hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Már vidéki terjeszkedésre is készül az új fővárosi magánkórház

Alaposan átrendezheti az egészségügyi magánszolgáltatók piacát az augusztus elején megnyitó Duna Medical Center (DMC).

Az egészségügyi magánszolgáltatók egyre terebélyesedő hazai piacának szereplői hiába ringatták magukat abba az illúzióba, hogy a nagy hangon beharangozott – s nem mellékesen, az ágazat legfőbb vezetőit felvonultató –  bejelentésből, miszerint sok szakmás magánkórházat építenek Budapesten, semmi sem lesz. Azt persze még ma sem tudni biztosan, hogy valóban felépül-e a Soroksári út mentén a több, mint száz ágyas intézmény, szakrendelőjét és egynapos sebészeti ellátást nyújtó részlegét azonban kedden bemutatták a sajtó résztvevőinek. Ami annál is érdekesebb, mivel állítólag a miniszterelnök számára vállalhatatlanul sok ágazatvezetőt felvonultató tavaly szeptemberi bejelentésre adott politikai válasz – élesen szétválasztandó a magán és az állami ellátórendszer – úgy tűnik, inkább az utóbbiak munkaerő-megtartás és szabad kapacitás-kihasználás okán tervezett fizetős ellátásainak sorában okozott megtorpanást. A Duna Medical Center projekt azonban folytatódott.

A kórház átadását – amelynek szerkezetkész épületéért, valamint a mellette lévő, később egy hotelnek helyet adó telekért közel 3,5 milliárd forintot fizettek a beruházók a korábbi tulajdonos Demján Sándornak – kedden 2016 végére, legkésőbb 2017 elejére ígérte Igor Jankovszkij ukrán üzletember, aki befektetőként vesz részt a projektben. A beruházás és a részletes üzleti terv kimunkálója nyilván az a triumvirátus – Joseph Priel, Amir Nachumi és Vitali Volsky –, amelynek tagjai valamennyien ügyvezetőként és vezető tisztségviselőként jegyzik a Duna Medical Kft-t. A cégnek – legalábbis a nyilvános cégjegyzék szerint – 500 millió és 1 milliárd között van a jegyzett tőkéje. A vállalkozás egyébként messzebbre tekint a Ferencvárosnál; Igor Jankovszkij már több, vidéki kórházról vízionál.

A program egészére – kórház és szakrendelő – 40 millió eurót, valamivel több mint 12 milliárd forintot szánnak. Az első lépcsőként megvalósított szakrendelőre közel 3 milliárd forintot fordítottak: 1,5 milliárdba kerültek a műszerek, míg a jövendő kórház épülete mellett lévő irodaházban elhelyezett vizsgálók helyiségeit 7 évre vették bérbe, s ezek átalakítása további 800 milliót vitt el.

Jelenleg valamivel több mint 50 főállású asszisztenst alkalmaznak – e létszámot 80-ra kívánják idővel bővíteni –, s 150 közreműködői szerződéssel, részállásban dolgozó orvossal fogadják a betegeket. A szerződések nem kizárólagosak, a doktorok tehát bárhol, máshol is vállalhatnak a magánszektorban munkát. A fizetések – úgy az orvosok, mint az asszisztensek esetében – jóval magasabbak a hazai béreknél, ám még mindig jelentősen elmaradnak a külföldi havi jövedelmektől. Ennél többet azonban erről a témáról nem árult el Schiszler István, a központ igazgatója.

A DMC-ben közel 30 féle szakrendelés kereshető fel, egynapos sebészetet pedig – két műtő és a pihentető részlegben 14 ágy áll ehhez rendelkezésre – kilenc szakterületen vehetnek igénybe a jelentkezők. Háttérintézményként az Uzsoki Utcai Kórházzal kötöttek szerződést. A szövődményes esetek tehát – ha lesznek – ide kerülnek, ennek kezelési költségeit azonban minden esetben a DMC állja, közölte az igazgató. A MedicalOnline kérdésére, akkreditáltatják-e az intézményt – amely az itt készített vizsgálati leletek máshol történő elfogadása szempontjából is fontos, megtudtuk: a kórház átadása után szeretnék, hogy mindkét részleg rendelkezzen az amerikai  joint commission akkreditációjával. Ennek elindításához  azonban legalább fél éves működés szükséges.

Az üzleti tervekkel kapcsolatos faggatózásokra meglehetősen szűkszavúan válaszolt Schiszler István, akitől csak annyit lehetett megtudni, hogy 1-1,5 – bár egyes források szerint ennél jóval több – év után várnak el a befektetők null-szaldót. Ez nyilván attól is függ, mennyire sikerült  jól „belőni” az árakat, igaz, azt a befektetők eleve közölték, hogy nem kizárólag csak a jómódú paciensekre számítanak. Egynapos sebészeti ellátásban havonta 300–400 esetet tudnak ellátni, míg az ambulanciákon óránként akár 60 beteg is megfordulhat. Igaz, az igazgató egyelőre elégedett lenne, ha ennek a fele megjelenne a várókban.

Ami a külföldi betegeket illeti, egyelőre nem számolnak velük, legfeljebb a már Magyarországon huzamosabb ideje tartózkodókkal, a kórházzal viszont szeretnének bekapcsolódni az egészségturizmusba.

Részben az áraktól és természetesen a szolgáltatásoktól is függ, hogy mennyi hazai klienssel számolhatnak. Az nyilván jelentős segítségnek ígérkezik, hogy az UNIQA biztosító – amelyet egy hosszú tender eredményeként választott ki együttműködő partneréül a DMC – szeptemberben előáll egy vadonatúj, a hazai biztosítási piacon eddig fellelhetetlen, egyedi egészségbiztosítási termékkel. Ennek részleteiről  Juhos András vezérigazgató-helyettes egyelőre csak annyit árult el, hogy elérhető ár-érték arányban ajánlják majd ügyfeleiknek. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy bár minden harmadik magyar, akinek egészségbiztosítása van, UNIQA ügyfél, de míg Ausztriában  2 millió ember rendelkezik egyéni betegségbiztosítással, Magyarországon alig 30 ezer fölött van ez a szám.

 

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés

Könyveink