Nagy önbizalom, hiányzó kontroll – fék nélkül terjed az AI az orvoslásban

A technológia rohamos térnyerése a diagnosztikai és terápiás döntéseket is egyre inkább érinti, ám komoly ellentmondás mutatkozik az orvosok magabiztossága és tényleges ellenőrzési gyakorlata között – mutatnak rá a Szinapszis legfrissebb kutatásának eredményei, amelyeket Kun Eszter kutatási igazgató ismertetett a Kreatív és a Medical Tribune közös Gyógykomm konferenciáján. A Szinapszis Kft. három éve követi nyomon, hogyan viszonyulnak az orvosok az MI-hez, milyen célokra használják, és milyen előnyöket, illetve kockázatokat látnak benne.

Olyan gyorsan fejlődik a technológia, hogy már egyetlen évvel korábbi adatokból sem lehet megbízhatóan következtetni arra, hogyan épül be az MI az orvosi munkába – jegyezte meg Kun Eszter, ismertetve egyúttal azt is, hogy a 2026-os felmérésben 486 orvos vett részt, köztük 150 háziorvos és 336 szakorvos, a korábbi adatfelvételek során pedig 2024-ben 386, 2025-ben pedig 667 orvost kérdeztek meg.

Az MI használata mára szinte általánossá vált – igazolják az erednények. Míg 2025-ben az orvosok 77 százaléka számolt be valamilyen magán- vagy szakmai célú AI-használatról, idén már 91 százalékuk. Azonban mindössze egy év alatt 44-ről 73 százalékra emelkedett azok aránya, akik orvosi munkájuk során is használnak MI-n alapuló megoldásokat.

Már a diagnosztikai és terápiás döntésekben is megjelent

Az MI ma már messze nem csupán általános információkereső vagy szövegalkotó eszközként van jelen az orvosok munkájában. Bár továbbra is ezek a meghatározó felhasználási területek, egyre többen veszik igénybe kifejezetten orvosszakmai feladatokhoz.

A válaszadók 44 százaléka egészségügyi adatelemzéssel és kutatással kapcsolatos tájékozódásra, 35 százaléka szakmai információszerzésre használja az MI-t. Diagnosztikai döntéstámogatást 33 százalékuk, a kezelési terv kialakításának támogatását pedig 28 százalékuk említette. A betegútmenedzsment 22 százaléknál, az adminisztratív feladatok támogatása 11 százaléknál jelent meg.

Az adminisztráció az orvosok egyik legnagyobb mindennapi terhe, amelynek csökkentésére alkalmasak lennének a speciálisan fejlesztett AI-megoldások, ám erre  viszonylag kevesen használják a technológiát – jegyezte meg Kun Eszter.

A szakmai célú MI-használatban továbbra is az általános célú chatbotok és nagy nyelvi modellek dominálnak, ezek használatáról idén 60 százalék számolt be, szemben a tavalyi 25 százalékkal.

Kifejezetten orvosszakmai keresőket, szakirodalmi vagy evidenciákon alapuló alkalmazásokat a válaszadók 25 százaléka említett, míg képalkotó vagy diagnosztikai MI-rendszert 9 százalékuk, az elektronikus betegnyilvántartáshoz vagy intézményi szoftverhez integrált AI-funkciót pedig mindössze az orvosok 6 százaléka használ.

Az általános célú eszközök nem feltétlenül alkalmasak ugyanarra, mint a kifejezetten egészségügyi felhasználásra kialakított rendszerek, az orvosok azonban sokszor akkor is az egyszerűen elérhető általános megoldásokhoz fordulnak, ha létezik a feladatra célzottabb szakmai alkalmazás – emelte ki a kutatási igazgató.

Magabiztosak az orvosok, de nem mindig ellenőrzik az MI válaszait

A válaszadók 82 százaléka képesnek tartja magát arra, hogy kritikusan értékelje a mesterséges intelligencia által adott szakmai válaszok megbízhatóságát. Ezzel szemben mindössze 24 százalékuk állította, hogy minden esetben ellenőrzi a kapott szakmai információk és javaslatok helyességét más forrásból.

További 38 százalék az esetek többségében végez ellenőrzést, 11 százalék nagyjából az esetek felében, 14 százalék pedig csak ritkán. Vagyis az orvosok jelentős része úgy érzi, képes felismerni az MI tévedéseit, de ezt nem követi minden esetben tényleges ellenőrzés.

A magabiztosság meglehetősen megalapozatlan – értékelte a helyzetet Kun Eszter, aki szerint az MI alkalmazásával kapcsolatos tudás, a szakmai felkészültség és a biztonságos használathoz szükséges keretek között még komoly hiányosságok mutatkoznak.

A magas önbizalom a technológia iránti nyitottságot is jelzi – jegyezte meg a kutató, és hozzátette azt is, hogy az orvosok egyre tájékozottabbnak érzik magukat. Míg 2024-ben 29 százalékuk gondolta úgy, hogy ismeri az MI orvosi alkalmazási lehetőségeit, 2026-ban már 46 százalékuk vallott így. Az MI egészségügyben nyújtott lehetséges előnyeiről két évvel korábban 37 százalék érezte magát tájékozottnak, idén már több mint felük (55 százalék). – A magabiztosság azonban nem feltétlenül jelent megalapozott ismereteket, különösen akkor, ha a technológiát a felhasználók jórészt saját tapasztalataik alapján sajátítják el – jegyezte meg az eredmények kapcsán Kun Eszter.

Az egészségügyi intézmények 80 százalékában nincs érdemi AI-támogatás

Az orvosok 80 százaléka arról számolt be, hogy azon a munkahelyén, ahol szakmai tevékenységének legnagyobb részét végzi, semmilyen, a kérdőívben felsorolt MI-szabályozási vagy támogatási forma nem áll rendelkezésre.

Mindössze 7 százalékuk munkahelyén biztosítanak MI-használattal kapcsolatos képzést, és ugyanekkora arányban érhető el a munkáltató által jóváhagyott vagy biztosított MI-alkalmazás. Szakmai vagy informatikai támogatásról 6 százalék, írásos használati szabályzatról csupán 5 százalék számolt be.

Mindössze az orvosok 5 százalékának munkahelyén áll rendelkezésre egyértelmű útmutatás arról, milyen betegadatokat szabad bevinni az MI-rendszerekbe. A kutatási igazgató szerint ez az adat inkább arra utal, hogy a technológia fejlődésének sebességével a szervezeti működés és szabályozás nem tud lépést tartani, semmint arra, hogy az intézmények ne foglalkoznának a problémakörrel.

Kiderült az is, hogy az orvosok elsősorban saját tapasztalataikból tanulnak. A válaszadók 62 százaléka az MI használata közben szerzi az új ismereteit, 49 százalék általános internetes cikkekből, 48 százalék pedig családtagoktól, barátoktól tájékozódik. Munkahely által szervezett kurzuson mindössze 3 százalékuk vett részt.

Az MI biztonságos orvosi alkalmazásához nem elegendő az általános technológiai tájékozottság, szükség lenne olyan gyakorlati képzésekre és útmutatásokra is, amelyek az adatvédelemre, a szakmai megbízhatóság megítélésére, a megfelelő eszközválasztásra és a használat jogi kereteire is kiterjednek.

Az orvosok a diagnosztikai készségek gyengülésétől tartanak leginkább

A technológia terjedésével párhuzamosan a kockázatok érzékelése is erősödött, hiszen a megkérdezettek 77 százaléka tart attól, hogy az MI széles körű alkalmazása miatt a kezdő orvosok nem szerzik meg a megfelelő diagnosztikai jártasságot. A diagnosztikai és terápiás döntések jogi felelősségének tisztázatlanságát 74 százalék említette kockázatként, míg 72 százalék attól tart, hogy az orvosok túlzott mértékben támaszkodnak majd az MI javaslataira.

Az előző évhez képest jelentősen nőtt azok aránya, akik az MI téves vagy félrevezető szakmai javaslataitól tartanak. Míg 2025-ben 51 százalék jelölte meg ezt veszélyként, idén már 70 százalék.

A betegellátás emberi tényezőjének háttérbe szorulása 68 százalékot, az orvosetikai kérdések 65 százalékot, a betegek személyes adatainak védelme pedig 55 százalékot aggaszt.

Az orvosok nem fogadják kritikátlanul a technológiát, felismerik a lehetséges veszélyeket, ugyanakkor a mindennapi gyakorlatban nem feltétlenül járnak el olyan körültekintően, mint amennyire saját megítélésük szerint szükséges lenne – összegezte Kun Eszter.

Az MI támogatásával hozott orvosi döntésekkel kapcsolatban ugyanakkor a válaszadók 58 százaléka már komfortosan érezné magát, szemben a 2025-ös 54 és a 2024-es 42 százalékkal. A kutató szerint érdekes módon az életkor nem mutatott olyan erős különbségeket, mint amilyenekre előzetesen számítani lehetett. A férfiak körében viszont nagyobb a nyitottság, körükben 64 százalék érezné komfortosnak a munkája során az MI-vel támogatott döntéshozatalt, a nőknél ez az arány 53 százalék.

Az MI előnyeinek megítélésében eközben némi visszarendeződés figyelhető meg. Tavaly még 73 százalék vélte úgy, hogy az MI egyszerre javítja a diagnózis pontosságát és felállításának gyorsaságát, idén viszont már csak 65 százalék osztotta ezt a véleményt. Kun Eszter ezt részben az általános célú alkalmazások elterjedésével, valamint azok gyakorlati korlátainak megtapasztalásával hozta összefüggésbe.

A betegek is egyre gyakrabban érkeznek AI-tól szerzett információkkal

Az orvosok 70 százaléka legalább hetente találkozik olyan beteggel, aki MI segítségével tájékozódott a betegségéről, a tüneteiről vagy a lehetséges kezeléséről, ami új helyzetet teremt a rendelőkben. Az orvosoknak már nemcsak saját eszközhasználatuk biztonságosságára kell figyelniük, hanem arra is, hogyan értelmezzék és kezeljék a betegek által hozott – gyakran ellenőrizetlen – MI-válaszokat. A betegedukációban ezért egyre fontosabbá válhat az MI megfelelő használatáról szóló tájékoztatás is.

A következő öt évre vonatkozó várakozások alapján az orvosok szinte valamennyi fontos egészségügyi területen számítanak az MI szerepének térnyerésére. A válaszadók 91 százaléka az egészségügyi adatelemzésben és kutatásban, 85 százaléka a diagnosztikában, 71 százaléka pedig az adminisztratív feladatok és munkafolyamatok menedzselésében vár jelentős hatást. A kezelési tervek támogatását és a betegútmenedzsmentet egyaránt 68 százalék, a betegkommunikációt és betegedukációt 47 százalék említette ezen a téren.

A mesterséges intelligencia már tömegesen jelen van az orvosok szakmai munkájában, és egyre több klinikai döntést érint, miközben az intézményi felkészültség, a célzott képzés és a gyakorlati szabályozás jelentős lemaradásban van – foglalta össze Kun Eszter.

Az MI a negyedik szerepló az orvos-beteg kapcsolatban

A betegek egyre gyakrabban fordulnak MI-rendszerekhez, mielőtt orvoshoz mennének, az így kapott információk pedig befolyásolhatják a betegségeikről és a lehetséges kezelésekről alkotott elképzeléseiket. Erre már Kallós András marketing-, kommunikációs és adatvédelmi compliance szakértő hívta fel a figyelmet, aki az MI-t az egészségügyi kommunikáció immár meghatározó szereplőjeként mutatta be.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az MI által közvetített egészségügyi információk nem feltétlenül megbízhatóak vagy naprakészek. Az egyes rendszerek eltérő forrásokra támaszkodhatnak, miközben a hiteles orvosszakmai tudás egy része zárt, az MI számára nem hozzáférhető felületeken található. A válaszokat ráadásul befolyásolhatja a kérdés megfogalmazása és a beszélgetés előzménye is, így ugyanarról a betegségről vagy terápiáról különböző felhasználók eltérő információkat kaphatnak. Ezért egyre fontosabb megérteni, milyen válaszokat adnak az MI-rendszerek a betegek egészségügyi kérdéseire, milyen forrásokra támaszkodnak, és milyen tévhiteket közvetíthetnek. Az orvosok ugyanis nem feltétlenül tudják nyomon követni az online térben terjedő valamennyi egészségügyi állítást, mégis nekik kell szembesülniük ezekkel a rendelőben.

A gyártók és az egészségügyi szakmai szervezetek segítsék az orvosok felkészülését a gyakran felmerülő tévhitekre és félrevezető MI-válaszokra – javasolt a szakember, aki szerint emellett szükség lenne arra is, hogy a hiteles, bizonyítékokon alapuló szakmai információk minél szélesebb körben hozzáférhetők legyenek, és a MI-rendszerek számára is elérhető forrásokban jelenjenek meg.