hirdetés
2022. július. 06., szerda - Csaba.
hirdetés

 

Nem a legerősebb dohányosok körében a legnagyobb a mutációs teher

A new york-i székhelyű Albert Einstein College of Medicine kutatói a Nature Genetics folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be a tüdőrák és a dohányzás összefüggését vizsgáló genetikai felmérésük eredményeiről.

A vizsgálatban nemdohányzó és különböző ideje dohányos emberek hörgőinek hámsejtjeit vizsgálták egyetlensejt-teljesgenom szekvenálással, illetve a módszer egy különleges változatával, a 2017-ben kifejlesztett SCMDA-val (single-cell multiple displacement amplification). Kutatásuk célja az volt, hogy kvantifikálják a különbséget a dohányzók és a nemdohányzók sejtjeiben mérhető mutációk között. Az eredmény döntő különbséget mutatott ki a dohányosok kárára, ám egy érdekes eredménnyel is szolgált. Az epitéliumban keletkező mutációk száma ugyanis 23 dobozévet követően (egy év dohányzás napi egy doboz cigarettával) már nem nőtt tovább, illetve nem a legerősebb dohányosok körében volt a legnagyobb a mutációs teher. Ez pedig arra utal, hogy bizonyos emberek sejtjei olyan DNS-javító mechanizmusokkal rendelkezhetnek, ami csökkenti a dohányzás ártalmait, míg másoknál ezek a mechanizmusok hiányoznak, vagy nem működnek megfelelően. Ezek feltárása a kutatók következő célja, ami új fejezetet nyithat a tüdőrák kockázatának felmérésében.

Fotó: MedicalOnline archív
Fotó: MedicalOnline archív

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink