hirdetés
2019. december. 07., szombat - Ambrus.
hirdetés

Kemény időszak elé néz az ágazat: újraosztják a szerepeket

Vélhetően óriási konfliktusokat okoz majd a fővárosi kórházak körében a kapacitások újraosztása és ezzel az ágazat irányításáért felelős szakállamtitkár, Zombor Gábor is tisztában van –  hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, melyet az Egészségügyért Felelős Államtitkárság szervezett újságírók számára. Új struktúra, új finanszírozási technikák, új megközelítés – minden mozdul, szinte semmi sem marad változatlan.

hirdetés

Mint ahogy arról korábban a MedicalOnline már beszámolt, tavaly év végén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egy milliárd forintot osztott szét az intézmények között a várólisták csökkentésére. Ebből az összegből nagyjából 1000-1500 nagy értékű beavatkozást tudnak elvégezni a szolgáltatok, azt a pénzt külön „pántlikázva” kapják, kizárólag a várólisták ledolgozására használhatják fel. Erre a célra nagyjából még további 5 milliárd forint áll majd rendelkezésre, melyre pályázhatnak a szolgáltatók – mondta Zombor Gábor. A várólisták terén óriási a káosz, ezért folyamatosan monitorozzák az aktuális helyzetet, most úgy tűnik, hogy egyrészt a nagy értékű eszközbeszerzések halogatása miatt teszik várólistára betegeiket az intézmények. De gyakori az is, hogy a beavatkozást végző osztályt vezető szakorvos(ok) nem szívesen végez(nek) bizonyos típusú műtéteket, így egy-egy térségben folyamatosan növekszik a lista. A most alakult munkacsoport minden intézményi várólistát külön-külön felülvizsgál majd, sőt, tervezik, hogy minden várakozó beteggel felveszik a kapcsolatot, talán ez is segítheti a kialakult helyzet mielőbbi felszámolását. Ezen túlmenően bővül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által központosított közbeszerzéssel megvásárolt eszközök köre (pld. csípő-és térdprotézisek, műlencsék) is, így az intézményvezetők nem tudnak majd spórolni a betegellátás kárára.

Diagnosztika

Változik a mammográfiás vizsgálatok kapacitásainak elosztása is, központi irányítás alá kerül, hisz az államtitkár szerint ma óriási különbségeket tapasztalnak. Nem mondta, de utalt rá, hogy sok esetben felmerül a gyanú, hogy az állami kapacitások mesterséges visszafogása a magánszféra malmára hajtja a vizet. A diagnosztikai vizsgálatok közül a rövid időn belül elvégezhető CT vizsgálatok igénybevételét is korlátozzák, de hosszú távon a nukleáris medicina szakmát kérik arra, hogy gondolják újra a diagnosztikus vizsgálatok igénybevételét szabályzó szakmai protokollokat.

Onkológia

Körülbelül két héten belül ülteti tárgyalóasztal mellé Zombor Gábor az onkológia képviselőit. A daganatos betegségek terápiájára elköltött forrás jelentősen megnőtt az elmúlt évek folyamán. Jelenleg 169 milliárd forintot fordítunk erre, ám a nemzetközi szakirodalmi adatok alapján nem túl nagy hatékonysággal. Változtatni kell és fogunk is – mondta az államtitkár, nem maradhat a jelenlegi szisztéma.  Módszertani, irányítási és strukturális változásokra van szükség. Pillanatnyilag közel 70 akkreditált onkológiai ellátóhely működik az országban, ezzel szemben 145 helyről jelentenek onkológiai beavatkozásokat – ez pedig nonszensz. A daganatos betegek ellátása csak a kijelölt centrumokban folyhat, a gondozást kell szélesíteni, ebben vállalhatnak szerepet az akkreditációval nem rendelkező ellátók – állítja Zombor.

Kapacitáselosztás

Február végéig kell megállapodásra jutniuk a megyei egyeztető fórumokon az egészségügyi szolgáltatóknak arról, hogy az adott térségben, ki, milyen feladat ellátására vállalkozik. Az új kormányzati struktúrában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kezében van karmesteri pálca. Az ellátásokat több csoportba sorolták, a kórházi ellátások zöme – mely a súlyszám, több mint 50 százalékát teszi ki – két kategóriába (A, illetve B-be) került. Ezek az úgynevezett tömegellátások – ezekre lehet majd pályázniuk az intézményeknek. A többi, regionálisan, vagy országos szinten szervezett, centrumosított ellátás esetében a finanszírozó dönti el, hogy kvázi kitől vásárolja majd a szolgáltatást. Ha nincs egyezség, akkor jön a már korábban beharangozott egy megye-egy kórház modell mondja Zombor Gábor, aki szerint egy biztos, senki sem bújhat ki a racionalizálás kényszere alól.

A legnagyobb érdekellentét a fővárosban várható – ezzel az államtitkár is tisztában van. Mint mondja, még semmi sem dőlt el. Lehet, hogy egy, de az is, hogy öt kórház kap irányító szerepet. A lényeg, hogy „kijelöléskor” az intézmény „sürgősségi ellátási képességét” veszik alapul, továbbá kitétel az is, hogy a vezető intézmény egy megyei kórházhoz hasonlatos ellátási palettával rendelkezzen. Jelenleg két ilyen intézményt lát a fővárosban: az Uzsokit és a Szent István Kórházat.  A területi ellátási kötelezettség újragondolása és egy új beutalási rend eredményezheti azt is, hogy Országos Mentőszolgálat terhelése csökkenhet, elemzések azt mutatják, hogy jelenleg Budapesten a szervezet kapacitásainak 80 százalékát köti le az intézmények közötti betegszállítás. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron múlik, élnek-e az új szisztémában kapott lehetőséggel, most náluk a labda, hisz megkapták teljes körű ellátásszervezési feladatokra a jogosítványt. Az államtitkár reméli, élni fognak vele.

Egynapos sebészet

Kinek jó, kinek  rossz hír, hogy az államtitkárság döntése alapjaiban megváltoztatja majd a jelenlegi viszonyokat. Ugyanis egy hamarosan életbe lépő jogszabály értelmében a jövőben az egynapos sebészeti ellátások körébe sorolt beavatkozásokat csak kivételes és szakmailag indokolható esetben lehet majd a hagyományos kórházi ellátás körében elvégezni, illetve finanszírozni. Ezzel párhuzamosan az egynapos sebészeti ellátások teljesítményvolumen korlátját (tvk) eltörlik.

A pénz követi a beteget

Az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb intézkedése, hogy az E-Alapon belül a járó-és a fekvőbeteg kasszát összenyitja a jogalkotó, ezzel is segítve az egészségügyi intézmények számára a kedvező gazdálkodási feltételek megteremtését.  Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megyénként meghatározta az egy lakosra jutó fejkvótát/kontingenst – az új szisztémában a finanszírozás követi a beteget, vagyis ott számolják majd el a vizsgálatok után járó finanszírozást, ahol elvégezték a beavatkozást. 

Mit kell tudni a háttérintézményekről?

Mint azt a MedicalOnline már megírta megszüntetés, összevonás, feladatátcsoportosítás – tavaszra jelentős átalakulás vár az Emberi Erőforrások Minisztériumának eddigi 17 egészségügyi háttérintézményére.

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) jogutódja az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), amely a fenntartói-tulajdonosi jogokat gyakorolja az állami intézmények esetében.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és mai nyolc háttérintézménye helyett négy maradhat.

  1. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH)
  2. Országos Közegészségügyi Központ, mely három feladatcsoport mentén szerveződik meg: a környezet-és település-egészségügy, sugáregészségügy, valamint a kémiai biztonság. Vagyis egyesül a Országos Kémiai Biztonsági Intézet, az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet és az Országos Környezetegészségügyi Intézet.
  3. Továbbra is fennmarad az Országos Epidemiológiai Központ;
  4. Létrejön a  Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Alapellátási Intézetnek és az Országos Gyermekegészségügyi Intézetnek az Országos Egészségfejlesztési Intézetbe történő beolvadásával. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet módszertani intézetként és egészségfejlesztési szolgáltatási központként látja majd el feladatait.

Újra önálló lesz a mai Országos Gyógyszerészeti Intézet. Ennek feladatai bővülnek az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) hatósági feladataival. Úgy tudjuk, az új intézmény neve Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) lesz, és oda helyezik át a gyógyszer-kiskereskedelemmel kapcsolatos feladatokat is, amely eddig az OTH-hoz tartozott. Ebbe az intézetbe tagozódik beaz Eszközminősítő és Kórháztechnikai Igazgatóság(a volt EMKI) és a Technológia-értékelő Főosztály is.

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal és a GYEMSZI-ből kiváló Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság beolvadásával jön létre az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK). A két szervezet integrációjára az általuk ellátott feladatok hasonlósága miatt volt szükség. A központ létrehozásával megvalósulhat az ügyintézéssel járó terhek csökkenése, ügyfélbarát szolgáltatás nyújtása, a teljes körű tájékoztatás biztosítása, az elektronikusan intézhető ügyek körének bővítése, és további, a közszolgáltatás színvonalát emelő előnyök megvalósulása. Az erőforrások koncentrálása által a HR támogatásra szánt költségvetési források hatékonyabb felhasználására is lehetőség adódhat.

Az Országos Igazságügyi és Orvostani Intézet (OIOI) feladatai a Semmelweis Egyetembe integrálódnak.  Az Országos Vérellátó Szolgálatot (OVSZ) a GYEMSZI jogutódjaként létrejövő ÁEEK fenntartói jogköre alá kerül. Az intézet önálló költségvetési szervi jogállásának megtartása biztosítja az állam felelős szerepét, a mentéshez hasonlóan kiemelten kezelve a vérellátást.

Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) a struktúraátalakításban feladatbővüléssel érintett, az intézet veszi át a GYEMSZI-től a minőségügyi szakfőorvosi rendszer működtetését. Az egészségügyi ellátók szakmai, valamint az azokat támogató működési folyamataira koncentráló támogatásával, a minőségértékeléssel és minőségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a betegbiztonságot segítik elő, ezáltal szorosan összefüggnek a betegjogi képviselők tevékenységével. 

Tinnyei Mária
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink