hirdetés
2019. november. 12., kedd - Jónás, Renátó.
hirdetés

 

Milyen az egészségesek bélflórája?

A Science nyilvánosságra hozta az egészségeseken eddig végzett legnagyobb bélflóra-vizsgálat első eredményeit. A Belga Bélflóra Projekt ezer önkéntes életmódja és bélbaktériumai között keresett összefüggéseket.

hirdetés

Az eddigi legnagyobb egészséges populáción végrehajtott vizsgálat ezer önkéntes székletmintája alapján 69 olyan tényezőt állapított meg, ami összefüggésben áll a bélflóra összetételével; a Leuveni-i Katolikus Egyetem professzora, Jeroen Raes által vezetett vizsgálat eredményei a Science-ben jelentek meg (Population-based metagenomics analysis reveals markers for gut microbiome composition and diversity), és mint a kutatók kifejtik, az asszociációk irányának tisztázása – mi az ok, és mi a következmény – további munkát igényel.

A Belga Bélflóra Projekt 2012-ben indult, célja 5000 egészséges személy fizikai állapota, táplálkozása, életmódja és bélflórájának összetétele közötti kapcsolatok feltárása. A bélmikrobióta-variáció populáció szintű feltárása alapot szolgáltat betegségekkel kapcsolatos jövőbeli kutatások és klinikai vizsgálatok tervezéséhez, nyilatkozta Raes.

A most nyilvánosságra hozott eredmények szerint a bélmikrobióta-variációval összefüggést mutató legfőbb változók a széklet bélcsatornán történő áthaladásának időtartama, a diéta, a szedett orvosságok, a nem és az életkor. Mint kiderült, 14 olyan baktérium-nemzetség van, amelyik a minden egyes személyben jelenlévő univerzális alap-mikrobiomot alkotja.

Mint Raes kifejti: a korábbi vizsgálatok túlnyomó többsége speciális betegségekre fókuszált (korábbi vizsgálatokból tudjuk pl., hogy Parkinson-kór esetén megnyúlik a széklet bélcsatornán történő áthaladásának időtartama, ami visszafelé hatva befolyásolja a mikrobióta összetételét), azonban a bélbaktériumokon alapuló diagnosztikumok és gyógyszerek kifejlesztése érdekében alapvetően fontos az átlagos bélflóra elemzése.

A bélmikrobióta összetételével a széklet bélcsatornán történő áthaladásának időtartama mutatja a legerősebb összefüggést, a második legfontosabb tényező pedig az étrend, ezen belül is a táplálék rosttartalma. A számos meglepetés egyike, hogy kiderült: a keserűcsokoládé-, illetve a sörfogyasztáshoz speciális bélbaktérium-populáció társul. Nem meglepő viszont az, hogy az oxigénfelevő kapacitás és a használt gyógyszerek is kapcsolatban állnak a bélflóra összetételével. A gyógyszerek közül nemcsak az antibiotikumok és a hashajtók számítanak, de erős az összefüggés az antiallergén szerekkel, valamint a fogamzásgátlás és menopauzális tünetenyhítés céljából használt hormonkészítményekkel is. Figyelemre méltó, teszik hozzá a kutatók, hogy az élet korai szakaszának eseményei, így pl. a születés és a táplálás módja (szoptatás vs. tápszer) nem tükröződnek a felnőttek mikrobióta-összetételében.

A Belga Bélflóra Projekt különlegessége továbbá, hogy lehetőség van az eredményei replikálására is, mivel Raes és munkatársai együttműködnek a holland LifeLines vizsgálattal. Így derült ki, hogy a belga vizsgálat során összefüggést mutató tényezők 90%-a a holland vizsgálatban is összefüggésként jelent meg. A LifeLines egy különleges holland összefüggésre is fényt derített: speciális mikrobióta-összetétellel jár együtt a hollandok magas író-fogyasztása.

Mindazonáltal a Belga Bélflóra Projekt eddig a felderített bélmikrobióta-variációnak csak a 7%-át tudta megmagyarázni, azaz, teszik hozzá a kutatók, még hatalmas mennyiségű munkát kell elvégezni a bélflóra ökoszisztémájának megértéséhez. A teljes kép felrajzolásához a becslések szerint 40 000 ember székletmintájának a feldolgozására lesz szükség, a megértéshez továbbá a bélflóra időbeli változásainak – evolúciójának – nagy léptékű nyomon követése is szükséges.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink