hirdetés
2019. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés

Itt a transzparencia!

A gyógyszeripar az orvosokkal, gyógyszerészekkel és egészségügyi intézményekkel kötött megállapodások nyilvánossá tételével vállalja az átláthatóságot, írja a PharmaOnline.

hirdetés

Az átláthatóság érdekében június utolsó napján az Európai Gyógyszergyártók Szövetségének tagjai számos pénzbeli kifizetésüket tették nyilvánossá a korábban elfogadott transzparencia együttműködés keretében. Aki tehát kíváncsi arra, hogy a gyógyszercégek mennyit fordítottak 2015-ben kutatásra és fejlesztésre, az e munkában résztvevők egyéni kifizetésére, adományok és támogatások átutalására, a különféle hazai és nemzetközi rendezvényeken résztvevők regisztrációs díjaira, utazási és szállásköltségeire – immár megtudhatja.

Más kérdés persze, hogy a nagyközönség számára mindez legfeljebb akkor lesz igazán érdekes, ha idővel már nem honlapról honlapra kell összebogarászni az adatokat, hanem az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége (EFPIA - European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations) összesíti a nálunk forintban és euróban is megjelenő különböző kategóriák össz-értékét.

A gyógyszergyártók, s különösen a multinacionális vállalatok nagyvonalú utaztatásairól és különféle címszó alatt futó támogatásairól annak idején nem feltétlenül alaptalan városi legendák keringtek. Az elmúlt közel másfél évtizedben azonban nagyot változott a szponzorációs világ. Ebben nyilván szerepet játszott, hogy az új irányt jelentő biológiai gyógyszerek fejlesztése és előállítása még a korábbiaknál is többe kerül, miközben a verseny nem egy céget arra kényszerített, hogy biotech vállalkozások felvásárlásával maradjanak talpon az egyre élesebb piaci küzdelemben. Ezek az akviziciók pedig sokba kerülnek. A globális gyógyszeriparnak komoly kihívást jelentett a 2008-2009-es gazdasági világválság is, amelynek következtében nemcsak több százezren veszítették el korábban biztosnak hitt munkahelyüket, hanem maguk a cégek is hosszú távú stratégiáik újrafogalmazására kényszerültek.

Az infotechnika egészségügyi és ipari térhódítása ugyancsak új helyzetet teremtett, mint ahogy azok az egyre erőteljesebb politikai és társadalmi mozgalmak is, amelyek egyre sürgetőbben követeltek betekintést a globális cégek hátsó szobáiba, s választ arra a meglehetősen közkeletű, s közel sem hízelgő vélekedésre, amely szerint az ipar gondolkodásának középpontjában a betegek helyét a profit foglalta el.

Miközben a gyógyszeripar hihetetlen eredményeket képes felmutatni, jelenleg is közel hét ezer innovatív készítmény kifejlesztésén dolgoznak, világszerte szigorodnak a gyógyszer-promócióra vonatkozó szabályok. „A gyógyszeripar veszélyes üzem, jó, ha világosak a szabályok, ha tudjuk, meddig mehetünk el. Figyelemmel kell lenni azokra a társadalmi elvárásokra is, amelyek tiszta, etikus és átlátható működést várnak el a cégektől”– fejtette ki egy közelmúltban megtartott háttérbeszélgetésen az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke.

Ennek az elvárásnak megfelelően 2012-ben kezdeményezte az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége annak az önszabályozó irányelvnek a megfogalmazását, amely átláthatóvá teszi a gyógyszeripar, valamint az egészségügyi szakemberek és szolgáltatók pénzügyi kapcsolatait. Ezt foglalja magában a Magyarországon 2013-ban megfogalmazott, majd egy év múlva nyilvánosságra hozott Transzparencia Kódex. Elvileg egyébként már a 2006-ban elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény is tartalmazott a gyógyszerismertetésre vonatkozó előírásokat, ám ennek gyakorlatba ültetése 2010-ig váratott magára.  A tavalyi esztendő krónikájához tartozik, hogy az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete lehetővé tette más gyógyszeripari szövetségek tagjai számára is a kódexhez való csatlakozást.

A már említett 2010 óta a cégek kötelesek bejelenteni az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmiszer-biztonsági Intézetnek (OGYÉI, korábban OGYI), hogy mely rendezvényeket támogatják, s mennyivel. A kódex előírásai ennél rigorózusabbak: nyilvánosságra kerülnek a szolgáltatói és tanácsadói díjak, a támogatások és adományok, valamint a rendezvényekhez való hozzájárulások. Mindezek név szerint, amennyiben az érintettek ehhez hozzájárulásukat adták. A kutatásra és fejlesztésre fordított összegek agregált adatként jelennek meg. A cégek egyharmadánál ez utóbbi azonban nem található, többek között azért, mert nem folytatnak nálunk klinikai vizsgálatokat. Azoknál a cégeknél viszont, akik részt vesznek a hazai K+F-ben ez utóbbi lesz a legmagasabb összeg.

A jövőben évenként történik a közzététel, s az adatok három évig fennmaradnak a honlapokon. Megtörténhet, hogy az az orvos, szervezet vagy cég, amelyik korábban névvel vállalta a nyilvánosságot, menet közben meggondolja magát, és visszavonja beleegyezését. Adata továbbra is fennmarad, de már egy külön agregált csoportban.

 

Jó böngészést!

A Bayertől a Novartison és a Sanofin át a GSK-ig összesen 39 gyógyszeripari világcég hozza nyilvánosságra idén először országonként, hogy melyik orvos konferencia-részvételét mennyivel támogatta, kinek mennyit fizetett ki tanácsadás címén, milyen összeggel segített kórházakat, egészségügyi szervezeteket, illetve mennyit fordított a gyógyszerfejlesztésekhez nélkülözhetetlen klinikai vizsgálatokra. A listákat július elsejéig kell közzétenni.

Némethi Erika, az AIPM igazgatója a Magyar Időknek úgy fogalmazott: az iparág szeretné, ha világossá válna, hogy egyetlen új orvosság sem kerülhetne piacra, ha nem lennének gyógyszeripari kutatások, amelyek nem létezhetnének a klinikai vizsgálatokat elvégző orvosok nélkül, valamint hogy a magyar orvosok döntő többsége nem tudna részt venni világkonferenciákon, nemzetközi továbbképzéseken a gyógyszergyárak támogatása nélkül, márpedig a tudásuk így gyorsan elavulna.

 

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink