Kérdések a parlamentben a mentőszolgálatról és az ápolási díjról
Munkaerőhiány a mentőknél és válság az idősgondozásban – bér- és életpályaprogramot, valamint a szociális ellátás bővítését ígéri a kormány.
Tervezi-e a kormány a mentőszolgálat átalakítását?
Szabadi István (Mi Hazánk) szerint a mentőszolgálat működését egyre súlyosabb munkaerőhiány, túlterheltség és az anyagi megbecsülés hiánya nehezíti, ami már a betegellátás biztonságát is veszélyeztetheti. Több térségben már csak jelentős túlórákkal és más állomásokról átcsoportosított dolgozókkal lehet biztosítani a folyamatos szolgálatot. A mentőtisztek gyakorlatilag az orvosok helyett dolgoznak, mégis szakdolgozói bért kapnak, pedig a mentőszolgálatnál végzett munka rendkívüli fizikai és pszichés terheléssel jár.
Azt kérdezte a kormánytól, tervezik-e a mentőszolgálat átalakítását, a humán erőforrás és az eszközpark bővítését, emelik-e a mentőtisztek és mentőápolók bérét, és bevezetik-e számukra a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét?
Porpáczy Krisztina, az Egészségügyi Minisztérium alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkára a válaszában jelezte: a felvetett problémák létezésével egyetért, azok nagymértékben az előző ágazatvezetés döntéseinek következményei. Emlékeztetett: a kormányváltást követően az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) volt az első ágazati háttérintézmény, ahol megvalósult a vezetőváltás.
Jelenleg zajlik a nyílt főigazgatói pályázat. Június 18-án hosszú idő után egyeztetésre került sor a három mentős érdekképviselet vezetőivel, beérkezett javaslataikat figyelembe véve zajlik az ágazati bér- és életpályaprogram előkészítése. Csaknem 8000 mentőtiszt, mentőtechnikus, mentőápoló mellett az OMSZ munkáját segítő mintegy 600 gazdasági adminisztratív és műszaki kollégát is magában foglaló bér- és életpálya-fejlesztésről tárgyalnak - mondta.
Mikor emelik az ápolási díjat?
Szabadi István (Mi Hazánk) az interpellációk során úgy értékelt, hogy a magyar idősgondozási rendszer válságban van. A statisztikai hivatal adatai szerint 2025-ben 55 ezren éltek idősotthonokban, az Állami Számvevőszék jelentése alapján pedig 43 ezren voltak a várólistán 2023-ban, az átlagos várakozási idő csaknem 3 év volt - ismertette.
Azt mondta, a Tisza programjában az otthonápolási díj 50 százalékos emelése szerepel, de a Mi Hazánk szerint az ápolási díj összegét a mindenkori minimálbérhez kell igazítani. Mikor emelik az ápolási díjat? Megfontolják-e, hogy a gyermekek otthongondozási díjához (gyod) hasonlóan a felnőtt hozzátartozók egész napos ápolásáért is járjon a minimálbér? Hogyan tervezik felszámolni a várólistákat a szociális otthonokban? - sorolta kérdéseit.
Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter úgy fogalmazott: mindaddig nem állnak szóba a Mi Hazánk képviselőivel, amíg a megalázott sükösdi tamburás srácoktól és a meggyalázott roma holokauszt miatt nem kérnek elnézést.
A tárcavezető szerint az idősgondozás helyzete katasztrofális Magyarországon, és a legsürgetőbb szociálpolitikai kérdés. Hozzátette, a bentlakásos férőhelyek száma az elmúlt 16 évben nem emelkedett, a házi segítségnyújtás sem erősödött.
Azt mondta, a Tisza-kormány növelni fogja a férőhelyek számát, de arra is figyelni fog, hogy az ellátottaknak milyen szolgáltatásra van szükségük. Erősíteni kell a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás rendszerét is - hangoztatta, hozzátéve, meg kell becsülni az idős embereket és a szociális dolgozókat.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban igen.
