidejű megőrzése mellett. Ha ennek egyensúlyát a magánszolgáltatók megjelenése megbontja, vagy lefölözi, azzal a teljes egészségügyi költségvetés felborulhat, hiszen a lakosság 1 százalékára költik az E. Alap 31 százalékát. Bár az orvosi technológia fejlődése forradalmasítja az orvostudományt, a betegek emberi törődést igényelnek, semmiféle gépek nem pótolhatják az interperszonális kapcsolatokat a gyógyításban – hangsúlyozta az államtitkár.

Míg a lakosság 86 százaléka elégedett az alapellátásban dolgozók munkájával, és csupán 44 százalék ítéli kielégítőnek a kórházak nyújtotta ellátást, holott szakmai szempontból éppen a fekvőbeteg-ellátásban a legmagasabb a gyógyítás színvonala – idézett egy újabb, a lakossági és a szakmai megítélés között húzódó ellentmondást igazoló uniós felmérést Ónodi. Elismételte munkáját eddig is végigkísérő véleményét, miszerint a finanszírozás nem illeszkedik a társadalmi szükségletekhez, és mindenki a most életben lévő, rosszul kialakított ösztönző-rendszerek mentén igyekszik maximalizálni a saját bevételeit: a kórházak a teljesítmény pörgetésével, az alapellátásban a kártyapénz megtartásával. Ezzel szemben szerinte olyan – a szükségleteket is figyelembe vevő – ösztönzőkre van szükség, amelyekben leképeződik a gyógyítás minősége is.

Az elmúlt évek sikerei közül kiemelte a várólista-csökkentési programot és az egynapos sebészeti beavatkozások finanszírozásának átalakítását, ami ha olcsóbbá nem is tette az ellátást, de a betegbiztonságot növelte. Megemlítette a sorban az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér elindítását, és azt, hogy 28 százalékkal többen léptek be a szakképzési rendszerbe az elmúlt hét évben, mint korábban. Az ösztöndíjaknak köszönhetően 4100 új belépővel számolnak a gyógyítók sorában, ami oldhatja azt a feszültséget, amit a munkaerőhiány okoz az ellátórendszerben.

Utolsó előadásán bejelentette azt is, a napokban 500 szavas cikkben, kormányzati szinten reflektálnak a vezető, nemzetközi orvosszakmai folyóiratban, a Lancetben  megjelent, „furcsa hangvételű” szerkesztőségi állásfoglalásra, amely pártállástól függetlenül sokakat felháborított.
 
Az Index frissen közöl írást Kásler Miklósról Profi despota, elszállt ezoterikus vagy ügyes lobbista? címmel, a Magyar NarancsA megkerülhetetlen című korábbi portréja szintén az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójáról szól.
 
Nagy Anikó lesz az államtitkár
A Magyar Idők korábban azt írta, három nő is államtitkári posztot visz majd az Emmiben. Novák Katalin családügyi, Szabó Tünde pedig sportért felelős államtitkár marad. Új szereplő lesz Nagy Anikó, aki a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet vezetését adja fel az egészségügyi államtitkári posztért. Az új, egészségügyért felelős államtitkár személyét érintő értesülést Ónodi-Szűcs Zoltán szintén megerősítette a kongresszuson.
Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink