Körzeti orvosok: jobb megijedni!

A légúti infekcióban szenvedő betegek 45%-át helytelenül, antibiotikummal kezelik –  legalábbis az USA-ban, a Boston Medical Center belgyógyászati szakrendelésén és körzeti orvosi rendelőiben –, annak ellenére, hogy számos randomizált tanulmány bizonyítja ennek felesleges, sőt káros voltát.

Az Infection Control & Hospital Epidemiology című szaklapban megjelent tanulmány szerint az ambuláns ellátás keretében gyakran írnak fel a légúti infekcióban – bronchitis, akut pharyngitis (torokfájás), felső légúti gyulladások, közönséges nátha – szenvedőknek feleslegesen antibiotikumokat, ami nemcsak a költségeket emeli meg feleslegesen, és elősegíti a napjainkban egyik legnagyobb veszélynek számító antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulását, de számos mellékhatásnak is kiteszi a betegeket, feleslegesen. A szabadon olvasható, Antibiotics for Respiratory Tract Infections: A Comparison of Prescribing in an Outpatient Setting című tanulmány első szerzője, Tamar Barlam szerint az orvosok a helytelen gyakorlatot már az orvosegyetemeken és rezidensi éveik alatt megtanulják. A kutatók 2 év ambuláns viziteinek retrospektív analízisét végezték el, ami idő alatt 4.942 esetben keresték fel betegek légúti fertőzések miatt a Boston Medical Center rendeléseit.

Az eredmények szerint leggyakrabban akut bronchitis esetében írnak fel az orvosok feleslegesen antibiotikumot (az akut bronchitis-es esetek 71%-ában), ezt követi a torokfájás (50%), illetve a nemspecifikus felső légúti fertőzés (28%). A nők a férfiakhoz képest nagyobb arányban kapnak feleslegesen antibiotikumot, míg a fekete páciensek a fehérekhez képest kisebb arányban. A kutatók szerint a helytelen gyakorlaton a jobb egyetemi képzéssel lehetne segíteni, illetve a helyes gyakorlatot folytatók példaként állításával.

A betegek antibiotikumokkal kapcsolatos elképzelései

A George Washington, a Cornell és a Johns Hopkins Egyetemek kutatói a betegek antibiotikumokkal kapcsolatos elképzeléseit vették górcső alá. 113, kórházban ápolt pácienssel készítettek interjút, aminek alapján kiderült, hogy a betegek akkor is ragaszkodnak az antibiotikus kezeléshez, ha tisztában vannak azzal, hogy az antibiotikum nem használ vírusfertőzés esetén. A betegek azt gondolják, bármilyen fertőzés esetén érdemes bevenni az antibiotikumot, az legfeljebb nem használ – elképzeléseik szerint a felesleges antibiotikum-használat veszélyei nem múlják felül annak előnyeit, hogy a szer esetleg mégis használ. A betegek úgy vélik, az antibiotikum-használatnak nincsenek mellékhatásai, és mivel éppen rosszul érzik magukat, bármit beszednek, amiről úgy gondolják, segíthet. David Broniatowski, a Medical Decision Making című lapban megjelent tanulmány – Germs Are Germs, and Why Not Take a Risk? Patients’ Expectations for Prescribing Antibiotics in an Inner-City Emergency Department – első szerzője szerint „tűzzel kell felvenni a harcot a tűz ellen”, azaz ha a betegek azt gondolják, hogy az antibiotikumok nem árthatnak, nem elegendő arra fókuszálnunk, hogy elmondjuk nekik, valószínűleg vírusfertőzésben szenvednek. Azt is a tudomásukra kell hoznunk, hogy az antibiotikumoknak számos igen kellemetlen mellékhatása lehet, és a vírusfertőzést egészen biztosan nem fogják meggyógyítani.Broniatowski és kollégái a betegek számára a felesleges antibiotikum-szedéssel kapcsolatosan készített tájékoztató anyagokat is megvizsgálták, és azt találták, hogy azok mind arra helyezik a hangsúlyt, hogy mi a különbség a vírusok és a baktériumok között, és nem foglalkoznak az antibiotikumok mellékhatásaival. Mint a kutatók leszögezik: módosítani kell a betegek és az orvosok, nővérek edukációját, és hangsúlyozni kell az elkerülhető mellékhatásokat.

Mikrobiom és diabétesz

Ennek tükrében különösen érdekes a humán mikrobiommal foglalkozó eddigi legnagyobb longitudinális vizsgálat –The Dynamics of the Human Infant Gut Microbiome in Development and in Progression toward Type 1 Diabetes – eredménye, miszerint kapcsolat van a bélbaktériumok összetételében bekövetkező változás és az 1-es típusú diabétesz jelentkezése között. A Cell, Host & Microbe című szaklapbanpublikált tanulmány szerzői, Ramnik Xavier és munkatársai, a MIT és a Harvard kutatói olyan csecsemőket követtek 3 éven keresztül, akik genetikailag hajlamosak voltak az 1-es típusú diabétesz kialakulására. Rendszeresen elemezték a 33 gyermek székletének bakteriális összetételét, és kiderült, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknél kialakult a diabétesz, a megelőző 1 évben drámai módon, 25%-kal csökkent a székletben megfigyelhető baktériumfajok száma. A mikrobiom diverzitásának csökkenése pedig összefüggésben lehet az antibiotikus kezelésekkel, aminek következtében nemcsak 1-es típusú diabétesz, de egyéb autoimmun betegségek, és pl. gyulladásos bélbetegségek is kialakulhatnak.