hirdetés
2022. november. 29., kedd - Taksony.
hirdetés

Majomhimlő: a korai diagnózis és az elkülönítés a megoldás

A Magyar Nemzetnek adott interjút Kis Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) virológusa, aki a majomhimlőről beszélt a lapnak.

Alig lélegeztünk fel a koronavírus-járvány után, máris egy új betegség jelent meg, a majomhimlő. Az előttünk álló évtized a járványok évtizede lesz?

– Bár még az évtized elején járunk, az biztos, hogy a járványok befolyásolni fogják az életünket az elkövetkező évtizedekben. A felmelegedés, a globalizáció, a fokozódó – főleg a Covid–19 járvány utáni – turizmus hatására olyan kórokozók, illetve az azokat terjesztő vektorok jelennek meg hazánkban, amelyek eddig nem vagy csak ritkán fordultak elő. Az ember azonban egyre közelebb kerül a természethez, és ezzel nő a kockázata, hogy az állatvilágból átkerüljenek kórokozók az emberre. Jó példa erre az ebolavírus, ami pár évtizeddel ezelőtt csak néhány évenként bukkant fel Afrika középső részén, manapság pedig már nincs olyan év, hogy ne okozna járványt, sőt olyan is volt, hogy egy évben többet is. De állatról emberre terjedve jelent meg a SARS-CoV–2, a majomhimlő és a madárinfluenza is, ezért hozzá kell szoknunk, hogy ezek egyre többször fordulnak majd elő.

Magyarországon elsőként a Nemzeti Népegészségügyi Központ nemzeti biztonsági laboratóriumában sikerült diagnosztizálni a majomhimlőt. Hogyan erősítették meg a vírus jelenlétét?

– Az egyik fővárosi egészségügyi intézmény felkereste az NNK-t, és jelezte, hogy van egy olyan betegük, aki megfelel az úgynevezett esetdefiníciónak, azaz egy olyan meghatározásnak, ami leírja, hogy kik lehetnek majomhimlővírussal fertőzöttek. A betegtől mintát vettek, amelyet beküldtek az NNK nemzeti biztonsági laboratóriumába, ahol először többféle PCR-vizsgálatot végeztünk el a mintákon, amelyek pozitív eredményt adtak. Ezt követően meghatároztuk – szintén többféle módszerrel – a vírus teljes genetikai állományát. Így vált teljessé a nemzetközi előírásoknak megfelelő megerősítése a majomhimlő-fertőzésnek. Az NNK laboratóriumában a majomhimlő kimutatásának képességét egyébként nem most alakítottuk ki. Rendelkezésünkre állnak külföldi laboratóriumok protokolljai, valamint a vírussal kapcsolatos számos információ is. Éppen ezért az egyes egészségügyi szolgáltatókat a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatta arról, hogyan kell egy potenciális fertőzöttől mintát venni és beküldeni a laboratóriumokba. A nagyobb diagnosztikai laboratóriumoknak pedig – ahogy a koronavírus-járvány elején is tettük – olyan diagnosztikus anyagokat biztosítunk, amelyekkel ellenőrizni tudják vizsgálataik megfelelőségét.

Most, hogy hazákban is jelen van a majomhimlő, mennyire kell komoly egészségügyi következményektől tartani?

– Mint minden emberi megbetegedést okozó kórokozót, ezt is komolyan vesszük. Azzal tisztában kell lennünk, hogy szerencsére a majomhimlő nem úgy terjed, mint a koronavírus, az influen­zavírus vagy akár a szalmonella baktérium. Szükséges a szoros kontaktus. Fontos, hogy aki észleli magán a tüneteket – a jellegzetes kiütések mellett a lázat, fejfájást, izomfájdalmat, hátfájást, duzzadt nyirokcsomókat, hidegrázást és fáradtságot –, haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot háziorvosával, szakrendelővel. Az időben felismert betegség, elkülönítés és diagnosztika a kulcs a járvány megelőzéséhez.

A teljes interjút a Magyar Nemzet közli.

(forrás: Magyar Nemzet)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Dr. Kovács Attila Géniusz fődíjas reumatológus főorvos alighanem a legsikeresebb kvízjátékos. Rangos Katalin beszélgetett vele.